A lassacskán véget érő nyári uborkaszezon politikai „műsorának" egyik központi témája a szavazók előzetes választási feliratkozása, regisztrációja volt. Orbán Viktor július 27-én a Magyar Rádióban jelentette be, hogy „Bevezetjük az előzetes választási feliratkozást az országgyűlési választásoknál, erről szeptemberben dönt a parlament ".
Akkor nagyon úgy tűnt, hogy a döntés végleges. Az elmúlt napokban azonban egymást érik az előzetes regisztrációt kormányzati oldalról érkező támadó vélemények. A miniszterelnököt ugyan még nem sikerült meggyőzni – „vannak ellenvélemények, lesz balhé, meg fognak támadni” , de ennek ellenére is „ki kell állni, és meg kell védeni az álláspontokat" –, de előfordulhat, hogy ez esetben mégis hallgatni fog azokra a bizonyos ellenvéleményekre. Elvégre a terv alkotmányossága nem egykönnyen biztosítható, és a kritikák sem csak az ellenféltől, hanem a saját térfeléről is érkeznek.
Kérdés, hogy ez elegendő lesz-e ahhoz, hogy Orbán Viktor változtasson álláspontján. Az ugyanis egyáltalán nem jellemző a miniszterelnökre, hogy egykönnyen kihátrálna az ehhez hasonló súlyú kérdésekből (lásd Matolcsy személye vagy az egykulcsos adó), a végső szó pedig minden bizonnyal az övé.
Kritikai hangok kormányoldalról
Tavasszal Gulyás Gergely (aki oroszlánrészt vállalt a Fidesz alkotmányozási munkájában) egy konferencián azt mondta, hogy ugyan tudna az előzetes regisztráció mellett érvelni, de több ellenérvet lát. Igaz, ezek elsősorban nem elvi vagy jogi, hanem politikai kockázatok. Szerintünk ugyan jogi ellenérvek is bőséggel felhozhatóak, de a Fidesz frakcióvezető-helyettesének igaza van, amikor felhívja arra a figyelmet, hogy „a közvélekedéssel ellentétben, nem biztos, hogy a regisztráció a Fidesznek kedvez". A bizonytalanok egyre növekvő létszámát figyelembe véve valóban nehéz jóslatokba bocsátkozni a jövőt illetően.
Az azonban még Gulyás kritikai észrevételeinél is sokkal beszédesebb, hogy nem csak Sólyom Lászlóban, vagy bennünk, de a Közigazgatási Minisztérium szakértőiben is komoly alkotmányos aggályok fogalmazódtak meg a tervezett rendszerrel kapcsolatban. Ellenérveik között például az szerepel, hogy szükségtelenül és aránytalanul korlátozza az alaptörvényben rögzített választójogot, hogy alacsonyabb lesz a választási részvétel, jelentős adminisztratív többletterhet ró a választókra és a közigazgatásra, ráadásul rendkívül költséges. (Mi is alaposan körbejártuk a kérdést, az erről szóló elemzésünket itt találjátok.)
Ezekhez a kritikai hangokhoz csatlakozott – az elmúlt években a kormányfővel szemben már több csatát vesztett – Navracsics Tibor, aki az InfoRádióban azt mondta: „amennyiben erre van szándék, én biztosan nem fogom megakadályozni, én is sok szempontból jónak és hasznosnak tartanám a bizalom megerősítése szempontjából a választási feliratkozással kapcsolatos előzetes normakontrollt."
Végül érdemes megemlíteni, hogy a Nézőpont Intézet – az az intézet, amelyik kutatásaival rendre a kormányzati politikát igyekszik alátámasztani – augusztus közepén ismertetett felmérése szerint „a feliratkozás intézménye nem népszerű: 70 százalék szerint mindenki szavazhasson, s 25 százalék szerint csak azok, akik szándékukat előre jelezték.”
Elegendő lesz ennyi?
Egyáltalán nem meglepő tehát, hogy a kormánypárti képviselők elkezdtek „agyalni” az előzetes regisztráció hátrányain. Kérdés, hogy ez elegendő lesz-e Orbán Viktor meggyőzéséhez. Az ugyanis egyáltalán nem jellemző a miniszterelnökre, hogy egykönnyen kihátrálna az ehhez hasonló súlyú kérdésekből (lásd Matolcsy személye vagy az egykulcsos adó), a végső szó pedig minden bizonnyal az övé.
Az mindenesetre bizonyos, hogy a határon túli magyar szavazók körét leszámítva, semmi nem szól az előzetes regisztráció bevezetése mellett. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a tervezett rendszer bizony elég komoly alkotmányos aggályokat vet fel (ilyen például, hogy ez a szabály nem korlátozza-e szükségtelenül és aránytalanul a választójoghoz való hozzáférést, valamint az, hogy a nem regisztrált személyeket a képviselők választásából kizáró szabályával nem csökkenti-e oly mértékben a törvényhozás, és a neki felelős központi végrehajtó hatalom demokratikus legitimációját, hogy az már a demokratikus jogállamiság elvének sérelmével járna), jó lenne, ha Orbán Viktor ezúttal meghallaná a kritikus hangokat. Legalább azokat, amelyek közvetlen környezetében szólalnak meg.
