A Fidesz az ellenzék és egyes kormánypárti politikusok tiltakozása ellenére bizonyos kiemelt esetekben meghosszabbítani kívánja az ún. őrizetbe vétel (a vádemelés előtti fogvatartás) időtartamát a jelenlegi 72 óráról 120 órára. (Ezzel részletesen egy másik bejegyzésben foglalkoztunk.) Egyúttal az első 24 órában nem engedné, hogy a fogvatartott személy érdekeit ügyvéd védje a kihallgatások során.
Ez utóbbi a sokkal nagyobb probléma: az Európai Unió tagországai közül csak 7-ben lehet korlátozni ezt a jogot (ahogy ezt előző írásunkban bemutattuk). Korlátozására pedig csak olyan országokban van példa, ahol az eljárást egy nyomozó- vagy vizsgálóbíró kíséri végig, aki pártatlan és a gyanúsított jogait is hivatalból védenie kell. A magyar rendszer teljesen más, így ez a szabályozás a legszigorúbb lesz Európában.
Amikor némi iróniával írtunk pár hete arról, hogy a Fidesz a történeti alkotmány töretlen érvényességére való hivatkozással fura jogi helyzeteket teremthet, valamint kiemeltünk, hogy nekünk ez a kitétel (is) retorikai sallang-gyanús, akkor még nem gondoltuk, hogy a Fidesz maga fogja ékes tanúbizonyságát adni tézisünknek, miszerint régi szabályok többnyire nehezen alkalmazhatóak a mai kontextusban.
Nem gondoltuk, hogy rögtön régi, korábban általa is elismert alapjogok, a habeas corpus, azaz az ártatlanság vélelmének súlyos csorbításával kívánja arcul köpni a történelmi alkotmányt. Azonban a vádemelés előtti fogvatartás (őrizetbe vétel) kibővítésével és főleg a védőügyvéd nélküli kihallgatással pont ezt tenné a kormánypárt.
Amit még a diktátorok sem mindig mernek beismerni
Ami a védő nélküli kihallgatást illeti, azt Magyarországon még a diktatúrában sem merték az általános (büntető)eljárási törvénybe iktatni. Igaz ugyan, hogy a Rákosi-korszakban rendeleti szinten valósították meg azt, amit itt az Orbán-kormány tenni kíván, azaz a kiemelt esetekben a védő nélküli kihallgatás engedélyezését. Mindazonáltal sokat mond, hogy a gyakorlat nem jelent meg törvények szintjén. Még a diktatúra is cikinek érezte eme törvénysértő gyakorlat beismerését.
A bírói ítélet nélküli fogvatartástól már az 1222-es (!) Aranybulla is megvédte a nemességet és azóta ez a jog már mindenkire kiterjed, alapjoggá vált, egyetemes érték. A tilalom persze lehetővé teszi az őrizetbe vételt vádemelés nélkül (amivel Magyarországon már eleve visszaél az ügyészség). Ám immár egész Európában elfogadott, sőt, kötelező szabály, hogy az előbbi nem haladhatja meg a három napot. A Fidesz által javasolt szabályozás ezt kívánja korlátozni.
Az új szabályozás annyira egyoldalúan az ügyészség érdekeit képviseli a gyanúsított személyek alapjogainak rovására, hogy akár az a benyomás is keletkezhet: ezt az alkotmánysértő előterjesztést valójában nem Balsai István írta, hanem Polt Péter stábja fogalmazta meg az ügyészségen. (Erre amúgy Balsai szerint is volt már példa.)
Márpedig ez nem lenne szerencsés, hiszen a törvényhozás feladata nem az ügyészség érdekeinek kizárólagos érvényesítése, hanem az egyensúlyozás a hatékony igazságszolgáltatás és a polgárok alapjogai között.
Fausti alkuk: alapjogainkat az alacsonyabb bűnözésért vagy fordítva?
Senkinek ne legyen illúziója: a vádlottak jogait védő, részben ősi jogintézmények bűnösöket és ártatlanokat egyaránt védenek. Sőt, mivel a valóságban általában több ember kerül jogosan vád alá, mint ártatlanul, nagyobb arányban profitálnak a bűnösök ezekből az alapjogokból. Ez azonban fordítva is működik: minél jobban visszaveszünk az alapjogokból, annál több ártatlan embert fognak meghurcolni és börtönbe zárni.
Ügyvéd nélkül keveset érnek a jogaink
A kérdés az, hogy a hatékony bűnüldözés iránti igény járhat-e azzal, hogy egy jogot teljesen, vagy legalábbis lényegi elemében sért, annak érvényesülését megakadályozza. Magyarországon ugyanis alapjogot törvényben ilyen mértékig nem korlátoztak a diktatúra bukása óta. Nem kizárható, hogy a nagyon szűk látókörű politikai érdekek szempontjából nézve ez messze nem fog annyi ellenállást mobilizálni, mint például a korengedményes nyugdíj kérdése. Kevés embert érint közvetlenül a törvény hatása, és ráadásul azt is rá lehet fogni, hogy kell a bűnözés megfékezéséhez.
A látványos tiltakozás hiánya azonban nem feddheti el, hogy itt a kormány nagyon komoly csorbát ejt a polgárok alapvető jogain. Erre az utóbbiak biztos nem adtak felhatalmazást a kétharmad keretében.
A bejegyzés a www.tenytar.hu oldalon megjelent elemzés rövidített változata.
Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!
