Az új szabályozás alapján, az önkormányzatok 2012. április 15-e óta nem állapíthatnak meg szabálysértést. Egyik korábbi írásunkban azt boncolgattuk, hogy a jogalkotó milyen - kétséges - módon próbálta biztosítani a helyi közösségek szankcionálási jogát.
Azt azonban csak mellékesen említettük, hogy ezen rendelkezések alapján, 2012. április 15-étől kezdve, valamennyi önkormányzati rendelet, amely szabálysértési tényállást határoz meg, ellentétes az Alaptörvénnyel.
Ezek alapján, jogszerűen bírságolni sem lehet. Így az ország sok városában, településén büntetlenül lehet fizetés nélkül parkolni, sátorozni a főtéren, és a spontán kiülős kocsmák is virágozhatnak. Bár engedély ugyan kellene, de büntetni nem lehet.
Ugyanis az ország önkormányzatai nem készítették el az új szabályokat, amelyek felváltják a régieket. A legtöbb önkormányzat csak most eszmélt rá erre a helyzetre, s kezdett el rohammunkában jogot alkotni. De ez a legjobb esetben is heteket, nagyobb településeknél akár hónapokat is igénybe vehet.
Természetesen mi senkinek sem javasoljuk, hogy visszaéljen ezen komoly hiányossággal. De ha mégis így tenne, a kockázatok elkerülése érdekében kérdezze meg előtte a közterület-felügyelőjét! (És mindenképpen olvassa el írásunk utolsó bekezdését!)
Forrás: Zalai Hírlap
A helyi szabálysértések vége...
Minden úgy kezdődött, hogy a kormány gondolt egy nagyot. Az új szabálysértési jogszabály egyes jogsértő magatartásokat közelíteni akarta a bűncselekmények világához. Így a szabálysértési jog büntetőjogias jellege fokozódott. A változás következtében, az új rendelkezések alapján, csak törvény határozhat meg ilyen cselekményeket.
Ez azt jelenti, hogy a széles körben elterjedt helyi önkormányzati szabálysértések megállapítására és azok büntetésére 2012. április 15-étől nincs alkotmányos lehetőség. Ha mégis kiszabnak ilyet, akkor éppen emiatt igénybe kell venni a jogorvoslati utat. Ott előbb vagy utóbb biztosan rendeződik az ügy.
Bár maga a törvény is érdekes szabályozást tartalmaz akkor, amikor kimondja, hogy 2012. április 15-étől csak törvény határozhat meg szabálysértést, de az önkormányzati rendeletek hatályon kívül helyezését csak 2012. május 31-ével rendeli el. Ettől persze nem lesz törvényi felhatalmazás, de egy szép jogalkotói hibát láthatunk: az új szabálysértési kódex még önmagával sincs összhangban.
... és ami utána jön
A korábbi helyi szabálysértések közül egyeseket az új törvény maga bünteti. Más cselekményeket – így például a tömegközlekedési megállókban, játszótereken történő dohányzást – külön törvény minősítette súlyos bírsággal sújtható közigazgatási jogsértésnek.
A helyi szabálysértések széles köre azonban nem ebbe a körbe tartozik. Erre a helyzetre az új önkormányzati törvény kínált megoldást: lehetővé tette, hogy a helyi önkormányzat egyes közösségellenes magatartásokat megtilthasson, s azokat 50 ezer forintos büntetéssel sújthassa. Később a bírság felső határának összegét a szabálysértési törvényt már a hatálybalépése előtt módosító törvény 150 ezer forintra emelte.
Akkor hol itt a probléma?
Több helyen is. Egyrészt, amennyiben a helyi önkormányzatok a korábbi szabálysértéseket nem „alakították át" ilyen ügyekké, akkor azok alkalmazására nincs alkotmányos lehetőség, azaz nem lehet ezért büntetni. Az önkormányzatok többsége - a három hónapos felkészülési idő ellenére - csak későn kapcsolt. Így Budapest is csak április 25-én alkotta meg vonatkozó rendeletét, de Szombathelyen még akár hetekbe is beletelik majd.
Ezzel önmagában az állampolgároknak általában nincs bajuk, hiszen így megúszhatnak egy bírságot, ám hosszabb távon gondokat jelenthet, hogy egyes, valóban jogellenes magatartások egyértelmű elkövetése esetén sincs szankció.
A másik gondról már korábban írtunk: bizonytalan a közösségellenes magatartás fogalma. Így bajban lehetnek az önkormányzatok, hogy hol húzódik az a határ, amelynek keretein belül egy tevékenységet bírsággal sújthatnak, s mi az, amit már nem. Ugyanis a magyar jogban a közösségellenesség miatti közigazgatási (anyagi) bírságnak gyakorlata nincs. Ez pedig nem erősíti a jogbiztonságot és a jog társadalmi tekintélyét. Számos alkotmánybírósági ügy megindítását eredményezheti.
A harmadik gondot az eljárási szabályok jelentik. Ezek a cselekmények ugyanis immáron nem szabálysértések, így azokkal kapcsolatban nem a szabálysértési törvény szigorú garanciáit, hanem az általános hatósági eljárási szabályokat kell alkalmazni, amelyek alacsonyabb szintű védelmet nyújtanak az egyes, eljárás alá kerülő állampolgároknak.
A „mikuláscsomag" azért általában marad
Rossz hír viszont, hogy ezzel a helyzettel csak a szabálysértési bírságok egy része szűnik meg, az egyéb szabályok alapján járó díjak nem. Azaz: a polgári jog alapján megállapított használati díjak beszedésének lehetősége továbbra is biztosított. (Amilyen például Budapesten a díjfizetés nélküli parkolásért teljesítendő pótdíj, a „mikuláscsomag").
Azon városokban, ahol ezeket nem polgári jogi alapon, hanem szabálysértési bírságként szedték be - megszűnik a bírságolás lehetősége. Szóval, ahogy említettük: a kockázatokat és mellékhatásokat illetően kérdezze meg jegyzőjét és közterület-felügyelőjét!
