Magyarország miniszterelnöke szerint a Malév leállásához vezető folyamatot az gyorsította fel, hogy „ménkűként" sújtott le hazánkra az Európai Bizottság támogatásokat tiltó határozata. Amennyiben a kérdést alaposabban megvizsgáljuk, láthatjuk, hogy ez egyáltalán nem volt annyira váratlan - az eseményeket inkább egy pontosan előrejelzett viharként lehetne jellemezni.
Az unió támogatást megtiltó döntése ugyanis a vonatkozó közösségi jogi szabályok és joggyakorlat szerint előre várható volt. Meglehetősen egyértelmű a közösségi szabályozás olyan értelemben, hogy ilyen támogatások csak átmenetiek lehetnek, valamint nem a működés fenntartására, hanem a cég átstrukturálására, újraszervezésére fordíthatóak.
Mindezek a szabályok valószínűleg a kormányzat előtt sem lehettek ismeretlenek, hiszen a korábbi támogatásokat is be kellett jelenteni az Európai Bizottságnak.
A Malév mostani leállása nem tekinthető rendkívülinek az európai nemzeti légitársaságok körében. A XXI. század elejétől kezdve - a légi közlekedést hátrányosan érintő körülmények és válságok miatt - a belga, a svájci és az olasz nemzeti légitársaság is csődbe ment, s a „helyükön" új cégeket kellett létrehozni.
Forrás: hirado.hu
Az állami támogatások és az unió - teljes tilalom?
Az Európai Unió első ránézésre szigorú szabályokat határoz meg az állami támogatásokkal kapcsolatban. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikke - elvileg - általános jelleggel tiltja a tagállamok közötti kereskedelmet befolyásoló állami támogatást. Ennek a tilalomnak a legfőbb oka a közös európai piac zavartalan működésének biztosítása. Hiszen a piacot és a gazdaság hatékonyságát torzítja, ha „lejt a pálya", s az egyik szereplő olyan többletforrásokhoz juthat, amikhez versenytársai nem. Így olyan helyzet is kialakulhat, hogy egy kevéssé hatékony cég lesz a legsikeresebb - az állami támogatás révén. Az állami támogatás ugyanis a Doom számítógépes játék IDDQD kódjához hasonlítható: ez is egyfajta „Isten-módot" kapcsol be azzal, hogy kizárja a piac negatív hatásait.
Azonban az állami támogatások tilalma - mint később látjuk, a valóságban inkább korlátozása - nemcsak a verseny tisztaságát, hanem az adófizetők pénzének megóvását is jelenti. Így ugyanis elkerülhető, hogy „pénznyelőkbe" öntsék a jól működő vállalkozásoktól beszedett pénzt. Az állami támogatások számolatlan biztosítása a szocializmus időszakának divatja volt, s ez tette lehetővé, hogy kevéssé versenyképes vállalkozások életben tartására fordítsák a hatékonyabb cégek által megtermelt forrásokat - ezzel is rontva a szocialista államok versenyképességét.
Akkor most nem is lehet támogatást adni?
De, azért lehet. A közösségi rendelet keretei között mentesülnek a tilalom alól például a különböző (terület)fejlesztési, a technikai és gazdasági innovációt segítő, a különböző kulturális, valamint bizonyos esetekben a tagállami gazdaságokban keletkezett zavar megelőzését szolgáló támogatások.
Az előbbi felsorolásból látható, hogy a tilalom falán rengeteg rés tátong, így tulajdonképpen nem is tilalomról, hanem erős korlátozásról beszélhetünk. Az egyes mentességek körét részben egy jogszabály - az úgynevezett csoportmentességi rendelet -, részben pedig – a nehéz helyzetben levő vállalkozásoknál – egy bizottsági közlemény rendezi.
Kaphat támogatást egy nehéz helyzetben levő vállalkozás is?
