Magyarország Alaptörvénye 2012. január 1-jén hatályba lépett, ezzel hatályát vesztette a Magyar Köztársaság Alkotmánya, valamint az ország hivatalos elnevezése sem Magyar Köztársaság többé.
Mindezen változások ellenére - egy jogalkotói bakinak köszönhetően - van egy hely, ahol még mindig a Magyar Köztársaságra és annak Alkotmányára esküsznek fel. Ez a hely pedig nem más, mint az Alaptörvényt (is) megalkotó Országgyűlés.
A megoldandó helyzet...
Magyarország Alaptörvényének A) cikke alapján „HAZÁNK neve Magyarország". Az Alaptörvénynek az ország elnevezésére és a korábbi alkotmány érvénytelenségére vonatkozó szabályaival kapcsolatban egy korábbi elemzésünkben már jeleztük, hogy ez persze „csak" szimbolikus jelentőségű.
Azonban a jelenlegi kormánypártok számára a szimbólumok fontosak, s azokért komoly áldozatokat kell hozni. Így az elnevezés változása miatt számos törvényt kellett módosítani. Ennek a „salátatörvénynek" a keretében módosították az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvényt is: az új rendelkezések szerint, az Országgyűlés által választott közjogi tisztségviselőnek 2012. január 1-jétől Magyarországra és az Alaptörvényre kell esküt tennie.
Igen ám, csakhogy az eskütörvény külön ki is emeli, hogy hatálya nem terjed ki az országgyűlési képviselőkre és az Országgyűlés tisztviselőire, mivel azt az országgyűlési határozatban elfogadott házszabály 1. sz. melléklete tartalmazza. Ezért annak a módosításához ezt a határozatot kellett volna korrigálni, ami azonban idáig elmaradt.
Volt fontosabb módosítás is...
Elsőre azt mondhatnánk, hogy a számtalan sarkalatos („kétharmados") törvény megalkotása, az ország új alapjainak letétele során nem jutott idő a házszabály korrekciójára, ezért nem módosult az eskü.
Ez az érvelés azonban csak elsőre tűnik impozánsnak: a kormánypárti többség ugyanis 2011. decemberében módosította a házszabályt. Erről a módosításról a Ténytár blog is írt, ugyanis a változtatással gyakorlatilag eljelentéktelenítették a parlamentet azzal, hogy erősen korlátozták a parlamenti vita intézményét.
Azaz: a szimbolikus kérdésekre oly' érzékeny kormánypártoknak ebben az esetben annyira fontos volt a parlamentarizmus minél gyorsabb korlátozása, hogy e módosítás során megfeledkeztek a képviselői esküszöveg korrekciójáról. Így az 2012. január 1-jét követően is a Magyar Köztársaságra és annak Alkotmányára utal.
És jött a balszerencse...
Ezzel nem is lett volna olyan nagy gond, hiszen 2012. nem választási év, s ilyenkor esküre sem nagyon szokott sor kerülni. Azonban egy listás képviselő lemondása miatt egy új képviselő nyert el mandátumot. Akinek pedig esküt kellett tennie - a hatályos szabályozás alapján, a Magyar Köztársaságra. Erre a helyzetre a legkézenfekvőbb megoldás a házszabály módosítása lett volna, azonban a kormánypártok többségének újabb pechjére, a lemondásra úgy került sor, hogy az esküt már az ülésszak első napján le kellett tenni. Így gyakorlatilag nem maradt idő a házszabály - még sürgősséggel történő - korrekciójára sem.
Maradt hát egy erősen izzadtságszagú megoldás: az alkotmányügyi bizottság kiadott egy állásfoglalást, hogy bár a képviselő a Magyar Köztársaságra és annak Alkotmányára esküszik, de – az Alaptörvény mindenek felett álló szabályaira figyelemmel – ezen is Magyarországot és Alaptörvényt kell érteni.
Alaptörvény: megsértve!
Ezzel csak egy probléma van: bár az Alaptörvény valóban a jogrendszer sarokköve, azonban ez az értelmezés jogilag nem korrekt. Ugyanis jelen esetben egy alaptörvény-sértésről van szó. A házszabály 1. sz. melléklete ugyanis ellentétes az Alaptörvénnyel. Az Alaptörvény alapján meg kell állapítani az alaptörvény-ellenességet és meg kell semmisíteni az ilyen rendelkezést. Erre pedig csak és kizárólag az Alkotmánybíróság jogosult, amelynek eljárását a kormány, valamint az alapjogok biztosa (ombudsman) mellett, az országgyűlési képviselők egynegyede kezdeményezheti.
Sajnos, ez az értelmezés sem segített volna a helyzeten: ugyanis nem túl valószínű, hogy az AB azonnali hatállyal kimondta volna a fenti szabály megsemmisítését. S mivel az AB jogot nem tud alkotni, ezért a házszabályt akkor is módosítani kellett volna... Ez egy - a kormánypártok „feledékenysége" miatt kialakult - 22-es csapdája, amelyből csak ez az egy izzadtságszagú megoldás jelentett kiutat. Igaz, így pont a jobboldalnak fontos szimbolikus színtéren kellett egy keserű pirulát lenyelnie a kétharmados többségnek.
Mivel nem valószínű, hogy ez a szabály tartósan így marad, a kormánypártok valószínűleg nem teszik meg azt a szívességet a szocialistáknak, hogy 2014-ben is az Alkotmányra kelljen felesküdniük - márpedig ők megígérték, hogy nem esküsznek fel az Alaptörvényre, amely 2014-ben érdekes helyzetekhez vezethet. De ez már egy másik történet...
Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!
