Az államadósság elleni „harcot” Magyarország miniszterelnöke belpolitikája egyik központi elemévé tette. A kormányzat többször bejelentette, hogy csökkent az államadósság mértéke – igaz, a csökkenés során kiinduló pontként nem a kormányzás átvételét, hanem 2011. februárt jelölte meg, ezzel megkerülve azokat a felvetéseket, amelyek szerint az államadósság a magán-nyugdíjpénztári vagyon „államosítása” ellenére sem csökkent 2010. májusa óta.
Ezért bizton számolhatnánk azzal, hogy az államadósság ellen vívott háború esetleges újabb győztes csatái egy jelentős terhet, az éves adósság- és kamatszolgálatot is csökkenteni fogják. Hiszen alacsonyabb államadósság mellett, elvileg alacsonyabb az adósságszolgálat és a kamatteher – egy háztartási példával élve, a „törlesztőrészlet”.
Az államadósság elleni küzdelemben jelentős összegű kamatteher növekedéssel számol a magyar kormányzat. Évi 122 milliárd forintba kerül nekünk, hogy „Magyarország megnyerte pénzügyi szabadságharcát”.
Egy évi kamatteherből a teljes tűzoltóságot és a katasztrófavédelmet két és fél évig finanszírozhatjuk. Vagy az összes bíróságot másfél évig. Vagy a rendőrséget és a teljes honvédelmet fél évig.
És minden bizonnyal, a gazdaság nem lenne tök utolsó Európában a növekedésben – az első negyedéves -1,3%-os csökkenéssel. Lássuk a részleteket!
IMF székház – dőlnek a dolgok
Mennyiben is van ez nekünk?
Ha a kormány középtávú költségvetési várakozásait tartalmazó – időközben módosított – dokumentumra, valamint a 2012. évi költségvetési törvényre tekintünk, akkor meglepő eredményre juthatunk: a kormányzat még a svájci frank és az euró jelentős erősödését megelőzően készített terveiben is az adósságszolgálat kamatterheinek emelkedésével számolt, 2011 és 2013 között.
Posztunkban ezt – a valós tényeken és számításokon alapuló, konzervatívnak tekinthető – kormányzati becslést, valamint a 2011-es és a 2012-es költségvetési törvények tervadatait vesszük alapul.
.png)
Az adósságteher növekedésének több oka lehet. Az egyik, hogy Magyarország központi költségvetése jelentős részben – az állampolgárokhoz hasonlóan – devizában adósodott el. Az Államadósság-kezelő Központ Zrt. adatai alapján, 2012. áprilisában – a jelentős forintárfolyam-javulást követően – az összesen 20 742,9 milliárd forint központi költségvetési adósságból 9 179,1 milliárd forintot, azaz az összes adósság körülbelül 47 százalékát vették fel devizában.
Szerencsejáték – nagyban
S ez már a javuló forintárfolyam miatti állapotot tükrözi. A forint árfolyamának romlása pedig nemcsak a magyar polgárokat, hanem az országot is rosszul érinti. A devizában felvett államadósság ugyanúgy működik, mint a polgárok CHF-alapú lakáskölcsöne: ha romlik a forint árfolyama, akkor nagyobb összeget kell forintban törleszteni.
Ezt jól mutatja az is, hogy az EU-IMF tárgyalások megkezdésének áprilisi bejelentésével egyidejűleg, jelentősen csökkent a devizaadósság állománya is. Talán ezzel az árfolyamjavulással is összefügg, hogy a 2012. március végi 9 427,7 milliárd forintról 9 179,1 milliárd forintra csökkent ennek mértéke. Amelynek összege 2011. novemberében 10 641,7 milliárd forint volt, ez azonban mára több, mint 1000 (!) milliárd forinttal csökkent. Ennek részben oka a devizalapú kölcsönök törlesztése (és azok forintalapú hitelekkel való kiváltása), részben a kedvezőbb várakozások, s ezzel a kedvezőbb árfolyamok.
Beárazott ígéretek – The Power of IMF
Az adósságteher növekedésének másik oka, hogy a magyar állam magasabb hozam ígérete mellett vehet csak fel kölcsönöket a nemzetközi pénzpiacokról. Ezt több gazdasági szakember – például a Magyar Nemzeti Bank elnöke is – azzal hozta összefüggésbe, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) „kipaterolása” után, a pénzügyi szabadságharcát megnyerő Magyarország drágábban jut kölcsönökhöz.
