A szabálysértési ügyek jellemzően nagyobb számban fordulnak elő, és számos embert érintenek. A leggyakoribb típusok a közlekedési szabálysértések köréből kerülnek ki (ittas vezetés, gyorshajtás), de ide tartozik például az is, ha valaki nem hajlandó igazolni magát a villamoson a közterület-felügyelőnek, vagy szájkosár és póráz nélkül sétáltatja a kutyáját.
Tekintettel arra, hogy a szabálysértés alá tartozó cselekmények közül gyakorlatilag mindenkit érinthet valami, jó, ha tudjuk: az Országgyűlés előtt fekvő új szabálysértési törvény - amelyet sürgősséggel tárgyal a Parlament - több ponton komolyan szigorítja a szabályokat. Ezek egyébként illeszkednek a kormány által már tavaly júniusban elfogadott "három csapás" elveihez, de ügyes eszközként szolgálnak arra is, hogy jelentősen javítsák - az egyébként nem túl fényes - bűnügyi statisztikát.
Az új törvény már rögtön első paragrafusában "büntetőjogiasítja" a szabálysértési eljárások rendszerét. Eddig ugyanis kormány- és önkormányzati rendeletekben is volt lehetőség arra, hogy szabálysértési tényállást állapítsanak meg. Mostantól azonban ilyesmire csak törvény útján lesz lehetőség, ami az eddig elsődlegesen a közigazgatási jogsértéseket szankcionáló jelleget kifejezetten a büntetőjog irányába tolja el.
Szigor
A törvény szigorát hivatott biztosítani az is, hogy bővül az elzárással büntethető szabálysértések köre. Az eddigi büntetések mellé bevezeti a közmunkát, valamint emelkednek a kiszabható bírságok is. Ez utóbbiak esetében ráadásul eltörlik az eddigi, úgynevezett generális és speciális maximum közötti különbségtételt is. (Eddig a maximum összeg 150 ezer forint lehetett, de az egyes tényállásoknál a jogszabályok gyakran ennél alacsonyabb maximális összeget állapítottak meg.) A jövőben a maximum 300 ezer forint (elzárással is büntethető) esetében, illetve minden egyéb esetben 150 ezer forint lesz.
A három csapás által már kijelölt irányt követve, bizonyos esetekben lehetőség nyílik arra is, hogy az eddig elzárással nem büntethető cselekmények azzá váljanak. Bár azt is hozzá kell tennünk, hogy igen kicsi a valószínűsége annak, hogy valaki hat hónapon belül háromszor is lebukjon ugyanazon szabálysértés miatt. (Persze előfordulhat, hogy három alkalommal is akkora zajjal járó házibulit rendez valaki, hogy a szomszédok minden alkalommal kihívják rá a rendőrséget. Ez esetben meglehetősen kijózanító élmény lehet az ébredés...) Ilyenkor akár hatvan napra - elzárással is fenyegetett szabálysértés korábbi elkövetése esetén pedig 75 napra, kivételesen akár hat hónapra is - szabadságelvonással járó elzárásra lehet ítélni a "visszaesőt".
A változások közül ki kell emelnünk a 192-es paragrafust is, amely szerint „ha közterületen, vagy nyilvános helyen, vagy közforgalmú közlekedési eszközön a közerkölcsbe ütköző magatartást tanúsít” valaki, az szabálysértésnek számít. Tekintettel arra, hogy jelenleg nincs definiálva a közerkölcs fogalma, annak eldöntése, hogy mi számít annak, a hatóságra, illetve a bíróságra van bízva. Ez pedig akár homofób kirohanásokra is okot adhat.
A statisztika és trükkjei
Az új törvény a fentiek mellett egy - a statisztikai munkahelyteremtéshez hasonló - ügyes húzást is tartalmaz. Mivel a tulajdon elleni szabálysértések elbírálása is jelentősen szigorodik, bűncselekménynek csak az 50 ezer forint feletti ügyek számítanak majd. Ezzel pedig egy csapásra fel lehet javítani a statisztikát, mivel a 20 és 50 ezer közöttiek most már szabálysértések lesznek.
Szüksége is van erre a trükkre a "két hét alatt rendet teszünk" kormányának, mivel 2010-ben az előző évhez képest 13.5 százalékkal több bűncselekményt regisztráltak a hatóságok, százezer lakosra pedig 989-el több bűncselekmény jutott, mint egy évvel korábban. Ráadásul az Orbán-kormány egyik legfontosabb célja, a közrend elleni bűncselekmények számának csökkentése volt, miközben ezek aránya a tavalyi évhez viszonyítva elég jelentős mértékben, 35,7 százalékkal nőtt. De összességében is kijelenthető, hogy szinte minden kategóriában több a bűncselekmény. Az egyetlen, kifejezetten pozitívnak értékelhető változás a korrupciós esetek számának körülbelül felére csökkenése, bár kategóriájában (az államigazgatás, az igazságszolgáltatás és a közélet tisztasága elleni bűncselekmények száma) szintén emelkedés mutatható ki.
Ugyanakkor amellett sem mehetünk el, hogy a szabálysértések rendszerére is kiterjeszteni szándékozott "három csapás" sem igazán váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A tavaly regisztrált 122 ezer 529 bűnelkövető 27,8 százaléka volt büntetett előéletű, 10,9 százaléka visszaeső. A visszaesők - akiket a statisztikai tájékoztató a bűnözők legveszélyesebb csoportjának nevez - száma pedig nem csökkent látványosan (13 ezer 517 helyett 13 ezer 306). Kérdés, hogy a notórius szabálysértők esetében hoznak-e majd érdemi változást a fentebb bemutatott szigorítások.
Javítás: Egyik kedves olvasónk hívta fel a figyelmemet arra, hogy a közerkölcs megsértése már eddig is szabálysértésnek számított, a különbség csak annyi, hogy eddig kormányrendelet szabályozta, mostantól törvényi szabályozás alá esik majd. Emellett eddig nem kapcsolódott hozzá a három csapás, valamint a büntetési tétele 10 ezer forint volt, mostantól akár 150 ezer is lehet.
Ha tetszett az írás, csatlakozz a Ténytár Facebook csoportjához!