A Magyary Program célul tűzi ki “A Haza Üdvére és a Köz Szolgálatában” a közigazgatás szervezetének korszerűsítését, feladatainak áttekintését és csökkentését, az eljárás egyszerűsítését és ügyfélbarátabbá tételét, valamint egy stabil közszolgálati életpálya kialakítását. Ha azonban a terv részleteibe tekintünk, láthatjuk, hogy ezekre források nincsenek, sok esetben pedig a korábbi kormányzat által elindított és elvégzett feladatokat vesznek elő újra.
A hangzatos reformjavaslatok mögött gyakran nincs valós program, a terv számos kérdésben csak kutatásokat, módszertani áttekintést és fejlesztést, nem pedig tényleges intézkedést tartalmaz. Mindezek felett a program nem az egész magyar közigazgatásra, hanem annak csak egy részére határoz meg célkitűzéseket, az önkormányzati szféráról majdnem teljes mértékben hallgat.
A Magyary Zoltánról elnevezett közigazgatás-fejlesztési program ambíciózus célkitűzéseket határozott meg: a közigazgatás egészét kívánja megújítani a jobb és hatékonyabb közigazgatás, a Jó Állam jegyében, amely fogalom a Jó Kormányzás (Good Governance) elnevezéssel illetett elvi rendszernek feleltethető meg a Program alapján. Nézzük főbb célkitűzéseit, s azt, hogy ezek mennyiben ígérnek tényleges intézkedéseket, s mennyiben szükségesek - figyelemmel a korábban elvégzett munkákra.
Megújulást szolgáló program - vagy mégsem?
A dokumentum legfőbb problémája, hogy úgy beszél “hatékony államról”, hogy közben maga sem tudja, mi is az. Miközben a hatékonysági mutatók kidolgozása a terv egyik programpontja, az ezeket megalapozó előzetes kutatásokat már nem tartalmazza. Úgy elég nehéz hatékony államot építeni, hogy tulajdonképpen fogalmunk sincs róla, mi is az valójában. Ez a hiány az egész Programra rányomja a bélyegét.
A Program szervezeti-személyzeti súlypontú. Bár - helyesen - külön részt szentel a közfeladatok áttekintésének, csak annyi konkrétumot tartalmaz, hogy át kell tekinteni a ezek jelenlegi rendszerét. E körben jelezzük, hogy ezt külön feladatként meghatározni kifejezetten felesleges és pazarló: 2007-ben már elkészült egy átfogó feladatkataszter, amely a mai napig nyilvános és hozzáférhető, s amelyre alapozva a Program tartalmazhatna iránymutató szabályokat.
Nagyobb baj, hogy a Program az önkormányzati igazgatást és az önkormányzati szervek által ellátott helyi államigazgatást majdnem figyelmen kívül hagyja. Alapvetően csak a központi államigazgatási szervek, valamint a területi kormányhivatalok és más államigazgatási szervek feladatellátására nézve tartalmaz javaslatokat. A települési önkormányzatok közigazgatási feladatairól, valamint a tisztségviselői által ellátott államigazgatási ügyekről csak utalásszerűen esik szó.
Ezért ez a program csak “féloldalas”, amit jól mutat az alábbi ábra is:
Szakmailag megalapozott anyag - vagy mégsem?
Láttuk, hogy a tervezet nem kívánja felszámolni a magyar közigazgatás hatékonyságát és eredményességét rontó körülményeket, amelyek száma az utóbbi egy évben inkább csak nőtt. Már csak hab a tortán, hogy az anyag szakmai csúsztatásokat, olykor tévedéseket is tartalmaz.
Ha már egy programot Magyaryról neveznek el, akkor illene követni Magyary példáját is: a Program szervezeti ábráin hiányos az irányítási viszonyok jelölése, az egyes ágazatok szakmai irányítási viszonyait nem tartalmazza. Kérdés, hogy csak figyelmetlenségből, vagy azért hagyták le, mert ezzel együtt nem lenne olyan egyszerű a közigazgatás rendszere, mint amilyennek a jelenlegi ábrán tűnik.
Mindezekre figyelemmel a Magyary Program “idő előttinek” tűnik. Fontos elemek maradtak kidolgozatlanul, miközben szakmai hibákat, csúsztatásokat tartalmaz. Talán jobb lett volna, ha a korábbi -, és az új kutatások eredményei alapján, egy megalapozott tervvel lépett volna a nyilvánosság elé a kormányzat.
Ez az elemzés a www.tenytar.hu oldalon olvasható elemzés rövidített változata.
Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!
