A múlt héten kezdte el tárgyalni az országgyűlés az új választójogi törvényt, amelyről már korábban megírtuk, hogy drága, felesleges, manipulatív, ráadásul pedig alkotmányos aggályokat is fel vet. Ha összevetjük a korábbi szabályozás folyamatával, akkor ez egyértelműen látható is.
Ha nagyon le akarjuk egyszerűsíteni, akkor nagyjából arról van szó, hogy míg eddig a választópolgárnak mindössze annyi dolga volt, hogy elmenjen szavazni, most egy (sokak számára) kellemetlenségekkel járó bonyolult, előregisztrációval súlyosbított regisztrációs procedúrát kell végigcsinálnia ahhoz, hogy választójogával élni tudjon.
A rendszer megváltoztatásával rövid távon mindenféleképpen a kormányzó pártok járnak jól, hiszen a nehézségek leginkább azokat a csoportokat érintik hátrányosan, akik hagyományosan nem a jobboldali pártok szavazói.
No de lássuk, miképpen „egyszerűsödik" a választási rendszer. Hogy könnyen átlátható legyen, készítettük egy folyamatábrát is.
2013 - Horthy Miklós Emlékév?
Bár sem a Kulturális és Sajtóbizottság, sem pedig a kormánypártok nem támogatták a Jobbik azon kezdeményezését, amely 2013-at Horthy Miklós Emlékévvé nyilvánította volna, a választójogi szabályok módosítása, a részvétel szűkítésére tett kísérletek során mintha az 1922-1938 közötti törvényhozási választási szabályrendszer változásainak logikája köszönne vissza.
Míg a polgári forradalom egy általános, egyenlő és titkos választójogi rendszert teremtett (volna), addig az első, 1919-es szabályozás, majd az 1922-es módosítás is már szűkítette a választásra jogosult személyek körét. Mindezeken túl a vidéki körzetekben visszahozták a nyílt szavazást, amely számos visszaélésre adott lehetőséget. Ezt a modellt vette alapul az immáron törvénybe foglalt 1925-ös szabályrendszer is.
Bár 1938-ban bevezették a titkos választásokat, a kormánypártok a konzervatív vidéki kerületekben a többes választójog kialakításával és a választásra jogosultság további korlátozásával ellensúlyozták a döntés titkosságát - és a kormánypárt számára abban rejlő kockázatokat. Míg korábban a szabályozás a rendszer baloldali ellenzékét kívánta gyengíteni, addig az új rendelkezések elsődleges célja az előretörő szélsőjobb korlátozása volt.
Ha a tervezett változtatásokra tekintünk, az sok esetben a két világháború közti időszaknak a kormánypártokat a választási szabályozás változtatásával helyzetbe hozó modelljére emlékeztet.
A jelenlegi választási eljárási szabályok - a hivatal dolgozik, az egyén voksol
A jelenleg még hatályos választójogi szabályozásban az egyéneknek - főszabály szerint - az ajánlás és a választás során kellett aktívnak lenniük.
A névjegyzéket a választási irodák állították össze a népességnyilvántartó és a választójogból kizártak listái (gondnokoltak nyilvántartása, bűnügyi nyilvántartás) adatszolgáltatása alapján. Az egyénnek ebben a szakaszban csak akkor kellett lépnie, ha 1. valamilyen tévedés folytán nem vették fel a névjegyzékbe (ekkor jogorvoslatot nyújthatott be), 2. nem a lakóhelyén, vagy külképviseleten kellett szavaznia.
A névjegyzékbe felvetteket külön levélben értesítették, illetve megkapta az ajánlószelvényt, amellyel egy jelöltet ajánlhatott.
A „régi rendszerben" tehát alapvetően a választónak (zölddel jelezve az ábrán) egyetlen feladata volt: részt venni a választáson. (Az ábra kattintásra megnő.)
Az új rendszer - az egyén regisztrál, a hivatal nyilvántartásba vesz
A tervezett új szabályozás szerint a Magyarországon lakcímmel rendelkező állampolgárok - négy évenként - három lehetőség közül választhatnak: személyesen, az illetékes jegyzőnél kérhetik a felvételüket, vagy egy igencsak rövid időszakban, szeptember 1. és 15. között(!) levélben regisztrálhatnak a jegyzőnél. Emellett elektronikus formában is lesz lehetőségük regisztrálni az ügyfélkapun keresztül a teljes feliratkozási időszakban. Mivel jelenleg kb. 1.3 millió magyar állampolgár rendelkezik ügyfélkapus regisztrációval és a jegyzőnél való sorban állás nem tűnik egy vonzó alternatívának, 4-6 millió választópolgárnak 10 munkanapja lesz, hogy postán letudja a regisztrációt. Ez legalábbis irreálisnak tűnik.
