A Tárki egy korábbi kutatásában arra mutatott rá, hogy 2010 óta jelentősen megnőtt a külföldi munkavállalást fontolgatók száma hazánkban. Természetesen ez nem jelent automatikusan valódi cselekvést, a migrációs szándék mégis történelmi magasságban van Magyarországon. Ehhez kapcsolódva már bemutattuk, hogy a magasabb szándék már konkrétan az elvándorlásban is megmutatkozik. A migrációs adatokból látszik, hogy csak 2011-ben csaknem. 100 ezer magyar „lépett le" és kereste boldogulását külföldön.
A kép akkor lesz teljes, ha megvizsgáljuk, hogy mi magyarok hogyan vélekedünk a bevándorlókról. A bevándorlókkal szembeni elutasítás igen magas Magyarországon annak ellenére, hogy valójában igen alacsony a hazánkban élő külföldiek száma, és ha még azt is hozzátesszük, hogy ezen „külföldiek” nagy része határon túli magyar (tehát kulturálisan hasonló közegből jön), akkor igen érdekes képet kapunk. Összességében elmondhatjuk, hogy a külföldiek igen alacsony száma ellenére jelentős azok száma, akik negatívan viszonyulnak hozzájuk.
Ez persze összefügg azzal, hogy nemcsak a bevándorlók, hanem a hazai kisebbségek számát is jelentősen felülbecsüljük a Tárki egy másik kutatása szerint.
Bevándorlók száma Magyarországon és az EU-ban
2010-ben 32.5 millió külföldi (értsd: nem rendelkezik az adott ország állampolgárságával) élt az EU 27 tagállamában, ami az összlakosság 6,5 százaléka. A többségük, 20.2 millió nem másik uniós tagállam állampolgára volt. A „maradék", 12.3 millió pedig másik tagállam állampolgára. Csak Luxemburgban, Írországban, Belgiumban, Cipruson, Szlovákiában és Magyarországon több az olyan külföldiek száma, akik más uniós államból érkeztek. Ebben persze nincsenek benne a második generációs bevándorlók, akik már rendelkeznek az adott ország állampolgárságával, de az arányok így is jól szemléltetik, hogy Magyarország nem célország az unión kívül bevándorlóknak.
A külföldi születésű (nem az adott országban született, de rendelkezhet az adott ország állampolgárságával) 47.3 millió lakosból (ami az EU 9,4 százaléka) 31.4 millió született nem uniós országban, míg 16 millió másik tagállamban. Csak Luxemburgban, Írországban és szintén Magyarországon voltak többen a más uniós tagállamban született lakosok, a nem az EU-ban születettekhez képest.
Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok és menekültek száma
A KSH adatai szerint, 2011-ben 1705-en nyújtottak be menedék kérelmet Magyarországon. A Helsinki Bizottság adatai szerint összesen 47-en kapták meg a menekült státuszt, illetve 110 ember valamilyen más jogi védelem alá került. Az alábbi táblázatból jól látható, hogy a hazánkban tartózkodó külföldiek száma megduplázódott az elmúlt tíz évben. Ez azonban európai mércével továbbra is alacsonynak mondható.
Az EU felmérései szerint is Európában mi, magyarok vagyunk a leginkább idegenellenesek. Magyarországon tavaly nagyjából 200 ezer külföldi tartózkodott, a menekültek száma pár ezer körül ingadozik az utóbbi években. Az Eurostat szerint ebből 120 ezer más uniós tagállam állampolgára, míg 80 ezren máshonnan érkeztek. A nem Magyarországon születettek csoportja 436,6 ezer, amelyből 292,3 ezer más tagállamban született, míg 144,3 ezren más országokban.
Magyarország, az ESS (European Social Survey) adatfelvételében részt vett országok közül, Csehország mellett az egyik leginkább elutasításó a bevándorlókkal szemben. Jól jellemzi a helyzetet az alábbi grafikon: hazánkban a második legmagasabb azoknak a száma, akik szerint a bevándorlók rosszat tesznek a gazdaságnak. Első helyen pedig abban, hogy Magyarországon gondolják a legkevesebben úgy, hogy a bevándorlás jót tesz a gazdaságnak.
Az ESS adatfelvétel időpontjában kedvező volt a közhangulat annak ellenére, hogy a gazdasági válság, a többi országhoz hasonlóan megviselte az országot: a Fidesz támogatottsága csúcsán volt, viszonylagos optimizmus jellemezte a közvéleményt, ennek ellenére lett ez az legelutasítóbb eredmény.
De nem csak a bevándorlókkal, a honfitársainkkal és a hazai kisebbségekkel szembeni bizalom is alacsony. A Tárki kutatása alapján egy átlagos magyar felnőtt szerint Magyarország lakosságának nagyjából hetede-ötöde roma, illetve 10-12 százalékra becsülik a zsidók és a határon túli magyarok arányát. A kínai bevándorlók arányát 6 százalékra, az arabok, illetve az afrikaiak arányát pedig 2-2 százalékra. Vagyis egy átlagos magyar szerint a többségi társadalom tagjai alig vannak többségben Magyarországon.
Ezek együtt pedig kifejezetten kedveznek a populista politikáknak. A legjobb példa a kettős állampolgárságról szóló szavazás és a „23 millió román betelepülővel" való kampányolás, illetve a jobboldali pártok összeesküvés-gyártó, konfliktuskereső hozzáállása.
