Schmitt Pál kérte, a Fidesz frakció kitalálta, Orbán Viktor megcsinálja. Gyönyörű a koreográfia és sokan jól is fognak jáni. Ha a Fidesz frakció a jelenlegi formájában fogadja el a devizahitelek kiváltásával kapcsolatos előterjesztést, akkor egyben megszavaz magának közel 350 millió forintos potenciális fizetéskiegészítést, és helyzetbe hozza a szavazóit, valamint az ország legnagyobb bankját. Igen, az OTP-t. Lássuk a részleteket.
A Fidesz újabb ötlete sokkal inkább kidolgozott javaslat, mint aminek első körben tűnik. Kavarja a port a hazai és a nemzetközi tőzsdéken. A Raiffeisen és az Erste is csúnyán estek Bécsben a hírek hallatára, a hazain pedig az OTP és az FHB küzdenek az elemekkel; és egy jó darabig még fognak is. Komoly esély van bankrendszer leminősítésére, az országkockázat és így a kamatfelárak jelentős megemelkedésére. Ennek hatására a forintkamatok emelkedhetnek, és a devizahiteleket átváltók könnyen azzal szembesülhetnek majd, hogy a részleteik tovább nőnek.
Ráadásul a lépés könnyen lehet alkotmányellenes, azonban a 2012. január 1-én hatályba lépő alkotmánybíróság törvény miatt az érintetteknek végig kell játszani egy több éves bírósági procedúrát, mire döntés születik az ügyben. Persze lehet, hogy a végén a kormányzatnak kompenzálni kell az érintett bankokat, de ez a jövő ködös távlatába vész.
Viszont a kormány nem talált ki semmi újat. Amit csinálnak az a 70-es, 80-as években bevett gyakorlat volt. A pénzügyi sajtolás a feltörekvő országok kedvelt eszköze volt. Elvették a „gonosz” bankoktól, amire a politikusok szerint az országnak szüksége volt. Mivel ezek az országok még mindig feltörekvők, annyira nem lehetett sikeres; de ott is bizonyára voltak akik jól jártak, mások meg rosszul.
De vajon hogy néz ki ez nálunk?
Nálunk is vannak, akik sokat nyernek, és vannak, akik sokat vesztenek. Legtöbbet persze akkor vesztünk, ha a bedől a gazdaság, vagy legalábbis durván megroppan. Erre még visszatérünk, de addig tekintsük át a három (+1) típusú devizahiteles esélyeit.
1. Akinek vannak megtakarításai és tudja „zsebből” előtörleszteni a hitelt. Nos, ők nincsenek sokan, de jól járnak. Akár milliós talált pénzhez is juthatnak. Valószínűleg a három típusból nekik van a legkevésbé szükségük a talált pénzre, különösen, hogy ők már az egykulcsos adóval is jól jártak. Az ING elemzője szerint ők maximum a hitelesek 10-15%-át jelentik, de mindenki nyilván nem fog élni a lehetőséggel.
Ebben az esetben a bankok rövidtávon rosszul járnak, ugyanis a pénzt az ő zsebükben találja a „hitelkárosult”. Hosszabb távon tudják mérsékelni a veszteségüket, hiszen – ha némi diszkonttal is – de beesik hozzájuk egy csomó pénz, amit 5-10-15 év múlva vártak. Ezt tudják fialtatni kihelyezésekkel. Az ING elemző szerint is „menedzselhető” a helyzet.
2. Akinek nincs ugyan zsebben pénzze, de még hitelképes. Ők vagy jól járnak, vagy nem. Nekik a bankok jó eséllyel felkínálnak forint alapú kiváltó hiteleket, amelyekkel nyereséggel, esetleg kisebb, vagy nagyobb veszteséggel, de szabadulhatnak a démonizált devizáktól. És itt nem véletlen a démonizált szó használata: ugyanis valószínűleg sokan inkább érzelmi és nem racionális alapon fognak dönteni, és még akkor is kiváltanak, ha az nem éri meg nekik. Rajtuk a bankok valószínűleg keresni fognak. Csökkenni fog a devizakockázatuk, a beváltáson nyerni fognak, és valószínűleg 5-10-15 éves távlatban az új hitel az 1. típusúakon elszenvedett veszteségek egy részét is kompenzálni fogja.