Akik külföldön élnek (külhoni magyarok, esetleg külföldön dolgoznak) levélben és az ügyfélkapun keresztül jelentkezhetnek majd be a választásokra. A külképviseleteken történő szavazás lehetősége (ami eddig is remekül működött) megmarad. Ez tehát azt jelenti, hogy a belföldiek csak két hétig iratkozhatnak fel levélben, míg a külhoniak mindvégig, azaz a javaslat hátrányosan különbözteti meg a belföldi szavazókat.
A regisztráció során a fogyatékos személy semmilyen kedvezményben nem részesül, arra csak a regisztrációt követően jogosult.
Amennyiben a választásra jogosult állampolgár a választást megelőző 58. napig regisztrál, bekerül a rendszerbe és vaskos tájékoztatást kap jogairól, valamint a választás lebonyolításáról. Az immáron regisztrált választó ajánlhat jelöltet, végül - tadamm!- részt vehet a voksoláson.
A választópolgár (lehetséges) feladatai az alábbi ábrán zölddel láthatóak. (Az ábra kattintásra megnő.)
Van aki jól jár, van aki rosszul
Az új rendszer elsősorban azoknak a poltikai erőknek kedvez, amelyek szavazói között többségben vannak az internetet rendszeresen használók. A legegyszerűbb regisztráció ugyanis az ügyfélkapus, azonban ilyen hozzáféréssel 2012. júliusában 1 millió 285 ezer 600 személy rendelkezett (ezek között meghatározó a fiatalok aránya, ugyanis a felsőoktatási felvételihez sokan regisztráltak a rendszerbe).
Szintén jól járnak azok a pártok, amelyeknek stabil a választói köre, hiszen ők inkább hajlandóak vállalni a regisztrációval összefüggő kellemetlenségeket.
A magyarországi lakcímmel nem rendelkező személyek - azaz a külhoni magyar állampolgárok - számos kedvezményt vehetnek igénybe, így ahol sok ilyen szavazó van, szintén előnyösebb helyzetben vannak.
Egyértelműen rosszul járnak azok a pártok, amelyeknek a szavazói között jelentős arányt képviselnek az idősebb, az internetet kevésbé használó személyek, valamint azok, akik a protest (tiltakozó) szavazatokra építenek.
Szintén problémát jelent a fogyatékosok regisztrációja, hiszen nekik is ugyanazt a procedúrát kell végigjárniuk, mint nem fogyatékos embertársaiknak, így a megváltozott munkaképességű személyek is rosszabb helyzetbe kerülnek.
A vidék annyira nem is fontos?
Meglepő, de a - korábban a kormánypárti fellegváraknak tekintett - kistelepülések lakóit is hátrányosan érintik az új szabályok. Az új önkormányzati szabályozás szerint a 2000 lakosnál kisebb településeken (ez a magyar települések többsége) nem működik önálló hivatal, így jelentkezni csak a gyakran másik - nagyobb - településen levő közös hivatali jegyzőnél lehet. Igaz, a választási eljárási javaslat előírja, hogy a településen a fenti időszakban heti két ügyfélfogadást kell tartani. Igen ám, de ez munkaidőben van, amikor egyáltalán nem biztos, hogy el tud szakadni a munkától az érintett.
Összefoglalva az eddig leírtakat: rövid távon egyértelműen a kormányzó pártok járnak a legjobban, míg a rendszer legnagyobb baloldali (ellenzéki) pártja a szabályozás vesztese lehet.
Hosszabb távon persze a „fagyi visszanyalhat", hiszen történelmi magasságokban a bizonytalan választók aránya, akiknek szavazói magatartását nehéz lenne megjósolni. Könnyen lehet, hogy ez a fegyver visszafele sül majd el. (Legalábbis erre lehet következtetni a felháborodott, „csakazértis regisztrálok, de nem ezekre szavazok” típusú reakciókból, amellyel mi is rendszeresen találkozunk az erről szóló anyagaink olvasói kommentjeiben.)
Hosszú távon pedig egészen biztosan lesz olyan politikai erő, amely a jelenlegi kormánypártok valós versenytársa lehet. Akkor pedig nekik kedvez majd a rendszer.