Egyik korábbi írásunkban jeleztük, hogy szűk keretek között, de a nehéz helyzetben levő vállalkozások is kaphatnak - jogszerű - állami támogatást. A részletes feltételeket meghatározó dokumentum azonban kiemeli, hogy ez a megmentési célú támogatás – jellegénél fogva – átmenti és visszafordítható támogatást jelent.
Elsődleges célkitűzése, hogy addig segítsen felszínen tartani egy nehéz helyzetben lévő vállalkozást, amíg kidolgoznak egy szerkezetátalakítási vagy felszámolási tervet. Ezt az uniós jogi „szleng" az „egyszer és mindenkorra" elveként ismeri: azaz ezek a megmentési támogatások nem a működési veszteség tartós finanszírozását, hanem a cég reorganizációját vagy minél inkább fájdalommentes felszámolását tehetik lehetővé.
Erre az átalakításra hivatkozott korábban többször is a magyar kormány, amikor kérte, hogy engedélyezzék a Malév állami megsegítését. Ezekhez – az előírások szerint – mellékelte a reorganizációs terveket. Mivel a tervek megszülettek, de a támogatás arra szolgált, hogy - a miniszterelnök szavaival élve - a Malév „eldöcögjön". Így márpedig csak idő kérdése volt, hogy a Bizottság mikor veszti el a türelmét, s mikor kötelezi a Malévet az állami támogatás visszafizetésére.
Egy példa nélküli esemény?
A Malév megszűnése napjaink európai légiforgalmi piacán nem tekinthető rendkívüli eseménynek, s a szigorú támogatási szabályokat nemcsak Magyarországgal, hanem más, alapító EU-s tagállamokkal szemben is alkalmazzák.
A nemzeti légitársaságokat érintő csődök sorát a belga Sabena nyitotta 2001-ben. Az uniós tagállamok közül a következő Olaszország volt, az Alitalia 2009-es csődje követte, amelynek közvetlen előzményét szintén az jelentette, hogy az unió megtiltotta az olasz államnak a társaság támogatását. Így azt mondhatjuk, hogy az uniós jogalkalmazás nemcsak Magyarországot, hanem más, nagy múltú tagállamokat is érintett. Az európai integráció ily módon következetesen alkalmazza az általa alkotott jogszabályokat.
Megéri ez valakinek?
A Malév csődje sajnálatos esemény, de egyben arra is lehetőséget kínál, hogy a nemzeti légitársaság csődjével annak tulajdonosa - azaz a magyar állam - megszabadulhasson a felhalmozott tartozásoktól az új társaság alapításával, s a régi Malév felszámolásával. Persze ezzel a legnagyobb kárt a legnagyobb hitelezőnek okozta, aki - mily' meglepő - a felhalmozott köztartozások jogosultja: a magyar állam.
A Malév tevékenységének másik lehetséges fő okára az origo-nak nyilatkozó egyik jogi szakértő hívta fel a figyelmet. A tevékenység beszüntetésével ugyanis a Malév kilépett a légi közlekedési piacról, s így az Európai Bizottság várhatóan - az eddigi gyakorlatára figyelemmel - elfogadja a Malév jelenlegi helyzetét, és eltekint attól, hogy a magyar állam visszafizettesse a légitársasággal, illetve a légitársaság visszafizesse a tiltott állami támogatást.
A posztkommunizmus lezárása?
Tulajdonképpen a Malév megszűnése beillik a posztkommunizmus lezárásának folyamatába is, hiszen a társaság jogelődje az 1946-ban alapított Magyar-Szovjet Polgári Légiforgalmi Rt., a Maszovlet volt, amely a szovjet részvények kivásárlását követően alakult át Malévvá.
A Ténytár szerkesztősége mindenesetre nosztalgiával emlékszik vissza – első maléves repülőútjai mellett – az egyik legjobb magyar reklámzenére, amellyel azt kívánjuk, hogy nyugodjék békében a magyar nemzeti légitársaság.
Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!