A kormányt a médiatörvény EU által kért módosítása során az a cél vezérelte, hogy úgy tegyenek eleget az Unió felől érkező elvárásoknak, hogy a törvény aggályos, rendészeti - "rendpárti" jellege - lehetőleg ne, vagy csak a legkisebb mértékben sérüljön.
Mivel formálisan szinte minden uniós javaslatot - legalább részben - megfontolt a magyar kormány, ezért az EU konfliktuskerülő természete miatt bízhat abban, hogy ezzel a módosítással véget ér a világszerte nagy vihart kavart vita.
A "médiaalkotmányt" és "médiatörvényt" már megalkotásakor számos bírálat érte rendészeti és korlátozó jellege miatt, amelyek körét mi is megvizsgáltunk korábbi írásunkban.
Miként azt jeleztük, a törvény több ponton volt aggályos, amelyek közül a legfontosabbak:
- - a gyakorlatban az előzetes engedélyezésként működő regisztrációs kötelezettség,
- - a kiegyensúlyozottság "gumiszabályának" megkövetelése valamennyi elektronikus, így internetes médium esetén,
- - a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság rendkívül széles, s nagyon magas összegű bírságok kiszabására jogosító hatásköre,
- - a közmédiumok erőteljes összevonása és a kormánypártok delegáltjaiból álló NMHH alá rendelése.
- - A kvótaszabályok új, rugalmas és többféleképpen értelmezhető rendezése csak hab a tortán.
A jogszabállyal kapcsolatban az Európai Uniónak is komoly kifogásai fogalmazódtak meg. Persze nem minden aggályos kérdésben, hiszen az Unió csak és kizárólag az alapszerződésekben és az azok keretei között kiadott jogszabályokban meghatározott hatáskörökkel rendelkezik.
Így az azon kívül álló, az egyes tagállamok jogalkotásának és közigazgatásának kérdéskörébe utalt ügyekben nem vizsgálódhat. Ennek megfelelően Neelie Kroes biztos észrevételei is csak az uniós jog által szabályozott kérdéseket érintették.
Lássuk, hogy a most benyújtott törvénymódosítás mennyiben kezeli a kifogásokat (kattintásra megnő):
Összességében azt mondhatjuk, hogy a módosítás a rendszer legkirívóbb uniós jogsértéseit igyekszik orvosolni, és azokat is csak részben, valamint formálisan.
A kiegyensúlyozottság egyes médiumra, akár blogra, vonatkoztatott gumiszabályát ugyan megszünteti, de a teljes médiarendszerre érvényesülő elvvé alakítja. Ezzel egy újabb gumiszabályt alkot, hiszen ezt képtelenség még csak közelítőleg is meghatározni. A regisztrációs kötelezettséget bejelentési kötelezettségere puhítja, azonban akár egy millió forintos bírságot is szabhat ennek elmaradása esetén.
A külföldi médiumok esetén pedig csak akkor tekinti hatályosnak a törvényt, ha az a magyar jog megkerülését célozza. A Financial Times valószínűleg fellélegezhet ugyan, de attól ez még egy kivitelezhetetlen jogszabály lesz.
A sértő magatartás fogalmával kapcsolatban csak kis mértékű korrekcióra volt hajlandó azzal, hogy törölte a törvény szövegéből a “nyílt vagy burkolt megsértés” kifejezést.
Attól is elzárkózott, hogy a Biztos levele által nem érintett, de amúgy sokat támadott területeken, a rendszer egészének alapjaiban legalább korrekciókat végezzen: a médiahatóság széles, rendészeti jellegű hatáskörei és a kormánypárti befolyást lehetővé tevő szervezeti felépítés érintetlen maradt.
A módosítás egyértelműen arra irányul, hogy úgy tegyenek formálisan eleget az Európai Bizottságnak tett ígéreteknek, hogy a törvény alapvetően aggályos szellemisége és szabályozási rendszere változatlan maradhasson.
A kormányzat - joggal - bízhat abban, hogy a tagállamokkal való konfliktusokat kerülő Bizottság nem indít eljárást, ha pedig mégis jogi útra terelné az ügyet, akkor az Európai Bíróság döntéséig évek telhetnek el.
Addig meg úgyis elül a csatazaj, elvégre minden csoda három napig tart. A szabályozás ettől még nem lesz jobb, és továbbra sem biztosítja a sajtószabadságot.
Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!