3. Akinek nincs pénze és nem is hitelképes, talán már BAR listán is van. Ők fognak a legrosszabbul járni, bár nekik eddig sem volt jó. Viszont a komolyan romló makrokörnyezet, jelentős forintgyengülés miatt tovább fog drágulni az életük, és a hitelük is csak nagyon lassan lesz kevesebb. Egy részüket majd a Nemzeti Eszközkezelő fogja megmenteni.
(+1: akik bár hitelképesek, de az ajánlatot nem gondolják elég vonzónak. Ők hasonló, bár kétségtelenül jobb helyzetben lesznek, mint a 3. típusú hitelesek.)
Mindez hogyan érinti a bankokat?
Először is szögezzük le, hogy nehezen hihető, hogy a hitelátváltás hatásait nem modellezték le, ill. nem egyeztették le a bankszektor „prominens” vezetőivel. Hogy valamit lépni kell, az régóta köztudott volt, hiszen ez az egész devizahiteles probléma hánykolódó, kormányozhatatlan hajóvá tette az országot, lévén csekély hatással bírunk a nemzetközi folyamatokra.
Ily módon azonban a problémás területnek és az ehhez kapcsolódó kockázatnak legalább egy része internalizálható, kalkulálható és forinthitelek kamatába beárazható. Bár a hitelesek 10-15%-at, kb. 200.000 főt emlegetjük mi is, mint potenciális vevőket a konstrukcióra, de pont ennek a rétegnek a hiteltömege nyilvánvalóan nagyobb arány képvisel, mint a létszáma.
Visszatérve a kérdésfelvetésre, ezzel együtt se fogja jól érinteni a bankokat mindez, de a hitelképes és a devizahitelt kiváltó ügyfeleken komolyabb profitot tehetnek zsebre (legalábbis mindenképpen csökkenthetik a veszteségüket).
Szóval lássuk a bankokat részletesen. Érdemes két csoportra választani őket.
1. A döntően magyar hátterű és hazai döntési központú bankok (OTP, FHB, Takarékpénztárak). Ezen intézmények jelzálogkitettsége magasabb, viszont sokkal több forintjuk is van, így olcsóbban tudnak kiváltani. Közülük is kiemelkedik az OTP, amely mindemellett – még bankadó után is – kiemelten nyereséges is. Így összességében minden veszteség, ami éri a bankrendszert neki relatív jó, hiszen jobb pozícióban lesz, mint a versenytársai.
Ezért az OTP olcsóbban fogja tudni kínálni a kiváltó hitelt, amit neki nem is kell azonnal kifizetnie, hiszen az átlagos két éves bankközi konstrukciók adnak lehetőséget a spekulációra. Két év hosszú idő, addig még bőven lenyugodhatnak a kedélyek és alacsonyabb szinten stabilizálódhatnak az árfolyamok.
A forinthitelekhez kapcsolódóan az ingatlanokon rajta marad a jelzálog, ill. bejegyzésre kerül más bankok ügyfeleinek átpártolása esetén, és az OTP mágnesként fogja 5-10-15 évre magához vonzzani a jó ügyfeleket. Mégha rövid távon veszteségeket is kell elszenvednie, de közép-hosszútávon a kiváltás nyertese lehet. Pont mint a bankadó esetén.
Persze ha a megtakarítások lekötött betétből, vagy más hazai instrumentumból érkeznek, az kevésbé jó. Azonban ha Szlovákiából, Ciprusról, ne-adj-isten a sublótból, akkor ez egy nagyon olcsón megszerzett plusz forrás lesz.
Ráadásul az OTP mögött ott van az állam is, tehát ha esetleg feltőkésítési igénye lesz, ez könnyen együtt járhat állami tulajdonszerzéssel is.
2. A nemzetközi hátterű bankoknak komoly tőkepótlásra lesz szükségük. Különösen azoknak, amelyeket már a bankadó is taccsra vágott, és amúgy is veszteségesek, vagy majdnem azok (pl. MKB, CIB, Raiffeisen, Erste, stb.). Ők sokkal rosszabb helyzetben lesznek, mint a korábban tárgyalt intézmények. A forinthiteleket ők kedvezőtlenebb kondíciók mellett fogják tudni kínálni, lévén nekik is kevesebb van belőle, sőt könnyen lehet, hogy az OTP-től kell beszerezniük azt (igen, ez az OTP-nek jó).
