Kormányra kerülése óta világosan látszott, hogy a Fidesz módszeresen halad előre abban, hogy államosítson mindent, amit csak lehet. Kétség nem férhet hozzá, hogy az erről alkotott markáns elképzelését a párt konzekvensen végrehajtja, még akkor is, ha sok esetben nem hajlandó számolni az ezzel járó negatív következményekkel.
A lista olyan hosszú, hogy két külön bejegyzésben kell, hogy tárgyaljuk. Előző írásunkban a MOL, a Rába, a mobilfizetés, a cafeteria, a cigarettaárusítás, a civil szféra, Esztergom, a MANYUP I. illetve II., a megyei önkormányzatok, valamint a városi kórházak szerepeltek.
Ez már önmagában impresszív felsorolás, és az 5-6000 milliárd forintra rúgó vagyon sem alacsony, de messze még a vége. Következzék a második adag.
A közoktatás teljes államosítása
A 2011. végén elfogadott nemzeti köznevelési törvény Európában egyedülálló módon államosította a magyar közoktatás rendszerét. Az alap- és középfokú iskolák, valamint a nevelési intézmények fenntartói joga, valamint az ahhoz kapcsolódó vagyon is átkerült az államhoz.
Az önkormányzatok államigazgatási feladatellátáshoz kapcsolódó vagyona
A járások kialakításáról szóló törvény az államosítás egy finomabb változatát valósította meg: az állam "csak" ingyenes használati jogot szerzett mindazon vagyonon, amely az önkormányzatok államigazgatási feladatainak ellátáshoz kapcsolódott.
A felnőttképzés
A Munkaerő-piaci Alap szakképzési alaprészére vonatkozó szabályok változása miatt a felnőttképző és felsőoktatási intézmények nem kaphatnak az alapból, a cégek nem fordíthatják saját dolgozóik képzésére (például szakmai, nyelvi, informatikai képzés). Az alap felhasználásáról a miniszter dönt és nem a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési tanács. A kamarák által szervezett gyakorlati szakképzésben nem költségalapon számolnak el, hanem normatívát kapnak. A szakképzési törvény módosítása alapján a felnőtt szakképzésben is az iskolarendszerű szakképzés kerettanterveit kell használni.
Kormányzati internet és kommunikáció
A Magyar Telekom cége helyett a Magyar Villamos Művek infrastruktúráján üzemeltetik 2012 januártól a kormányzati és közigazgatási kommunikációt. A módosító indítvány 2011. november 9-en került be nyújtásra, így átállásra alig van idő, a döntés pedig jogilag is vitatható lehet. A Nemzeti Távközlési Gerinchálózaton a szolgáltatást pedig a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltatóvá (NISZ) átmatricázott Kopint-Datorg nyújtja a végfelhasználóknak.
Állami mobilszolgáltató
Negyedik mobilszolgáltatóként a Magyar Posta a Magyar Villamos Művekkel és az MFB Invest céggel közös konzorciumban léphet piacra. Az üzlet értéke még nehezen megbecsülhető, és persze nagyban függ az értékesítés sikerétől. A nagyságrendekbe bepillantást enged, hogy a Telenor, a második legnagyobb hazai szolgáltató tavalyi éves bevétele 160 milliárd forint, míg az adózás előtti nyeresége 54 milliárd forint volt. Ráadásul az Állami Mobilcég nem indul hátrányból: valószínűleg megkapja majd az egyik tulajdonosa, az MVM számára államosított kormányzati kommunikációs és internetes szolgáltatást, ami önmagában egy 100 milliós biznisz.
Víziközmű szolgáltatás államosítása
Korábban Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője jelezte, hogy a kormányzat államosítani kívánja a víziközmű szolgáltatásokat is. Erre végül is a nemzeti vagyonról szóló törvényben sor is került. Igaz, egyelőre csak az államosítás jogalapja jelent meg, ugyanis a vagyontörvény egyik eldugott és kevéssé feltűnő rendelkezése kimondja, hogy a helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységei közé tartozik “a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló – külön törvény rendelkezése alapján részére átadott – vizek, közcélú vízi létesítmények működtetése”.
Helyi tömegközlekedés államosítása
Hasonló megoldást alkalmazott a kormányzat és a kormánypárti parlamenti többség a helyi (menetrend szerinti) tömegközlekedéssel kapcsolatban. Ennek a gazdasági tevékenységnek a tekintetében is kimondja a vagyontörvény, hogy az a helyi önkormányzatok kizárólagos gazdasági tevékenysége. Ezen szolgáltatás tekintetében azonban annyival “előrébb áll” a jogalkotó, hogy a jelenleg részletes parlamenti vitára váró, a személyszállítási szolgáltatásról szóló törvényjavaslat egyértelműen kitölti ennek az általános szabálynak a kereteit a kötelezően önkormányzati tulajdonú helyi közlekedésszervezőre vonatkozó rendelkezésekkel.
