A Fidesz az ellenzék és egyes kormánypárti politikusok tiltakozása ellenére bizonyos kiemelt esetekben meghosszabbítani kívánja az ún. őrizetbe vétel (a vádemelés előtti fogvatartás) időtartamát a jelenlegi 72 óráról 120 órára. Az európai összevetés azt mutatja, hogy az új magyar szabályozás nem lépne ki az európai normarendszerből a fogvatartási időt vizsgálva, lévén az EU-ban 70,7 óra az átlagos maximum idő, de - különösen kiemelt bűnesetekben - van példa ennél hosszabbra is.
Az új törvény az ügyvédhez való hozzáférést is korlátozná, ami sokkal nagyobb probléma. 20 EU országban nem, 7-ben azonban lehet korlátozni ezt a jogot. Viszont korlátozásra szinte kizárólag olyan országokban van csak példa, ahol az eljárást egy nyomozó- vagy vizsgálóbíró kíséri végig, aki pártatlan és a gyanúsított jogait is hivatalból védenie kell. A magyar rendszer teljesen más, a hazai ügyészeknek erre nem kell tekintettel lennie. Ily módon ez a szabályozás a legszigorúbb lesz Európában.
Hazánkban eddig teljesen átlagos volt a 72 órás őrizetbe vételi idő (azaz amikor a letartóztatott személyt vádemelés előtt, illetve bírói jóváhagyás nélkül fogva lehet tartani), most az EU27-ben a maximális idő tekintetében a szélsőségesebb országok közé fogunk tartozni.
Ahogy az ábrából kiderül, az őrizetbe vételi idő az európai országok jelentős többségében a jelenleg Magyarországon is érvényes 72 órás szinten, illetve az alatt van. Európában az átlagos őrizetbe vételi idő 70,7 óra, az országok 62%-ban 72 óra, vagy kevesebb, 96%-ban 96 óra, vagy kevesebb, egyedül Spanyolországban több. Azonban azon országokban ahol 72 órát meghaladja az őrizetbevétel, több kontroll van beleépítve a rendszerbe.
Két dolgot mindazonáltal fontos kiemelni. Egyrészt a Fidesz által javasolt új, maximális idő, a 120 óra kiemelt esetekre lesz fenntartva. Kiemelt esetekben Szlovákiában (ha a feltételezett bűncselekmény büntetési tétel 10 év vagy annál magasabb) is 120 óra a fogvatartási idő, illetve Írországban elérheti akár az egy hetet is (kábítószer-kereskedelem vagy egyes típusú gyilkosságok és terror-gyanús bűncselekmények esetében). Különben ezekben az országokban is a 72 óra a mérvadó, sőt, Írországban a kisebb bűntényeknél csak 24 óráig lehet bent tartani egy gyanúsított személyt. Másrészt még a kiemelt esetekre fenntartott, viszonylag szélsőséges idővel sem lógunk ki az európai sztenderdből, pusztán annak szélsőségesebb részéhez fogunk tartozni. (Az egyes országok részletes áttekintése hosszabb elemzésünkben olvasható.)
Amellett azonban, hogy aligha indokolja a magyar bűnügyi helyzet azt, hogy vádemelés nélkül öt napig fogva lehessen tartani. Kérdéses egyúttal, hogy mennyire lesznek ezek az esetek valóban a legdurvább, „kiemelt” esetek, amelyeknél a hosszabb időt az említett országokban általában használni szokták. A „politikusbűnözés” (leánykori nevén korrupció) például egy kétségkívül csúnya dolog, de kérdéses, hogy jogosan vethető-e össze a terrorizmussal, a rablógyilkossággal vagy a kábítószer-maffia működtetésével.
Végül pedig az is lényeges, hogy ezekben az országokban az eljárásbeli biztosítékok mellett komoly jogi hagyományok mentén fejlődtek ki a jelenlegi keretek, azok eljárási és egyéb biztosítékaival. Más szóval nem egy modern politikai érdek mentén alakították ki őket a célból, hogy könnyebben lehessen egy kijelölt célcsoport ellen bevetni fegyverként.
Mindezen aggályok mellett kijelenthető, hogy bár nem a legjobb, de kétségkívül európai (legalábbis annak szélsőségesebb részéhez tartozó) a 120 órás fogvatartás. Ennél sokkal komolyabb probléma, hogy a fogvatartott az első 24 órában nem veheti majd igénybe ügyvéd segítségét. Na ez már nem európai megoldás.
Lényeges kiemelni, hogy bár létezik a védőhöz való jog korlátozása más EU országokban is, ez rend szerint olyan országokban fordul elő, ahol a nyomozást végig követi és a jogszerűség szempontjából ellenőrzi egy bíró (vizsgáló- vagy nyomozóbíró), aki az eljárás során nem a vádhatóság érdekeit tartja szem előtt, hanem pártatlan alapon a jog érvényesülését. Más szóval ezekben az esetekben a vádlott jogainak van egy külön biztosítéka, amely nálunk nem adott.
Végül pedig az is lényeges, hogy ezekben az országokban az eljárásbeli biztosítékok mellett komoly jogi hagyományok mentén fejlődtek ki a jelenlegi keretek, azok eljárási és egyéb biztosítékaival. Más szóval nem egy modern politikai érdek mentén alakították ki őket a célból, hogy könnyebben lehessen egy kijelölt célcsoport, mondjuk bizonyos politikusok ellen bevetni fegyverként.
Ahol a jogfejlődés keretében eljutottak oda, hogy a védő az első pillanattól fogva járt, ott a visszalépés, a létező jog megvonása az abszolút kivétel. Magyarország sajnos ebbe a kategóriába fog tartozni. Magyarországon alapjogot törvényben ilyen mértékig nem korlátoztak a diktatúra bukása óta.
Az írás részletesen a www.tenytar.hu oldalon olvasható.
Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!
