A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium 2012. februárjában bocsátotta társadalmi egyeztetésre a Büntető törvénykönyvről szóló törvény tervezetét. A kormány – kiváló kommunikációs érzékkel – a négynapos ünnep előtt, április 27-én nyújtotta azt be az Országgyűlésnek.
A törvény – bár rendszerszerű változtatásokat nem tartalmaz – számos ponton módosítja a jelenleg hatályos rendelkezéseket. Bár a kormányzati kommunikáció a tettarányos büntetőjog eszméjét hangsúlyozza, a módosítások között találunk olyanokat, amelyek lehetővé teszik a bíróságok számára, hogy a – jellemzően első – bűnelkövetők egyéni viszonyait is értékelhessék ítélkezési gyakorlatukban. Továbbra is érvényben marad az a szabály, amely a vagyon elleni bűncselekmények megállapításához a korábbinál magasabb értékhatárt állapít meg. Szintén megmarad a visszaeső bűnözőket hátrányosan érintő három csapás rendelkezése, amely mellé még további szigorítások is csatlakoznak.
A legjelentősebb szigorításokkal azonban – az enyhítések ellenére is – a kábítószer-bűncselekmények körében találkozhatunk, ahol a szabályozás számos esetben visszatér az első Orbán-kormány idején is alkalmazott, erősen konzervatív elvekhez.
Az Országgyűlés előtt fekvő új Büntető törvénykönyv, bár a legtöbb területen komoly szigorítást tartalmaz, a legjelentősebbek egyértelműen a kábítószer-bűncselekmények körében jelennek meg.
A kormányzat – az első Orbán-kabinet időszakának a büntetéseket előtérbe helyező drogpolitikájához visszatérve – ismét a kemény büntetések elvét vallja. Az, hogy a kereskedői magatartásokat szigorúan szabályozza, nem volt és nem is lesz vita tárgya a magyar szabályozásban.
Ne szívjál füvet, elvisz a rendőrség!
A radikális változás a fogyasztókat illetően jelenik meg. Bár a szabályozás a tervezethez képest enyhült, az általános szigorítás még mindig jelentősnek tekinthető. Így míg ma a fogyasztók – kevés korlátozással – az esetek döntő többségében mentesülhetnek a büntetéstől, ha vállalják az úgynevezett elterelésben való részvételt, addig az új szabályok szerint, ezt a „szabadulok a börtöntől” kártyát csak kétévente egyszer lehet felhasználni.
Azaz, ha két éven belül másodszor kaptak valakit rajta füves cigivel, akkor az érintett „készülhet a böribe”. Sovány vigaszt jelent, hogy a büntetés korlátlanul enyhíthetővé válik, ha felfedi a kereskedő kilétét (azaz „feldobja a dílert”).
Az elterelés egyébként még az úgynevezett közös fogyasztás eseteire is kiutat kínált. Ennek fontosságára egy, a 2000-es évek elején megtörtént eset hívta fel a figyelmet. Az ügyben egy gimnazista csapat szívott együtt füves cigit, amikor rajtakapták őket. Csakhogy az esetben egy cigit szívtak többen. A probléma abból fakadt, hogy a társaság egyik tagja éppen betöltötte a 18. életévét, a többiek pedig éppen nem.
Fiatal felnőttek
Mivel a „felnőtt” diáktól indult a cigi, ezért ő súlyosabbnak minősülő bűncselekményt követett el: 18. életévét betöltöttként, 18. életévét be nem töltöttnek adott át kábítószert. Ez súlyosan minősülő kereskedési tényállás volt, aminek nagyon magas büntetési kerete volt. A fiatalember pedig a szabályozás alapján, több, mint két év letöltendő szabadságvesztést kapott, amelytől végül csak elnöki kegyelemmel mentesült.
A fenti eset elkerülése érdekében, a 2002/2003-as szabályozás megengedte, hogy ilyen, úgynevezett együttes fogyasztás esetén is lehessen élni az elterelés kedvezményével. Ezt a lehetőséget azonban az új törvény eltörli. Így igaz lesz (ismét) Rózsaszín Pitbull legendássá vált mondata: „Ne szívjál füvet, mert elvisz a rendőrség”.
Ezekhez a szigorításokhoz kapcsolódóan, a tervezet általánossá teszi az úgynevezett dizájnerdrogok tilalmát, miként erőteljesen fel kíván lépni a doppingok, valamint a hamisított és csempészett gyógyszerek kereskedelmével szemben is.
Ez a jó irány?
Szakértők úgy látják, önmagában az elrettentés nem lesz elegendő ahhoz, hogy érdemi előrelépést lehessen elérni a drogkérdésben. Sőt, az előzetes tanulmányok, valamint a szakmai szervezetekkel való egyeztetés nélkül kidolgozott szigorítások nagyon rossz válaszreakciókat szülhetnek.
Topolánszky Ákos – az első Orbán-kormány idején a kábítószerügyi koordinációért felelős helyettes államtitkár – pedig arra emlékeztetett, hogy bizonyítottan nem hatékony a büntető igazságszolgáltatás eszközeivel fellépni a droghasználók ellen. Arról már nem is beszélve, hogy sokkal drágább is, mint az egészségügyi és szociális megoldás.
