Egy éve lett köztársasági elnök Schmitt Pál. Az alkotmányozók nehéz feladatot adtak az államfőnek, amikor egyszerre követelték, hogy egy politika-független (a nemzet egységének megtestesítője) és egy óhatatlanul politikai (a demokratikus működés őre) szerepet képviseljen párhuzamosan.
Schmitt Pál ezt egy úgy oldotta meg, hogy nem érdekli a demokratikus működés. Ehelyett a Fidesz program végrehajtásának egyik elemeként határozta meg magát, konkrétan a törvényhozás motorjának. Ennyi lojalitás a kormánypárttal viszont azzal a következménnyel jár, hogy elkerülhetetlenül a kormánypárttal azonosítják, és felelőssé is teszik annak politikájáért. Ez az elnök esetében a népszerűségének visszaesésével jár. Az utóbbi azonban visszahat a nemzet egységére: ha sokan elutasítják a köztársasági elnököt, akkor nem tudja megtestesíteni azt.
Két feladata közül az egyiket eleve nem vállalta, a másik teljesítésében egyelőre bukásra áll.
Június 29-én volt egy éve, hogy Schmitt Pál köztársasági elnök letette hivatali esküjét és a szabad, demokratikus Magyarország negyedik, és a fülkeforradalom első államfője lett.
A Fidesz részéről egyértelműnek tűnik, hogy Schmitt beváltotta a hozzá fűzött reményeket: komolyabb botrány nem fűződött a nevéhez, az Országgyűlés munkáját nem felügyelte, és amúgy csendben játssza egy, a feladatát komolyan vevő first lady szerepét. Mosolyog, megnyit, felavat, kezet fog, stb. A törvények – még az alkotmányjogilag vitathatóak is – úgy mennek át a kezén, mintha automatára lenne állítva. Gyakran olyan sebességgel írja alá őket , hogy alig férhet kétség ellenőrízetlenségükhöz.
A gond „mindössze” annyi, hogy nem csak azért kapja fizetését, hogy szépen mosolyogjon, bár kétségkívül ez is feladatának része.
A valóságban nehezen összeegyeztethető szerepek
Az Alkotmány két feladatot ír elő az államfőnek: „Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett.” Ez elvileg jól hangzik, de a gyakorlatban gyakran nehezen összeegyeztethető. A nemzeti egység megtestesítése egy békülékeny, a politikai csatározások felett álló és abba magát bele nem rángatni hagyó elnököt feltételez.
Ezzel szemben a demokrácia őrzése a mindennapokban nem földönkívüliek elleni fellépést igényel, hanem épp azokkal a politikai szereplőkkel való konfrontációt jelent, akikkel jó kapcsolatot kell ápolni a „nemzeti egység” érdekében.
Schmitt küldetése
Schmitt beiktatásával az államfő reprezentatív szerepét akarta ismét előtérbe helyezni a Fidesz, nem utolsósorban azért, hogy a számos alkotmánysértő törvény gyors elfogadását ne gátolja független ellenőr. Sólyom László rendszerint azért szerepelt a címlapokon, mert vagy visszafogottabban, vagy éppen élesen, de kritizálta a kormányt vagy tiltakozott belföldi, vagy külföldi kormányzati döntések ellen. Schmitt ezzel szemben eleve ritkán kerül címlapra, de akkor is valamilyen reprezentatív fellépése kapcsán, illetve rosszabb esetben valamilyen kínos, de súlyosnak nem mondható baki miatt.
Sólyommal ellentétben azonban nem konfrontálódik Schmitt a politikával, és ez nemcsak a Fideszre igaz - ezt eleve mindenki feltételezte – hanem az ellenzékre is. Azon ritka alkalmakkor, amikor egyáltalán kapcsolatba kerül velük, az ellenzéki pártokkal is barátságos vagy diplomatikus hangnemet üt meg és nem hagyja el kritikus megjegyzés a száját.
Közjogi feladatait pedig teljesen hanyagolja. Törvényt nem küldött sem vissza a parlamentbe megfontolásra, sem az Alkotmánybírósághoz ellenőrzésre. A mellékelt ábra elég egyértelmű:
.PNG)
Motor motorfék nélkül
A joviális first lady szerep ellenére korántsem mindenki elégedett az elnökkel. Bár a Nézőpont felmérése szerint a megkérdezettek 60%-a elégedett az államfő munkájával, a személyes népszerűségi mutatói nem ennyire pozitívan alakultak. Míg tavaly még 60% felett volt a mutató, mostanra 42%-ra csökkent – ez eddig csak a jelentősen karakánabb Sólyomnak sikerült.
Ez jelentős részben annak köszönhető, hogy mind személyét, mind tevékenységét szokatlan, és a posztjához nem illő módon a kormányzó párttal kapcsolta össze. A nyelv megvédésére vonatkozó, eddig alig alátámasztott ambíciójától eltekintve semmi jelét nem adta annak, hogy bármilyen tekintetben a Fidesztől független elnöki identitást akarna kialakítani, sőt: a legvitatottabb kijelentése a mai napig, hogy a – nem véletlenül Fidesz-dominált - törvényhozás motorja akar lenni. Ez azonban kevésbé szerencsés szerepfelfogás, figyelembe véve, hogy az alkotmányos kontroll a demokrácia őre funkciójának legfőbb eleme. Schmitt valóban nem motor, hanem egy elromlott motorfék, aki még az eleve szűkre szabott hatáskörén belül sem teljesíti alapvető feladatát.
Bár sok polgár szempontjából az alkotmányosság egy értelmiségi játék, amitől nem lesz olcsóbb a benzin, sem a cukor, a Fideszhez való lojalitás mindenki számára értelmezhető kategória. Aki csillagát ennyire egyértelműen a Fideszhez kötötte, annak csillaga a kormánypárttal együtt fog emelkedni és esni. Schmitt népszerűsége ezért is halad tandemben a Fidesz zuhanó népszerűségével.
Márpedig az nem szerencsés, ha a nemzet egységét egy hulló csillag testesíti meg.
Ez a bejegyzés a www.tenytar.hu oldalon megjelent elemzés rövidített változata.
Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!