Rosszul járnak tehát a külföldi hátterű, bankadó által is gyötört bankok. Egy részük valószínűleg durván visszafogja a hitelezést, más részük várhatóan kivonul az országból (mint ahogy tette ezt a közelmúltban az HSBC, Banco Poplare, vagy a Barclay’s is). Más részük az anyabankja segítségét kell hogy igénybe vegye.
És az állam?
Ha minden a legjobb kormányzati modellek szerint halad, akkor elkerülhetjük a bankrendszer (és az ország) teljes bebukását. Bár ennek a kockázata közel sem elhanyagolható. De ha megússzuk, az állam jól is járhat:
1. Egyrészt a megroppant bankok külföldi anyabankjainak tőkepótlása komoly tőkeimportnak számít. Néhány milliárd eurónyi feltőkésítés a GDP 1-2%-ával is felérő külső adósságcsökkentéssel jár. Ez pontosan kiszámíthatalan mértékű, minimum 200 milliárd, de akár 1000 milliárd forintos transzfert jelenthet a jobbmódú (többségében Fidesz szavazó) állampolgároknak a többségében külföldi bankoktól. Csökken az ország frank kitettsége, ezzel a devizahitel-kockázat. A gyengülő forint miatt megnövekszik az importtermékek ára, és többlet adóbevételre számíthat a költségvetés. Csak a drágább üzemanyagon több száz millió extra forint kerül ÁFA képében az államkasszába.
2. Az állam rosszul is járhat – nagyon rosszul. Persze akkor mi, állampolgárok is rosszul járunk.
A lépés rettentő bizalomromboló. Ekkora mértékű veszteség megviseli a pénzügyi infrastruktúránkat. Komoly esély van bankrendszer leminősítése, az országkockázat és így a kamatfelárak jelentős megemelkedése. Ezért várhatóan meg fognak emelkedni az államkötvény kamatai. Drágább lesz a folyamatosan zajló hitelfelvétel. Így megeshet, hogy ugyan csökken a GDP-arányos államadósság, de a leminősítés következtében több kamatot kell majd fizetnünk.
Drágulni fog (már most kb. 3%-kal drágult) az euró, ezért drágábbak lesznek az importált termékek, pl az üzemanyag is. Komoly politikai nyomás helyeződik hazánkra. Az osztrák külügyminiszter már most éles hangon kommentálta a tervet (hiszen sok bankjukat éri veszteség), és ez még csak a kezdet.
Azon bankok, akik forintszűkében lesznek visszafogják a hitelezést. Ezzel elsősorban a hazai magánvállalkozásokat hozzák nehéz helyzetbe, mert ők nem fognak forinthitelt kapni, vagy csak rosszabb kondíciók mellett. Ez visszafogja az amúgy is szerény, 2%-os növekedési terveket.
És akinek nincs hitele?
Hát igen, ők rosszul fognak járni. Egyrészt nem találnak milliókat a számlájukon, és már megint az lett megmentve, akinek erre semmi szüksége nem volt. Másrészt – mint ahogy azt fentebb láthattuk – rövid és középtávon mindenképpen drágább lesz nekik az élet.
És ezt így hogy?
Szóval összegezzünk: jól járnak az átlagosnál lényegesen jobbmódú hitelesek. Ezzel a Fidesz ügyesen építi (megerősíti) a bázisát, hiszen körükben eleve sokkal magasabb a támogatottsága. Köztük vannak természetesen a parlamenti képviselők is. Csak a Fidesz frakció tagjainak másfél milliárd forintnyi adóssága van. Ha ez mind deviza, és mind visszafizetnék, akkor ezzel a lépéssel közel 350 millió forintos fizetéskiegészítést szavaznak meg maguknak. Egyben teljesen alááshatják a Jobbik nagyszabású tervét, amelyben a "hitelkárosultak" körében növelte volna támogatottságát.
Ráadásul komoly koncentráció indulhat be a bankszektorban, és ennek a várható első számú nyertese a kormányzathoz amúgy is ezer szállal kötődő OTP lesz.
Bár sok részlet még nem ismert, a fent vázolt modellbe is csúszhatott hiba, és ezért írásunk a szokásosnál egyértelműen spekulatívabb. Azt összességben elmondhatjuk, hogy ez a Fidesz politikailag, mikro- és makrogazdaságilag is tudatosan megkomponált lépése. Bár a kockázat magas, improvizációról és kósza ötletelésről szó sincs.
Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!
Az utolsó 100 komment: