A Fővárosi Ítélőtábla 2012. február 10-én súlyosbította a Fővárosi Bíróság ítéletét Geréb Ágnes ügyében. A bábát öt helyett tíz évre tiltották el a szülész-nőgyógyász, valamint a szülésznői tevékenység gyakorlásától, és helyben hagyták a két év letöltendő fogházbüntetést.
Geréb Ágnes rendkívül megosztó személyiség: sokan gyűlölik, míg mások egyenesen rajonganak érte. Egy biztos: központi szerepet játszik abban, hogy hazánkban az otthonszülés már-már vallási hevületet kiváltó vitává fajult, amelyben eltűntek az árnyalatok, a józanság és a kompromisszumok lehetősége.
Mi szeretnénk elkerülni, hogy a vallásháború közepébe kerüljünk. Értékelést nem is mondunk sem az otthonszülésről, sem a Geréb-ügyről. Azt viszont megnéztük, hogy is néz ki ez az egész nemzetközileg.
Összehasonlítva a magyar szabályozást a nemzetközivel, megállapítható, hogy nem különleges a magyar helyzet - és az újonnan elfogadott szabályozás előtt sem volt az. Az otthonszülés jellemzően nem részletesen szabályozott terület. Európa országainak többségében a biztosítók saját döntése, hogy finanszírozzák-e azt, és több olyan országot is találunk - köztük hazánkat -, ahol egyáltalán nem. Vannak olyan államok, ahol a szabályozásnál a biztonság a legfontosabb tényező, míg mások ezzel csak minimálisan foglalkoznak. Az otthonszüléshez szükséges képesítések hazánkban szintén az EU-s átlagnak felelnek meg.
Egyetlen markáns eltérés figyelhető meg: a téma nagyfokú hazai átpolitizáltsága. Ez egyfelől a befolyásos orvos-lobbinak, másfelől pedig az „otthonszülés”-lobbi igencsak erőteljes kommunikációjának köszönhető.
A szabályozás
Magyarországhoz hasonlóan, számos országban szabályozatlanul, vagy csak felületesen szabályozva hagyták a kérdést. A különbség az, hogy a botrányok ennek ellenére viszonylag ritkák, és az esetleges balesetek nem válnak a politikai közbeszéd részévé. Itthon eddig – más országokhoz hasonlóan – az az elv érvényesült, hogy amit törvény nem tilt, azt szabad. Ez különlegesnek tűnhet, de az otthonszülés jellemzően nem részletesen szabályozott terület. Ausztriában például a törvényi szabályozás kimerül a lakonikus „minden szülő nő bába bevonására köteles” kitételben. Egyrészt az otthonszülések alacsony száma, másrészt pedig a viszonylag ritka vitás kérdések miatt tűnik csak úgy, hogy más országok sokkal jobban kezelik a kérdést.
Még megengedőbb a szabályozás az Egyesült Királyságban, ahol az anya dönthet úgy, hogy akár az orvosok által kockázatosnak ítélt esetben is vállalja az otthoni szülést. Viszont a szabályozás nem ad kellő támpontot arra vonatkozóan, hogy a nem kockázatosnak ítélt esetekben mikor kell az állami egészségügyi szolgálatnak, az NHS-nek bábát biztosítania a szüléshez.
Lássuk, hogy működik az otthonszülés egyes országokban (az ábrák kattintásra megnőnek):
Biztonságos?
Próbáltunk fényt deríteni arra is, mennyire tekintik a szakemberek és a vonatkozó kutatások biztonságosnak az otthonszülést. Bár a legjobban annak örültünk volna, ha világos állásfoglalást kapunk egyik vagy másik felfogás mellett, nagyon is relevánsnak tartjuk, hogy az ellentmondó kutatások és állásfoglalások leginkább arra alkalmasak, hogy a „vallásháborúban" el nem kötelezett megfigyelőket elbizonytalanítsa. Számos kutatást találtunk, amely egyértelműen leteszi a garast az egyik vagy a másik álláspont mellett. Mindössze annyit emelhetünk ki, hogy többségben vannak azok, amelyek a kórházi születést tekintik biztonságosabbnak.
Megosztott szakma
Az alcím némileg hamis, hiszen a megosztottság a szüléseket levezető kórházi nőgyógyászok és az otthonszülések lebonyolítására szakosodott bábák között van. A legfőbb amerikai orvosokat tömörítő szervezet, az Amerikai Orvosi Társulat (American Medical Association) külön határozatban foglalt állást, mely szerint olyan jogi szabályozás elfogadását kell sürgetni, amely a kórházi szülést ismeri el a szülés legbiztonságosabb módszereként. Ausztrál és Új-Zéland-i kollégáik azt emelik ki, hogy a holland tapasztalatok nem általánosíthatóak.
Az ausztrál bábák épp ellenkezőleg értékelik a kutatásokat. Nem is tehetnek másképp, hiszen szakmájuk a szülés biztonságos lebonyolítása. Aki erre otthon vállalkozik, az elkötelezett a biztonság mellett. Ha nem hinne ebben, akkor csak elég tudathasadásos állapotban vezethetne szülést, vagy irdatlanul cinikusan: s bár nyilvánvalóan előfordul az utóbbi motiváció is, nem hisszük, hogy ez lenne a jellemző.
Akár az orvosok, akár a bábák álláspontját könnyű lenne egzisztenciális, anyagi érdekeik által meghatározottként letudni. Bár távol állna tőlünk, hogy az érdekek által vezérelt értelmezéseket általánosan visszautasítsuk, azonban ez esetben mégis némileg komplikáltabb a helyzet. Mindkét szakmában arra képezték ki a gyakorlókat, hogy biztonságos szülést biztosítsanak, és figyelembe véve az ellentmondásos tudományos eredményeket, nem csoda, hogy mindkét oldal úgy érzi: van bőven elég hivatkozási alap saját igazának alátámasztására.
Ez a fajta megosztottság a szakemberek között – ami a tudományos eredményekben is megjelenik – magyarázat arra is, miért nehezen szabályozható a terület: nagyon komoly érvek szólnak az otthonszülés lehetőségének megadása mellett, de mégis ellentmondásosak az arra vonatkozó kutatások, hogy ez mennyire kockázatos. Egy átlagos törvényhozónak ez nehezen feloldható dilemma, és egyértelmű, hogy nem csak Magyarországon okoz gondot a ködös szabályozás.
Hiába lépett lassan egy éve hatályba Magyarországon a kórházon kívüli ellátásra vonatkozó szabályozás, egyelőre még nincs olyan bába, aki már kapott volna működési engedélyt. Úgy tűnik, az otthonszülés kérdését nem lehet egy rendelettel megoldani. Pláne nem Magyarországon.
Ez a bejegyzés a www.tenytar.hu oldalon megjelent elemzés rövidített változata.
Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!
