Az ügyészségi törvény kiszivárgott tervezete tovább erősítené az ügyészség közjogi pozícióját, valamint jelentősen megnövelné az ügyészi béreket. Ez a megoldás Európa egyik legnagyobb hatalmú ügyészi szervezetévé tenné - a legfőbb ügyész hierarchikus irányítása alatt álló - ügyészi szervezetet. Az erős hatáskörök mellé azonban csak formális jogi függetlenség kapcsolódik, a szakmai önállóság garanciáit az új törvény nem tartalmazza.
Ügyészek a világban
Mielőtt megnéznénk, hogy honnan hová is tart a magyar rendszer, nézzük meg, hogy milyen modellek alakultak ki a világban. A modern demokráciák ügyészi rendszereit áttekintve három főbb modellt különíthetünk el, amelyek rövid áttekintését a következő táblázat tartalmazza (az ábra kattintásra megnő).
A táblázatot tanulmányozva látszik, hogy Magyarország a rendszerváltozás előtt a kelet-európai modellt követte. Itt az ügyész a törvényesség legfőbb őre, így a végrehajtó hatalomtól és a bíróságoktól egyaránt független szereplő. A büntetőeljárásokban a vád képviselete mellett széles nyomozási hatáskörökkel rendelkezik, valamint a legtöbb kényszerintézkedést (a személyes szabadságot tartósan korlátozó kényszerintézkedések kivételével szinte valamennyit) önállóan, bírói jóváhagyás nélkül elrendelheti. Ebben a modellben a büntetés-végrehajtásnak csak a felügyeletét látja el az ügyészség, az irányítási jogokat a kormányzat gyakorolja.
Merre tart a magyar rendszer?
1990-et követően többször felmerült, hogy ezen változtassanak, s az ügyészséget a kormányzat alá rendeljék, ám erre végül nem került sor. Mindezekre figyelemmel az ügyészség jogilag a végrehajtó hatalomtól független intézmény.
Korábbi írásainkban már elemeztük, hogy az ügyészi rendszer eddigi változásai tovább erősítették az amúgy is nagyon erős ügyészség pozícióját. A büntetőeljárási törvény módosítása is erősítette az ügyészek szerepkörét: hosszabb időre rendelhetnek el a kiemelt ügyekben őrizetbe vételt, 48 órára eltilthatják a gyanúsítottat a védőjével való konzultációtól, s dönthetnek arról is, hogy mely bíróság előtt emelnek vádat. A fenti módosítással kapcsolatban számos kritika fogalmazódott meg, a Legfelsőbb Bíróság elnöke az Alkotmánybíróság előtt meg is támadta azt - igaz, ez az indítványt is érdemi vizsgálat nélkül utasíthatja el az AB az új alkotmánybírósági törvény szerint.
Bár formailag az ügyészség jogi függetlensége is erősödött a legfőbb ügyész kétharmados megválasztásával és kilencéves megbízatási idejével, azonban több nemzetközi intézmény is kiemelte, hogy az ügyészségi törvény nem garantálja teljes körűen az ügyészek egységes, szakmai kiválasztásának rendszerét. Éppen emiatt időről időre felmerül, hogy az ügyészség politikai irányítás alatt áll.
Függetlenség, vagy befolyásoltság?
Az új rendszerben emellett nem rendezik az ügyészi kinevezések és a legfőbb ügyész választásának szakmai kérdéseit, miközben közjogilag megerősítik az ügyész pozícióját azzal, hogy a Legfelsőbb Bíróság Kúria elnökével azonos rangú közjogi tisztségviselőként definiálják. Sőt, lehetővé teszik számára, hogy a Kúria ülésein is részt vehessen. Az ügyészek bíróságokkal szembeni helyzetét úgy is megerősítik, hogy a legfőbb ügyész dönthet arról, hogy mely ügyekben melyik bíróság előtt emel vádat.
Baka András AB indítványa szerint ez ellentétes a törvényes bírához való alapjoggal. A törvényes bíróhoz való jog ugyanis nem véletlenül alakult ki a modern jogrendszerekben. Ez nyújt az ellen védelmet, hogy a személyes és szakmai kapcsolatok befolyásolhassák a döntést - különösen a vádhatóságok és a bíróságok közötti kapcsolatok ellen védett ez az alkotmányos jog.
Szintén az ügyészeket erősíti az a szabály, amely alapján az ügyészek bére várhatóan jóval magasabb lenne, mint a bíráké. A modern európai jogok általában az ügyészi és a bírói bérek megközelítőleg megegyeztek, esetleg a döntéshozatal nagyobb felelőssége miatt a bírói bérek valamivel magasabb voltak. Az majdnem példa nélküli, hogy az ügyészi illetmény legyen magasabb.
Ha a törvény ebben a formában kerül elfogadásra, akkor az azt jelenti, hogy a magyar ügyészek tovább erősödnek, olyan jogokat kapnak, amelyek révén a büntetőeljárás központi szereplői lehetnek. Mindezt anélkül, hogy a formális jogi függetlenség mellett a valós, szakmai függetlenséget is biztosító szabályozást erősítenék.
Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!