Úgy néz ki, a választási rendszerrel kapcsolatos megnyilatkozás nem Kósa Lajos erőssége. Tavaly Kálmán Olga izzasztotta meg a Fidesz ügyvezető alelnökét, idén segítségre sem volt szüksége: egyedül is összehozta ostobaságait.
Míg tavaly a Kubatov-lista, idén az új választási feliratkozás volt a téma. A helyszín pedig az ATV stúdiója helyett az ELTE ÁJK épülete. Vitapartnere ugyan ezúttal is akadt, most Karácsony Gergely személyében, sok dolga azonban nem akadt az LMP frakcióvezető-helyettesének: Kósa saját maga bizonyította, hogy nincs valós érve az új választási rendszer bevezetése mellett.
Talán a hazugságoknál is rosszabb, hogy kiderült: a törvény egyik benyújtójának halvány fogalma sincs az új szabályokról. Sokszor éreztük már egyes politikusi megnyilatkozásoknál, hogy nem hantázásról, sokkal inkább hozzá nem értésről, felkészületlenségről van szó. Kósa szerdai teljesítményének egy-egy részlete is remekül példázta ezt.
A Fidesz-vezérkar prominenseinek alma matere, a Bibó István szakkollégium szervezte az új választási eljárásról szóló törvény vitáját, amelyet szerda este rendeztek az ELTE jogi karának épületében. A jelek szerint Kósa Lajos nem fáradozott azzal, hogy komolyan felkészüljön a kormánypárti álláspont és az általa is benyújtott javaslat védelmére. A jelen lévők beszámolója alapján Debrecen polgármesterének mondandójából nem csak a tények, de az új rendszerrel kapcsolatos alapvető ismeretek is hiányoztak. No persze nehéz menteni a menthetetlent.
Alkotmányellenes, vagy sem?
Kósa Lajos arról beszélt, hogy a korábbi választási rendszer több pontja alkotmányellenes volt, és annak alapján nem lehetne megszervezni a 2014-es voksolást. Ezt azzal indokolta, hogy kiterjesztették a szavazati jogot, de nagyjából félmillió választásra jogosult határon túli magyar állampolgárnak nincs magyarországi lakcíme, valamint több százezren vannak azok is, akik magyarországi lakcímük ellenére külföldön élnek, és számukra is biztosítani kell a részvétel lehetőségét.
A most még hatályos választási eljárásról szóló törvény nem alkotmányellenes. (Bezzeg az újjal kapcsolatban elég komoly alkotmányos aggályok merülnek fel.) Az ugyan igaz, hogy a szavazati jog kiterjesztése miatt megoldást kell találni a határon túli magyarok voksolására - ez az egyetlen csoport, ahol valóban szükséges a regisztráció -, ehhez azonban semmi szükség nincs a belföldi szavazók előregisztrálására. Tekintettel arra, hogy hazánkban teljes választói névjegyzék van, esetükben semmi nem indokolja az új szabály bevezetését. Elég lett volna egy plusz passzust beletenni a törvénybe, amely a külhoni szavazók ügyét tisztázza.
Regisztráció és előregisztráció?
Kósa azzal próbált érvelni, hogy sokan nem az állandó lakcímükön laknak, 40 ezer embernek pedig semmilyen lakhelye/lakcíme sincsen. Arra persze már nem tudott épkézláb választ adni, hogy akkor ők hogyan kapják majd meg azt az értesítő levelet, amelyet egyébként, a Kósa szerint hibás választói névjegyzék alapján küldenek ki. Ez ugyanis az a levél, amelyet vissza kell küldenünk, jelezvén regisztrációs szándékunkat. Röviden: ez tartalmazza az előregisztrációt a regisztrációhoz.
