Az elmúlt két év bizonyította, hogy a kormányzat és a kormánypárti többség rendkívül kreatív az új adónemek megalkotásában. Azonban az újonnan bevezetett adók közül egyesek nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket.
A legjelentősebb adó ebben a körben a vörösiszap-tragédia nyomán bevezetett, a katasztrófavédelem költségeinek fedezését célzó katasztrófavédelmi hozzájárulás, amelyet végül az Országgyűlés el is törölt.
A szerencsejáték-adó új szabályai – bár visszaszorították az elektronikus nyerőgépeket – jelentősen csökkentették a költségvetés adóbevételeit is. Már csak hab a tortán, hogy a „chipsadó" sem hozza az elvárt költségvetési bevételeket – és az egészségügyi hatásokat sem.
Forrás: Párhuzamos Matolcsy mikroblog
A „vörösiszap-adó" tündöklése és bukása
A vörösiszap-tragédiát követően merült fel annak a lehetősége, hogy a veszélyes anyagokat felhaználó cégek esetében egy új kisadót vezessenek be, a katasztrófavédelmi hozzájárulást. Ez az adó egyben biztosította volna azt is, hogy az immáron állami kézbe vett katasztrófavédelmi szervezetet megfelelően lehessen finanszírozni.
Az elgondolás elsőre elegáns volt: a nagyobb környezeti kockázattal járó, veszélyes anyagokat alkalmazó cégek árbevétele után egy 1 ezrelékes hozzájárulást kell fizetni. Ez az 1 ezrelék nem tűnik jelentősnek, s így elvileg egy kis teherrel jelentős bevételre lehetne szert tenni.
A megvalósítással azonban több gond is akadt. Egyrészt, a beszedésért felelős szervnek az Országos Katrasztrófavédelmi Főigazgatóságot (OKF) jelölték ki, amelynek nem igazán vannak adóztatási tapasztalatai. Másrészt, a törvényben meghatározott adótárgy rendkívül szélesen volt értelmezhető, amit az OKF véleménye is alátámasztott. Így rengeteg cégnek kellett volna ezt az adót fizetni, köztük számos kis- és középvállalkozásnak is.
A gond ezzel az volt, hogy a nagyobb cégek számára ez olyan újabb terhet jelentett, amely az amúgy is növekvő terheiket emelte volna, s így csökkent volna a versenyképességük. Ez különösen a prosperáló hazai vegyipart érintette volna hátrányosan, de még számos hazai élelmiszeripari cég is belesett volna a „szórásba". A kisebb cégeknél az adó mértékét jelentősen meghaladó adminisztrációs költségek jelentkeztek volna.
Mindezekre figyelemmel – több kormánypárti képviselő javaslatára – visszamenőleges hatállyal eltörölte az Országgyűlés ezt az adónemet. Így – hosszabb szünet után – ismét egy adónem tényleges kivezetésére került sor, ráadásul úgy, hogy teljesen alkotmányosan alkalmazta az Országgyűlés a visszamenőleges hatály intézményét, hiszen itt az érintettek javára hozott 2012. január 1-jére visszaható hatállyal törvényt.
A játékadó vesszőfutása
A kormányzat 2011-ben jelentősen megemelte a nyerőgépek játékadóját. A javaslat indokaként azt hozták fel, hogy a cél ezen eszközök visszaszorítása, illetve, hogy ez az adóemelés jelentős többletbevételhez juttathatja a költségvetést.
Ha a szakmai szervezetek által végzett számításokra tekintünk, akkor kiemelhetjük, hogy az adóemelés az egyik célját elérte: valóban visszaszorultak az elektronikus nyerőgépek – és ez nem is baj. Probléma viszont, hogy így a költségvetés adóbevételei is csökkentek. Kérdéses, hogy ezt a csökkenést mennyiben tudja ellensúlyozni az elmúlt hetek lottóláza.
Mire elég a chipsadó?
Már a népegészségügyi termékadó bevezetésének időszakában megírtuk, hogy a törvény több szempontból problematikus. Egyrészt jelentősen rontja bizonyos élelmiszeripari ágazatok versenyképességét, valamint azt is jeleztük, hogy a rendelkezések a bizonytalan megfogalmazásokkal, vagy a határmértékekkel kijátszhatóak. Így jeleztük, hogy az elvárt, több mint 20 milliárd forintos bevételt sem fogja tudni hozni.
Amit 2011 nyarán csak sejtettünk, azt részben igazolta az idő. Az adótárgyak folyamatos bővítése ellenére is, az elvárt bevételek jóval elmaradnak a tervezettektől. Ráadásul sokan a receptúra kis mértékű változtatásával (például a koffein helyett a hasonló élettani hatású teobromin vagy mate-kivonat alkalmazásával az energiaitalokban) elérték, hogy termékük után ne kelljen ezt az adót megfizetni. Így jutottunk el oda, hogy több serkentőanyag van a kólában, mint az energiaitalok többségében.
Azt mindenesetre a hírek alapján bizton állíthatjuk: ha általában nem is étkezünk egészségesebben, de legalább a törvény „névadójából", a chipsből kevesebbet fogyasztottunk az új adónem hatására. Persze ami az egyik oldalon pozitívum, az a másik oldalon gond is: a csökkenő junkfood fogyasztás miatt, kevesebb pénz jut az egészségügyi dolgozók bérének kezelésére, s egyben az élelmiszeripar ezen alágazatának helyzete is romlott.
Szóval, összességében elmondhatjuk, hogy a II. Orbán kormány rekord számú új adót vezetett be, és ha így haladunk, akkor rekord számú is fog bebukni. Egyik esetben sem járunk jól.
