Az elmúlt hetekben egyaránt érkeztek jó és rossz hírek is Brüsszelből. Jó hír, hogy az uniós pénzügyminiszterek (ECOFIN) visszavonták azt a március 13-án hozott döntésüket, amellyel közel 500 millió eurót zároltak volna a nekünk járó kohéziós forrásokból. Azt ugyanakkor nem szabad elfelejtenünk, hogy a deficiteljárás alól legkorábban csak jövő tavasszal kerülhet ki az ország.
Rossz hír azonban, hogy új kötelezettségszegési eljárások indultak hazánk ellen, a válságadók és a cafeteria rendszer átalakítása miatt, két régi eljárásunk pedig a harmadik szakaszába lépett, azaz a bíróságon kell majd a kormánynak megvédeni az érveit.
Kohéziós pénzek zárolása nem, túlzott deficiteljárás igen
Az ECOFIN 2012. június 22-én úgy döntött, hogy nem alkalmaz szankciót hazánkkal szemben a túlzott deficiteljárás miatt. A döntés senkit nem ért váratlanul, hiszen José Manuel Barroso már május 30-án úgy nyilatkozott, javasolja a Tanácsnak, hogy oldja fel a büntetést.
A magyar konvergencia-program meggyőzte az uniót arról, hogy tartani tudja a kormány a 3 százalék alatti hiányt. Ennek ellenére, továbbra sem tetszik Brüsszelnek, hogy Matolcsy György ezt a bevételek növelésével és nem a kiadások csökkentésével próbálja elérni. Hasonlóan vélekednek az újonnan bevezetett adókkal kapcsolatban is, kiemelve, hogy ezek torzítják a versenyt.
„A konszolidációs erőfeszítések néhány kérdést vetnek fel a minőséget illetően, mert főleg a bevételi oldalra összpontosítanak, és a romló üzleti környezet fényében, akadályozhatják a gazdaság növekedését.”
Valószínűleg ezek miatt az aggodalmak miatt nem szűnt meg ellenünk az eljárás.
Nem tetszenek a válságadók Brüsszelnek
A régiek mellé, új kötelezettségszegési eljárást is indított hazánk ellen az Európai Bizottság, a telekommunikációs adó és a kiskereskedelmi különadó miatt. A testület szerint, a két válságadó magyarországi szabályozása diszkriminatívan kezeli a külföldi vállalkozásokat.
A távközlési adó ellen már 2010 végén, néhány hónappal a hatályba lépése után, kötelezettségszegési eljárás indult. Neelie Kroes digitális politikáért felelős bizottsági alelnök akkor úgy látta, hogy az engedélyeztetési irányelv rendelkezéseit sérti az átmeneti adó. Az ügy jelenleg az Európai Bíróság előtt van.
Felszólító levelet küldött az Európai Bizottság Magyarországnak a kiskereskedelmi különadó kapcsán is. A szintén 2010 nyarán bevezetett adónemmel összefüggésben, már két évvel ezelőtt is érkezett panasz Brüsszelbe, kifogásolva, hogy a kiskereskedelmi tevékenységet végző vállalkozások árbevételére kirótt különadó aránytalan mértékben sújtja a külföldi vállalkozásokat.
Cafeteria, plázastop és pálinka
Az uniós jog vélt megsértése ügyében, eljárást indított hazánk ellen az Európai Bizottság a cafeteria-rendszer január 1-jei átszervezése miatt. Az EB az év elején még eljáráson kívül próbálta rendezni a problémát. Az elmúlt hónapokban több levelet is váltott a magyar kormánnyal. Úgy tűnik, ezek nem nyugtatták meg Barossoékat, ezért indították meg az eljárást Magyarország ellen.
Emellett úgynevezett adminisztratív levelet küldött az Európai Bizottság a kormánynak a plázastopot elrendelő jogszabály miatt is. Ez ügyben viszont Brüsszel egyelőre nem indít kötelezettségszegési eljárást, pusztán azt az alternatív vitarendezési lehetőséget veti be, mint a cafeteria-átszervezés kapcsán. (Ez azonban nem volt hatásos, hiszen elindult az eljárás a cafeteria rendszer miatt, de reméljük a plázastop kapcsán nem fog.)
Második szakaszába léptette az Európai Bizottság a kötelezettségszegési eljárást a pálinkafőzés jövedéki adómentességét illetően. A testületet nem győzte meg a kormány érvelése az első szakaszban, így úgynevezett indokolással ellátott véleményt küldött Budapestnek. A kabinetnek két hónapja van arra, hogy válaszoljon a bizottsági aggályokra. Ezek szerint, az uniós jogszabályok csak azt tennék lehetővé, hogy Magyarország legfeljebb 50 százalékos jövedéki adókedvezményt nyújtson azoknak a pálinkafőzőknek, akik személyes használatra, évente legfeljebb 50 litert állítanak elő. (Itthon meg győzött a pálinka-szabadságharc, így a kedvezmény 100 százalékos.)
Régi mulasztásaink a bíróságon
Már korábban beszámoltunk arról, hogy Brüsszel éberen figyeli a két kötelezettségszegési eljárásunkat (az adatvédelmi biztos és a nyugdíjazott bírák ügye), remélve, hogy a kormány megváltoztatja álláspontját. Sajnos ez nem történt meg, ezért a Bizottság hivatalosan is megindította az eljárást a magyar kormánnyal szemben az Európai Bíróságon.
Az első dossziénál a Bizottság eredetileg több kifogással is élt, április végére azonban lényegében már csak egy kérdésre szűkült le a vita. Jelesül arra, hogy Brüsszel megítélése szerint, a magyar fél nem adott kielégítő magyarázatot arra, miért kellett mandátumának lejárta előtt felmenteni tisztségéből az adatvédelmi biztost. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy az uniós jog és az alapvető jogok chartájában lefektetett elvek sérültek.
A bírók, ügyészek és a közjegyzők nyugdíjkorhatárának 70-ről 62 évre való leszállítása ügyében a Bizottság sürgősségi eljárást kért az Európai Bíróságtól, tekintettel arra, hogy a magyar törvényben foglalt intézkedések végrehajtása már megkezdődött. Az unió egyúttal arra kérte Magyarországot, hogy a bírósági ítélet kihirdetéséig függessze fel a törvény alkalmazását, amire ugyanakkor nem került sor.
Megvizsgálva az elmúlt hetek brüsszeli történéseit, kijelenthető, hogy a mérleg nyelve a rossz hírek irányába mozdult el. Dúskálunk a kötelezettségszegési eljárásokban, miközben az egyetlen jó hír, hogy pénzt nem von el tőlünk az unió.
