A Ténytár már korábban is foglalkozott azzal, hogy a kormányzat a közszolgálati jogviszonyra vonatkozó szabályozás kialakításakor a szakértelem helyett a politikai lojalitást helyezte középpontba. Ez a kérdéskör azonban különösen fontossá válik a következő évben, amikor is a korábbi önkormányzati feladatok tömegesen kerülnek át az államigazgatás ellátási felelősségébe.
Az Esztergom Város Önkormányzata intézményeinek államosításáról szóló - általunk korábban már elemzett - törvényjavaslatba bekerült egy olyan szabály, amely lehetővé teszi, hogy az államigazgatás szabadon „válogathasson" a korábban az önkormányzatok által foglalkoztatott köztisztviselők és közalkalmazottak között, és mindenféle indokolás nélkül szüntesse meg a jogviszonyát azoknak, akiket – a törvényben meg nem határozott okok miatt – nem akar vagy nem tud foglalkoztatni. Így ismét megjelenik a magyar közszolgálati jogban egy széles körű, indokolás nélküli kirúgási lehetőség, amely politikai alapú „tisztogatásokra" is alkalmat adhat.
Az államosítás közszolgálati jogi következményei
A megyei önkormányzatok, a fővárosi önkormányzat és egyéb városi önkormányzatok által fenntartott közszolgáltatások államosításával együtt jár az általuk ellátott feladatok nyújtásáért felelős alkalmazottak átvételével is. A megyei önkormányzatok átvételéről szóló törvény a jelenlegi munkajogi szabályrendszerrel összhangban, ezekkel a dolgozókkal kapcsolatban korrekt átmeneti szabályt tartalmazott.
Ennek alapján, a korábban köztisztviselői jogviszonyban alkalmazott, az önkormányzati hivatalokban dolgozó igazgatási szakemberek és a közalkalmazottként dolgozó egyéb közszolgák jogviszonya kormánytisztviselői jogviszonnyá alakul új munkáltatójuknál, a megyei kormányhivatal intézményfenntartó szervénél. Ez a rendelkezés összhangban állt azzal az általános – s a versenyszférában is érvényesülő – munkajogi elvvel, hogy a munkáltató személyében bekövetkező ilyen változások nem jelentik egyben a munkavállaló jogviszonyának megszűnését.
Munkáltatói jogutódlás - törölve
A „Lex Esztergom"-hoz benyújtott, az önkormányzati és területfejlesztési bizottság által jegyzett, s az Országgyűlés által megszavazott módosító indítvány azonban módosítaná a 2011. november 25-én kihirdetett, s 2011. november 26-án már (részben) hatályba is lépett megyei önkormányzati feladatátvállalási törvény vonatkozó rendelkezését.
Az új szabály alapján, a feladat átvételével nem alakul át a köztisztviselő, illetve a közalkalmazott jogviszonya kormánytisztviselői jogviszonnyá, ha ahhoz az új munkáltató nem járul hozzá. A módosítás nem határozza meg, hogy milyen feltételek esetén tagadhatja meg az új foglalkoztató a korábbi dolgozó továbbfoglalkoztatásához történő hozzájárulást. Így gyakorlatilag teljesen szabadon, indokolás nélkül szüntetheti meg - a jogutódlás hiányára hivatkozva - a kormányzat által irányított államigazgatási szerv a korábbi önkormányzati dolgozók jogviszonyát.
Zsákmányrendszer
A kormányzat a közszolgálati jogban korábban erősen pártolta a nyitott rendszer - közismertebb nevén zsákmányrendszer - alkalmazását, amikor is a szakértelem helyett a politikai lojalitás a döntő. Ennek részeként, egy nyitott rendszerben a közszolga felmentéséhez nem kell semmilyen indok. Ha a munkáltató nem tart igényt a szolgálataira, akkor bármikor, indokolás nélkül megválhat alkalmazottjától.
Ezt a rendszert kísérelte meg a jelenlegi jobboldali többség először az államigazgatási dolgozók, majd később az önkormányzati igazgatási szakemberek esetében is bevezetni. A fenti szabályozás azonban rövid életűnek bizonyult, hiszen az Alkotmánybíróság mindkét szabályt megsemmisítette 2011. május 31-ével. A kormányzat így kénytelen volt tudomásul venni, hogy az indokolás nélküli felmentésre nincs módja, helyette azonban bevezetett olyan, rugalmasan értelmezhető fogalmakat, amelyek jelentősen megkönnyítik a munkáltató helyzetét, ha valaki(k)től nagyon meg akar szabadulni.
Az új szabályozás még ennél is tovább megy: a munkáltatói jogutódlás alapelvét figyelmen kívül hagyva, az önkormányzatoktól átvett közszolgákat illetően, gyakorlatilag ismét lehetővé teszi, hogy az átvétel tényére hivatkozva, mindenfajta indokolás nélkül, szabadon mérlegelve lehessen megszabadulni a „nemkívánatos" elemektől. Az indokolás teljes hiánya miatt ez azt jelenti, hogy az átveendő igazgatási dolgozók jogviszonyának fennmaradása gyakorlatilag az új vezetők bizalmától és jóindulatától függ. Így ez a rendelkezés nem zárja ki a lehetőségét egy politikai alapú tisztogatásnak sem.
Azért nem mindenki jár rosszul
Az új szabályozásnak persze megvannak a nyertesei is. A módosított kormánytisztviselői törvény szabályai szerint a megyei önkormányzatoktól átvett intézményeket fenntartó szervezet vezetőjének bére akár a havi egymillió forintot is meghaladhatja, míg helyetteséé több lehet 900 ezer forintnál. Így nem lehet azt mondani, hogy alulfizetett tisztviselők döntenek majd a korábbi önkormányzati tisztviselők átvételének indokoltságáról.
Hiába no, a felelősséget vállalni kell, és annak ára van.
Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!
