Az Országgyűlés hétfőn 258 igen, 52 nem és 38 tartózkodás mellett fogadta el az új Alkotmányhoz Alaptörvényhez kapcsolódóan benyújtott, a civil szervezetekről szóló hosszú című törvényjavaslatot. Ez, valamint az ahhoz kapcsolódó, a fenti szervezetek bejegyzéséről rendelkező norma jelentősen átalakítja a civil szférára vonatkozó szabályozást.
Egyrészt egyszerűsödne az, hiszen a korábbi, egymástól elkülönülő jogállási, közhasznúsági és támogatási szabályokat egy kódexbe rendezné, valamint a bejegyzési eljárás is gyorsabbá és egyszerűbbé válna.
Azonban az új törvény jelentősen megnehezítené a civil szféra működését is. A csökkenő költségvetési támogatások mellett - hosszabb távon - állami forráshoz csak akkor juthatnak, ha erős állami kontroll alatt látnak el közfeladatokat. A törvény szövege több ponton önellentmondásos, amely további jogalkalmazási problémákhoz vezethet.
Új civil kódex
Az egységes kódex nagy újítása, hogy egy kereten belül rendezi a „gittegyleteket”, valamint a közfeladatokban közreműködő - közhasznú - szervezeteket. Ehhez kapcsolódóan a civil szervezetek általános működési támogatásának főbb szabályait is itt lehet megismerni.
Új eleme a törvénynek, hogy a korábbi, nyilvántartott tagsággal nem rendelkező társadalmi mozgalmakat egyfajta speciális szerződésként kezeli, ezzel konkrétabb jogi kereteket határoz meg.
Közelítés a gazdasági élet szereplőihez
A legfontosabb pozitív változtatás, hogy hasonlóan a cégekhez, e körben is lehetővé válik az elektronikus eljárás. Könnyítés továbbá, hogy iratminták használatával egyszerűbb eljárásban történhet a civil szervezetek, valamint a nyilvántartási adatok változásainak bejegyzése.
Bár az általános határidő nem rövidül le, csak az egyszerűsített eljárást folytatják le gyorsabban (15 nap alatt), de az elektronikus bejegyzés kialakítása várhatóan csökkenti a bürokráciát és az adminisztrációs terheket. Aki már próbált egyesületet, alapítványt bejegyeztetni, az tudja, hogy a hatályos szabályok szerint egy ilyen folyamat jó esetben is öt-hat hónapig elhúzódhatott.
A "cégesítés" más pontokon is megjelenik: az új törvény lehetővé teszi a civil szervezetek végelszámolását, csődeljárását és felszámolását a csődtörvény szabályainak megfelelő alkalmazásával. Ez a hitelezők számára áttekinthetőbb helyzetet teremt, azonban az egyesületi tag az egyesület tartozásaiért továbbra is csak saját vagyonával nem felel.
A civil szféra államosítása
Most jön a fekete leves. Az új törvény fő változása azonban nem ez: míg a korábbi rendelkezések önmagukban értékként tekintettek a civil együttműködésre, s így azt önmagában jelentős támogatásban részesítették, addig az új szabályok csak a működéshez biztosítanak - az állam által ellenőrzött - csökkenő forrásokat.
Ehhez a támogatáshoz a civil szervezetek a Nemzeti Együttműködési Alapon keresztül juthatnak, amelynek civil önigazgatási jellege erősen csorbul. Az új szabályok alapján csak az új testületek tagjainak egyharmadát választják a civil szervezetek, a további kétharmadot pedig az Országgyűlés szakbizottsága, valamint a civil ügyekért felelős miniszter delegál.
Ezeket a delegáltak részben az "udvari" civil szervezetek tagjai, akikkel a minisztérium "hivatalos" együttműködési megállapodást kötött. Így gyakorlatilag a civil támogatási rendszerben is biztosított a Nemzeti Együttműködés Rendszerének kétharmados többsége.
Támogatás feltételei
A civil szféra szereplői egyébként csak akkor juthat egyéb állami támogatásokhoz, ha állami közfeladatot látnak el, s így elnyerik a közhasznú jogállást. E körben a törvény hosszú szabályai nem teljesen egyértelműek.
Tapasztalt jogászok is késhegyig menő vitákat folytattak, hogy a törvény ilyenkor azt írja-e elő, hogy a szervezetnek erős állami felügyelet alatt kell állnia, vagy pedig csak azt, hogy a feladatnak olyannak kell lennie, amelyet állami szerv végez. Bár valószínűbb, hogy a második értelmezés áll közelebb a valósághoz, de ez is jól jelzi, hogy az állam a költségvetési források igénybevételéhez szigorú szabályokat ír elő. Olykor olyanokat is, amelyeket szinte lehetetlen teljesíteni: így például hogy január 1-jéig teljesítsen egy olyan beszámolási kötelezettséget, amelyet csak május 31-éig kell.
A kormányzat a civil együttműködést nem tekinti önmagában jelentősen támogatandó értéknek: csak akkor nyújt erős segítő kezet, ha az államtól vállalnak át feladatokat. E körben is megnehezíti a belépést a "privilegizált" körbe: nyereségességet - amely elég furcsa követelmény egy nyereségre nem törekvő, azaz non-profit szervezettől -, valamint jelentős adománybevételt és számos emberre kiterjedő hatást vár el. Ráadásul ezekhez is csak két év után lehet hozzáférni.
Szabadság kis körei - voltak
Így az állam támogatásához hosszabb, a magánszféra erejéből fenntartott működés és jelentős támogatói háttér mellett nyílik lehetőség. A kisebb közösségek szervezeteit, valamint az új, gyenge szervezeteket ez a rendszer kiszorítja az államilag támogatott körből. További probléma, hogy az új feltételrendszernek 2013. december 31-ig meg kell felelni, s addig újra regisztráltatni kell e szervezeteket közhasznú egységekként.
A nagyobb szervezetek azonban állami mankó nélkül is elműködnek, kérdés, hogy miért őket kell támogatni, s miért nem a kicsik megerősödését. Ez a megközelítés ellentétes a jelenlegi kormánypárt számos vezetője alma materének névadója, Bibó István gondolataival, aki szerint a demokrácia elképzelhetetlen a szabadság kis körei nélkül.
Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!