A Fidesz alelnöke emellett a külhoni szavazók egyenlőségét is bevetette érvként, mivel őket a szocialisták nem szeretik, ezt kell most helyretenni. Csakhogy a rendszer őket nem egyenlővé teszi, hanem pozitívan diszkriminálja. Határon túlról ugyanis levélben, interneten és személyesen, míg a jelenlegi tervek szerint itthon csak interneten és személyesen lesz lehetőség regisztrálni. Figyelembe véve, hogy mindössze 1.3 millió ember rendelkezik ügyfélkapus regisztrációval, 4-6 millió állampolgár állhat majd sorba a jegyzőknél a rendelkezésre álló két hétben.
Levélben csalnak, vagy mégsem?
Arra a kérdésre, hogy ugyan mi miért nem regisztrálhatunk levélben, Kósa válasza csupán annyi, hogy az lehetőséget ad a csalásra. Hogy ez miért csak a belföldi szavazókra érvényes, senki, de meg merjük kockáztatni, még ő maga sem tudja. Ahogy azt sem tudjuk megfejteni, vajon mire gondolhatott akkor, amikor a regisztrációs szándékukat nyilvánosan vállalni nem merő határon túliak számára azt tanácsolta, hogy két borítékba tegyék a regisztrációs lapot, és csak a belső borítékot címezzék meg. A külsőt hagyják üresen, így adják fel. (???)
Az az érv sem áll meg, hogy az új rendszer megszünteti majd a csalás, a korrupció lehetőségét. Az lehet, hogy a választást megelőző napon „nem rotyog majd a gulyás a cigánysoron”, de lesz bőven lehetőség a „meggyőzésre” a regisztrációs időszak alatt is. Az ugyan örömteli, hogy megszüntetik a visszaélésekre valóban alkalmat adó kopogtató cédulák rendszerét, az azt felváltó ajánlóívek azonban nem megnyugtató módon rendezik a kérdést. Pláne, hogy mindössze 200 aláírás elegendő lesz a jelőléshez, és egy ember több jelöltet is ajánlhat. No persze itt is tetten érhető a valós szándék: ez nem jelent majd valós szűrőt, így gyakorlatilag bárki elindulhat a választásokon. Ügyes eszköz ez a proteszt szavazatok alapos felaprózására.
Ne legyen népszavazás?
Az pedig már-már a pofátlanság határát súrolja, hogy Kósa azért veti el az LMP népszavazási ötletét, hogy az alaptörvény szerint alkotmányossági kérdésben népszavazást kiírni nem lehet. Azt pedig ugyebár, hogy a regisztráció alkotmányos kérdés legyen, Lázár János „oldotta meg", hiszen egyéni képviselői indítvány formájában benyújtott alaptörvény-módosítása beemeli az új szabályt az alaptörvénybe. Ennyi. Hihetetlenül cinikus, hogy éppen annak a pártnak az egyik képviselője jön az alkotmánnyal, amely ha éppen arra van szükség, kétharmados többségét gondolkodás nélkül használja arra, hogy megváltoztassa az alaptörvény adott passzusát.
Hozhatnánk még példákat bőven arra, hogyan próbálta védeni a rendszer szükségességét a Fidesz alelnöke, de már a fentiekből is világosan látszik, hogy ő sem tudott egyetlen elfogadható érvet sem felhozni mellette.
Műveltségi cenzus?
A bevezetés valós okát azonban maga Kósa Lajos is beismerte: a politikailag nem tudatos, aluliskolázott, „funkcionális analfabéták” kiszűrése a rendszerből. Ezek pedig hagyományosan a baloldal szavazói rétegéhez tartoznak. Ezért kell a műveltségi cenzus. (Az persze más kérdés, hogy mennyire okos ötlet megsérteni mintegy másfél millió választópolgárt.)
Ami viszont különösen elszomorító, hogy Kósa, bár a törvény egyik benyújtója, az alapvető szabályokkal sincs tisztában. Szerinte ugyanis megmarad az eredményességi küszöb az országgyűlési választásokon. Karácsony Gergely erre már csak annyit tudott reagálni: „Lajos, nincs küszöb.” Mi csak annyit tennénk hozzá: éppen ti törlitek el.
