Senkinek nem mindegy, hogy mennyibe került az üzemanyag - még annak sem, aki nem autózik. Ha az elmúlt fél-egy év magyarországi fejleményeire tekintünk, láthatjuk, hogy a benzinár emelkedése erősen csökkenti az autóhasználatot, így az üzemanyag fogyasztását is.
Ez ugyan jó a városi dugókban közlekedőknek, de rossz az államnak, hiszen jelentős jövedéki adóbevételektől eshet el. Ennek megfelelően, ha tartósan csökken az olajtermékek ára, akkor a jövedéki adóbevételek is nőhetnek.
A közösségi jogalkotás azonban jelentősen korlátozza az egyes államok adópolitikájának mozgásterét, így az adószint változtatására csak bizonyos korlátok között kerülhet sor. Mégis, ezek az eszközök elégségesek lehetnek a piaci ár megfelelő szintű befolyásolására.
Az üzemanyag árának jelentőségéről
Személygépjárművel utazni, a közösségi közlekedést igénybe venni, árukat egyik pontból a másikba gépjárművel szállítani - mindennapjaink része. Gyakran észre sem vesszük, hogy mindez komoly erőforrásokat igényel, amelyek fogyasztásából az állam is jelentős bevételre tesz szert. Azonban 2011. januárjától 2011. áprilisáig folyamatosan emelkedett a kőolajszármazékok ára, ez pedig értelemszerűen a fogyasztást is visszavetette. Sőt: az üzemanyagok mindennapi igénybevétele és azok növekvő ára még az inflációra is kihatott, jelentősen megnövelte azt, amit a következő táblázat is jól mutat.
Az sem mellékes szempont, hogy az üzemanyagok eladásából az állam nagyon jelentős bevételekre tesz szert, hiszen ebből származik a jövedéki adóbevételek többsége, ami az állam összes bevételeinek 6,5-7 százalékát teszi ki.
Miért rossz, ha magas az üzemanyag ára?
Az egyén szempontjából egyértelmű: mivel drágábban juthat az életviteléhez fontos egyik árucikkhez, egyéb kiadásokra kevesebbet költhet. Az állam részéről elsőre pozitívnak tűnhet a benzinár emelkedése, hiszen bizonyos adókból - így az általános forgalmi adóból - több bevétel folyhat be.
Ez azonban csak bizonyos keretek között van így: 2011. első negyedévének jelenségei jól mutatták, hogy a benzinár folyamatos emelkedése jelentősen visszavetheti az üzemanyagok eladását, így csökkenhetnek az adóbevételek is. 2011. februárjáig nominális mértékben is elmaradt a jövedéki adóbevétel az előző év azonos időszakához képest. Ha a KSH által közzétett inflációs adatokat is figyelembe vesszük, akkor jól látható, hogy nagyjából a benzinárak áprilisi tetőzéséig, a jövedéki adóbevételek reálértéke elmaradt az előző évitől. Nem túl meglepő módon, az április vége és június vége közötti folyamatosnak tekinthető árcsökkenések hatására, a jövedéki adóbevétel reálértéke is jelentősen meghaladta a tavalyi mértékeket. Ez jól látható az alábbi ábrából is.
Jól látható, hogy a benzinárnak nem elsősorban a mértéke, hanem a trendje, azaz a folyamatos növekedése csökkenti az adóbevételeket. A folyamatos áremelkedés - főleg, ha az adott év elejét megelőző karácsonyi időszak jelentős túlköltéseivel párosul - mellett, a jelen gazdasági helyzetben, a társadalom jövedelmi és vagyoni viszonyaira figyelemmel, nagyjából 380 és 400 forint között húzódhat az a határ, amelyet átlépve, az adóbevételek csökkenhetnek. Már egy kisebb mértékű literenkénti benzinár-csökkenés is megalapozhatja az adóbevételek emelkedését.
Mit lehet tenni?
Ha abból indulunk ki, hogy az üzemanyagár több, mint fele az állami adóteher, akkor kézenfekvő a válasz: a benzinár “lélektani határának átlépése” esetén az állam az adóterhek csökkentésével mérsékelheti az árakat, így nőhet a fogyasztás, s az alacsonyabb adótételek mellett is nőhetnek az adóbevételek.
Az állam egy ilyen esetben egyáltalán nincs könnyű helyzetben: ugyanis meg kell találni azt a pontot, amikor a csökkenő adómérték a csökkenő ár miatt keletkező növekvő fogyasztással is növeli az adóbevételt. Sőt, az államnak egy harmadik problémával is szembe kell néznie, az európai integráció adóharmonizációs tevékenységével, ami miatt legfeljebb hozzávetőleg 24 forinttal mérsékelheti a jövedéki adó mértékét.
Mindezekre tekintettel, az egyes államok - így Magyarország is - a benzin árának a “lélektani határ” fölé történő emelkedése esetén rendelkeznek azokkal az eszközökkel, hogy a benzin adótartalmának - kisebb mértékű - csökkentésével olyan fogyasztási növekedést érjenek el, amely végső soron az állam bevételeit növelheti. Nem véletlen, hogy az ellenzéki pártok – 2009-ben a Fidesz, most pedig az MSZP – követelni is szokták a mindenkori kormánytól, hogy tegye meg ezt a lépést.
Ez a bejegyzés a www.tenytar.hu oldalon megjelent elemzés rövidített változata.
Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!