Hulladékgazdálkodási közszolgáltatás
Bár a vagyontörvény nem írja elő a kizárólagos önkormányzati feladat-ellátást, de az új önkormányzati törvény rendelkezéseire figyelemmel a hulladékról szóló törvényjavaslat alapján 2015-től csak a kormányzat központi ügynöksége által kiválasztott, többségi állami vagy önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok láthatnak el hulladékgazdálkodási közszolgáltatási feladatokat. Ezzel ezt a területet is magához vonja az állam, valamint az állam döntése alapján az önkormányzati szféra.
Fővárosi Vízművek
A fővárosi önkormányzat várhatóan 15,1 milliárd forintért visszavásárolja a Fővárosi Vízművek 1997-ben eladott 25 százalékát a francia-német befektetőtől, jelentette be 2012. március 26-án Tarlós István főpolgármester. Az eredeti szerződés szerint az üzletrész még tíz évig a külföldi befektetők kezében lett volna, de a városháza jogászai szerint ez idő alatt akár 33 milliárd forintot is kivihetnének az országból menedzsmentdíj gyanánt. Ezzel a megállapítással azonban nem mindenki ért egyet.
Babakötvény
Januárban még csak fontolgatta a kormány, most már biztos:államosítják az ún. életkezdési támogatásokat - babakötvényeket is. Ennek megfelelően a jövőben a kereskedelmi bankok helyett az állam fogja kezelni a babakötvényeket és a Start-számlákat, amire külön kötvénytípust alapítanak. A Magyar Közlönyben már megjelent, hogy a nemzetgazdasági miniszternek április 10-ig törvénymódosítást kell kezdeményeznie azért, hogy a szóban forgó értékpapírszámlákat a Magyar Államkincstár vezethesse. Az új törvény nem nyúlna a már futó számlákhoz, csupán arról rendelkezik, hogy az új kedvezményezettek javára nyitott számlákat már kizárólag az állam kezelhesse.
Bankok államosítása
A babakötvények mellett egyes bankok és hitelintézetek állami tulajdonba vételére is sor került az elmúlt időszakban. Ezek közül volt olyan is, amely csak látszólag államosítás, hiszen egy állami tulajdonú bank tulajdonában álló bankot vett át közvetlenül az állam. Ez az Eximbank és a Mehib Zrt. esete, ahol az állami tulajdonban álló Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-től az állam vette át a részvényeket. Valós államosítást jelent azonban az, hogy a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. júniusban megvásárolhatja aTakarékbank 38,5 százalékos részvénycsomagját. Ezzel ugyanis a korábban a takarékszövetkezetek szövetségének koordinatív feladatokat is ellátó bankjában egy állami szervezetnek döntő befolyása lesz.
Resti Zrt.
2012 januárjában kötötte meg a MÁV Zrt. az előszerződést a Resti Zrt. többségi tulajdonának megvásárlására. A tervek szerint ezzel elhárul az akadály a pályaudvarokon létesítendő kormányablakok létrehozása elől.
Ezek a lépések a Ténytár számításai szerint körülbelül 5000-6000 milliárd forintos bevételt jelentenek az államnak, csak ebben az évben. Mivel sok esetben megkérdőjelezhető, hogy hasznos döntés volt e az államosítás, ez komoly bizalmi válságot jelenthet az országnak a nemzetközi gazdasági térben. Ráadásul ha kiegészül olyan lépésekkel, mint például a végtörlesztés, az sem segít a hitelesség elnyerésében, ami jól jönne egy újabb EU-IMF hitel megszerzéséhez.
Elemzésünk az államosítással érintett, eddigi legfontosabb területeket tekintette át. Ez a lista már eddig sem túl rövid, és hatalmas, összességében több ezer milliárdos vagyontömeget érint. Azt kell, hogy mondjuk, ez a folyamat még korántsem ért véget. A már elfogadott sarkalatos törvények ugyanis további területek állam(igazgatás)i kézbe vételét jelezhetik előre.
A már a tervek között van jópár további, szintén sokszáz milliárdos államosítás. Ezek közül a legnagyobb a '90-es években privatizált viziközmű vagyon és a helyi tömegközlekedés államosítása. Így egy valamit szinte biztosan kijelenthetünk: a lista ugyan hosszú, de korántsem biztos, hogy teljes.
Ez a bejegyzés a www.tenytar.hu oldalon megjelent elemzés rövidített változata.
Az utolsó 100 komment: