A 2013-as kampányfinanszírozási törvény új kiskapukat nyitott a leleményes állampolgárok előtt, így Magyarországon a 2014-es választások alkalmával szembe kellett nézni a kamupártok jelenségével, amelyek népszerűsége az előrejelzések szerint 2018-ban sem fog csökkenni. A 2014-es kamupártok ügyében hat esetben még jelenleg is tart a nyomozás, öt esetben szüntették meg a vizsgálódást azért, mert nem találtak bűncselekményt vagy pedig nem tudták bizonyítani, illetve mindösszesen csak két esetben történt idáig valamilyen elszámoltatás.
Pedig elég egyértelmű a csalás ténye: ezek a kamupártok az országgyűlési választás után az Európai Parlamenti választáson és az önkormányzati választásokon már nem is indítottak jelölteket (vagy alig), tehát nyugodtan megállapítható, hogy mindössze a kampánytámogatási milliók érdekelték őket.
A magyarországi kampányfinanszírozás és szabályozás
Kampányfinanszírozással kapcsolatos törvény már a rendszerváltás után hatályba lépett (1989. évi XXXIV. törvény), ennek értelmében megállapították, hogy a választások anyagi költségeit az állami költségvetésből kell finanszírozni. Ellenőrző szervként az Állami Számvevőszéket jelölték ki. Ez a szabályozás jelöltenként egymillió forint elköltését engedélyezte kampányra. Ennek az értéknek a módosítására sosem került sor, ráadásul a korrupció melegágyává is vált ezzel a kampányfinanszírozás. A költési limit betartásának ellenőrzésére az Állami Számvevőszéknek nem adtak erős ellenőrzési hatáskört, nem terelhették jogi útra az ezzel kapcsolatosan felmerülő problémákat.
Az új alkotmány hatályba lépésével a 2013. évi XXXVI. törvény, illetve a 2013. évi LXXXVII. törvény foglalkozik újra a kampányfinanszírozás kérdéseivel. Ebben a szabályozásban továbbra sem térnek el az egymilliós költséghatártól, de hosszú viták után végre módosították az összeg inflációval való emelését. A jelölten kívül a párt is kap támogatást a kampányok költségeinek fedezésére. Ez az összeg a megszerezhető mandátumok száma és öt millió forintnak a szorzata. Ennek megfelelően arányosan kapják a támogatást a pártok attól függően, hogy hány választókerületben állítanak jelöltek.
Az a párt, amely minden egyéni választókerületben állít jelöltet, az összes támogatás 60 százalékával megegyező összegre jogosult. Tehát az összes támogatási érték 995 millió forint, míg a pártok számára a központi költségvetésből összesen megszerezhető összeg 597 millió forint. További három támogatási arány van meghatározva attól függően, hogy hány egyéni kerületben állított jelöltet az adott párt.
Miért éri meg kamupártot alakítani?
Látható a szabályozásból, hogy a pártoknak szép összeg üti a markát a kampányidőszak alatt. Pártot alapítani gyakorlatilag ingyen lehetséges, a szabályozás hiányosságait kihasználva pedig egy bejegyzett párttal és megfelelő számú jelölttel fel lehet venni a kampánytámogatásért járó összegeket. Amennyiben minden körzetben jelöltet állít egy párt, 700 millió forintot kapnak, ez pedig arányosan csökken a jelöltek számának csökkenésével. Ezek után pedig nem kell csinálni semmit.
A szabályozás szerint a kampánytámogatásra szánt összeget vissza kell fizetni, ha az adott párt nem éri el a választásokon az 1 százalékot. De itt jön a legnagyobb csavar: az államnak nincs semmilyen eszköze arra, hogy ezeket be is hajtsa az adott pártokon, tehát vagy visszafizetik a milliókat a választások után, vagy nem. És hát miért fizetnék vissza?
A Fidesz áprilisban azt javasolta: az ilyen pártokat kötelezzék a pénz visszafizetésére, ha nem érik el a listás szavazatok 0,5 százalékát. Ellenzéki támogatás híján azonban a javaslat nem kapott kétharmados parlamenti jóváhagyást, a rendszer tehát marad. Az Ügyészség alig foglalkozik a kérdéssel, a 2014-es választás kamupártjainak többsége gyakorlatilag megúszta az elszámoltatást.
Kamupártok a 2014-es választásokkor, és a 2018-as várható számok
2014-ben 147 kamupártot jegyeztettek be. Idén újra fellángolt a kamupárt-alapítási kedv a jövő évi választások közeledtével. Az pártalapítások felülmúlják a 2014-es számokat, jelenleg ugyanis 193 bejegyzett párt van, és még 351 párt áll bejegyzés alatt. A legtöbb bejegyzett, illetve bejegyzés alatt álló politikai formáció a Fővárosi és a Budapest Környéki Törvényszékhez köthető, de viszonylag sok vár bejegyzésre a Nyíregyházi (32), a Miskolci (16), a Pécsi (15), a Debreceni (14), és a Székesfehérvári Törvényszéken (12) is. A 2014-es választásokkor létrejött többek között az Új Magyarország Párt, Seres Mária Szövetségesei, Új Dimenzió Párt, Együtt 2014, Összefogás Párt. Ezek között látható, hogy nem egy szándékosan megtévesztő névvel szerepel (sőt, gyakran még a lógóik is majdnem megegyeznek!).
Ezek a pártok a választások után az Európai Parlamenti választásokon és az önkormányzati választásokon már nem is indítottak jelölteket (vagy alig), tehát megállapítható, hogy mindössze a kampánytámogatási milliók érdekelték őket. Elszámolásuk is nevetséges tételekből állt, amit benyújtottak ellenőrzésre. Az induláshoz szükséges ajánlásokat hamisították, vagy más pártokkal adták-vették egymás között. 6 törpepárt ellen indult nyomozás, több mint 600 millió forint eltűnése miatt, ám a nyomozásokat szinte egytől-egyig lezárták mindenféle következmények nélkül. A pártok tagjait pedig lehetetlenség elérni és interjút kérni tőlük, hogy egyáltalán működnek-e még ezek a pártok.
Az együttes Szabó Szabolcs június 9-én külön rákérdezett Polt Péternél, mégis, mi a helyzet a kamupártok ügyeivel. A legfőbb ügyész válasza szerint a 2014-es választásokra biztosított kampánytámogatások felhasználásával összefüggésben elkövetett költségvetési csalás miatt elindított nyomozások eddig csak öt esetben zárultak vádemeléssel. Ebből két jogerős „elítélés” született, két esetben pedig még mindig folyik az eljárás (két ügyet egyesítettek).
Öt ügyben szüntették meg a nyomozást ezért, mert nem találtak bűncselekményt vagy pedig nem tudták bizonyítani. Egy nyomozást pedig azért kellett felfüggeszteni, mert „az elkövet ő kilétét nem lehetett megállapítani”. A főügyész közölte, hogy jelenleg még hat ilyen nyomozás zajlik, de ezek befejezésének várható időpontja előre nem prognosztizálható, ahogyan az sem, hogy a nyomozások adatai alapján az egyes ügyekben milyen érdemi döntések születnek majd.