Bár ezt az állítást sokan vitatják, azért arra figyelemmel lehetünk, hogy az IMF-kölcsön kamata 2009-től nagyjából 3-3,5 százalék közötti volt. Ezzel szemben, a közép- és hosszútávú magyar állampapírok hozama mindvégig jelentősen meghaladta ezt a szintet.
Mindez azt jelenti, hogy a kormányzat „pénzügyi szabadságharca”, az IMF-védőháló felszámolása, a tisztán nemzetközi pénzpiacokra való támaszkodás lehet az egyik oka az adósságszolgálat emelkedésének. Így a függetlenség ára nem kicsi: – a kormány terveit tartalmazó rendelet alapján – éves szinten közel 122,4 milliárd forint.
Az, hogy az IMF-védőháló jelentősen csökkentheti az adósságszolgálat költségeit, jól látható a tárgyalások bejelentését követő – az Államadósság-kezelő Központ Zrt. által közzétett – állampapírhozamok alakulásából is. Ugyanis már a a tárgyalások megkezdésének bejelentését követően, jelentősen csökkent a kamatmérték, és a kockázatfelár, így ezzel az állam költségvetési kiadása is - mint ahogy az itt az ábrán látható is.
Mennyibe kerül a függetlenség?
Még érdekesebb, ha azt vizsgáljuk meg, hogy ez a közel 122,4 milliárd forint éves szinten minek a finanszírozására lenne elég. A Ténytár szerkesztősége megnézte ezt is: az összehasonlítás során a Magyar Köztársaság Magyarország 2012. évi költségvetésében meghatározott kiadási előirányzatokat vettük figyelembe.
9,5 hónapnyi személyes jellegű szociális ellátás és több, mint négy hónapnyi családi pótlék
Az adósságszolgálat 122 454,3 millió forintos növekedésének mértéke különösen szembetűnő, ha a szociális kiadásokkal állítjuk szembe. A Magyar Köztársaság központi költségvetése egy évben összesen 153 923 millió forintot (azaz körülbelül 154 milliárdot) fordít személyes jellegű szociális ellátásokra. Ide tartozik az idősekről való gondoskodás, a házi étkeztetés, az egyéb rászorulók, a gondoskodást igénylő gyermekek és fogyatékosok otthonukban, illetve bentlakásos intézményekben történő éves összes gondozási költsége.
.png)
Az éves családi pótlékra fordított összeg 2012-ben 355 015 millió (azaz hozzávetőleg 355 milliárd) forint, így a kamatteher tervezett növekedése több, mint négy hónapig tudná finanszírozni a gyermekes családok legfontosabb állami támogatását.
A bíróságok másfél évi működése
Az adósságszolgálat növekedésének nagysága még szembetűnőbb, ha a magyar igazságszolgáltatásra tekintünk. Ha azt nézzük, hogy a bíróságok évente 79 814,2 millió (azaz nagyjából 79,8 milliárd) forintból gazdálkodnak, akkor láthatjuk, hogy az adósságszolgálat egy évi növekedéséből másfél évig lehetne finanszírozni a bírósági rendszert.
A honvédelem és a rendőrség nagyjából fél, a tűzoltóság és katasztrófavédelem két és fél évi működése
A kormányzat által sokszor túlzottan drágának minősített fegyveres és rendvédelmi szervek számára is jól jönne ez a növekvő összeg. Hiszen Magyarország honvédelmi kiadásaira 2012-ben 233 758,8 millió (azaz 233,8 milliárd) forintot, a rendőrségre – ide értve a Terrorelhárítási Központ és a Nemzeti Védelmi Szolgálat kiadásait is – 236 596,7 millió (azaz 236,6 milliárd) forintot, a tűzoltóságra és a katasztrófavédelemre 47 450,2 (azaz 47,5 milliárd) forintot irányoz elő a 2012-es költségvetés. Az adósságszolgálat növekedése a rendőrség és a honvédelem működését fél, a tűzoltóságét pedig két és fél évig biztosítaná.
