Nincsen azzal elvileg semmi baj, hogy egy alkotmány patetikus. Sok alkotmány az.
Van, aki szerint patetikus szövegekre egyáltalán nincs szükség. Van, aki szerint elmennek azok, de jobb mondjuk a himnuszba tenni őket, mint egy törvény szövegébe - legyen az akár olyan magasztos, mint az alkotmány. S végül sokan vannak, aki szerint az alkotmányba is elfér egy kis, vagy történetesen sok pátosz.
Biztos, hogy nem az a kétharmaddal a legnagyobb baj, ha az elvileg jogi szöveget az ízlésesnél egy picit több giccsel tömködi teli. Tőlünk akár lehet virágokkal körbehímezni az új alkotmányt alaptörvényt.
Persze egy kis figyelmesség nem ártana. Például az Alaptörvény utolsó oldalán sikerült bevágni egy képet. Az ezen szereplő szöveg már a NENYI-ből is ismerős lehet:
Szép tipográfiája van, de nem ma készült, sőt: az Alaptörvény általános felfogásához hűen ez egy történelmi dokumentum korabeli lenyomatából származik. Elismerjük, hogy önmagában stílusos egy ilyet idézni a mostani alkotmányban, ezzel is sugallva a folytonosságot azzal a korszakkal, amikor az a nyilatkozat született (1848).
Mindazonáltal szerintünk egy, a történelmünkre büszke kormány-többsége részéről nem szerencsés, hogy nyilván aktuálpolitikai megfontolásokból kifelejtették a kép nagyobb részét. Szerencsére a Ténytár blogtagozata megkereste az eredetit:
Ebből az derül ki, hogy a pátosz az alkotmányban szelektíven alkalmazandó: van amire büszkék vagyunk (legyen egyetértés (a kormánnyal)), és van amire nem (sajtószabadság). Reméljük, a 12 Pont második pontja nem lesz soha kellemetlen egyetlen kormánynak sem!
Ennél azonban nagyobb probléma, hogy mennyire szándékoztatik a kormány komolyan vetetni velünk az új Alaptörvényt.
Hogy mire gondolunk? Például mit jelent az a ködös kitétel, hogy a „A tulajdon társadalmi felelősséggel jár”? (XIII. 1) Nem mintha nem lenne igaz, de mit jelent? Kötelezhet minket bármire, amit más törvény nem fogalmaz meg? Nyilván nem. Mondhatja például az átlagpolgár az alkotmány alapján, hogy a gazdag szomszéd felelőssége, hogy fizesse egyedül a belső udvar renoválását, elvégre neki több az őt kötelező tulajdona? Aligha.
A tulajdon természetesen erkölcsi felelősséget hoz létre, de jogilag csak annyiban, amennyiben azt egy törvény meghatározza: eddig például fajlagosan több adót kellett fizetnie annak, aki többet keres, most, hogy az alkotmány szerint a tulajdona kötelezi őt valamire, kevesebbet kell fizetnie. Ebből is látszik, hogy ez a szöveg puszta sallang, amit eleve nem volt értelme beleírni az alkotmányba, de a kormány politikáját tekintve kifejezetten vicces.
Nemesi előjogok ideje
De nézzük tovább, hogy milyen ironikus eredmények jöhetnek ki abból, ha igyekszünk szöveghűen értelmezni alkotmányunkat – márpedig ez alapjában véve elvárható lenne. (Persze ezzel szembeállíthatja a jogalkotó, hogy na de ő nem gondolta, hogy ezt bárki komolyan fogja venni, de véleményünk szerint ez nem lenne nyerő érvelés).
Így például az Alaptörvény R3 cikkelye következőképp rendelkezik: „Az Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti hitvallással és történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni”. Ez azt jelenti, hogy az Alkotmány szempontjából bizonyos érvényességgel bírnak az ősi jogszabályok.
Példának okáért él még az ún. partis primae titulus nonus, azaz a nemesség előjogait meghatározó törvény. Esterházy Péter tehát joggal mondhatta az alkotmányra hivatkozva az osztrák Der Standardnak, hogy „ebben az abszurd színjátékban talán visszakapom a kastélyaimat?” Ami jár az jár, legalább utána a tulajdona felelőssé teszi Esterházyt.
(Pro bono jogtanácsadói tevékenysége ellentételezéseként a Ténytár szerkesztősége a fertődi Esterházy kastélyra tart igényt.)
Ellenállás és ellenmondás joga
Ennél talán nagyobb következményekkel járhat az Aranybulla egyik kitétele, az ún. ius resistendi et contradicendi, azaz ellenállás és ellenmondás joga, amit II. András a Bulla megsértése esetére adott a nép kezébe.
Ezt ugye elvileg felfüggesztette az 1687-es pozsonyi Országgyűlés. Azonban az új Alaptörvényünk szerint a pozsonyi Országgyűlés jogalkotása nem érvényes, hiszen akkor megszállás alatt voltunk. „Nem ismerjük el történeti alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezett felfüggesztését” (Nemzeti Hitvallás).
S hogy mit lehet tenni az ellenállás jogával? Feltételezhetően bizonyos körülmények között meg lehet dönteni a kormányt, ha az túl öntörvényesen értelmezné az Aranybullát!
De hogy mik a valós lehetőségei annak, azt szerencsére egy a Fideszhez lojális Alkotmánybíróság dönti el. Tehát az ellenállás jogának érvénybe lépéséhez feltehetően minimálisan addig kell várnunk, amíg egyszer egy nem-fideszes kormány születik.
Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!
