Ahogy egyre közeledik az év vége, úgy rajzolódnak ki a 2013-as adóváltozások. A jövedelmeket a félszuperbruttó kivezetése és a járulékplafon eltörlése fogja leginkább befolyásolni. Azt már előre le lehet szögezni, hogy egy szűk csoportot leszámítva, senki se számítson jóra.
Ugyanis a kormány által oly nagy becsben tartott nettó bérek helyett a reálbérek változását érdemes vizsgálni. Utóbbiról a kormány prominens vezetői mindig elfeledkeznek, ha éppen arról kell nyilatkozni, hogy idén hány forinttal is növekedtek a bérek. Ennek ellenére mi tisztában vagyunk azzal, hogy a bérek vásárlóértéke idén egyáltalán nem növekedett, mi több, jelentősen visszaesett a magas inflációnak köszönhetően. Októberben például 6 százalék volt az infláció, ehhez képest a nettó bérek alig növekedtek. Idén biztosan nem fordul meg a tendencia, kérdés 2013-ban várható-e trendforduló?
A két adóváltozás
Mint már említettük, a jövedelmeket befolyásoló két legfontosabb tényező a félszuperbruttó kivezetése és az járulékplafon eltörlése lesz. Bár mindenhol egykulcsos adóról írnak, idén valójában még kétkulcsos volt a magyar adórendszer. Havi bruttó 202 ezer forintos fizetés felett az adóalap felszorzását nem szüntették meg, mivel az adójóváírás kivezetése miatt az alacsony keresetük nagyon rosszul jártak. A bérkompenzációs szükséges forrásokat részben ebből finanszírozták. 2013-tól az adóalap felszorzását megszüntetik, és minden jövedelem 16 százalékos kulccsal fog adózni. A rendszert amúgy azért hívták félszuperbruttónak, mert a korábbi 27 százalék helyett, a bruttó bér 13,5 százalékkal szorozták fel az adóalapot.
A másik változás a járulékplafont fogja érinteni. A nyugdíjjárulék-plafont 20 éve vezették be, és lényege, hogy egy meghatározott összeg felett már nem változik a járulékbefizetés összege. Idén havi 660 ezer forintnál húzták meg az összeget, tehát aki ennél többet keresett, annak sem kellett több járulékot befizetnie. A plafon eltörlésével a befizetés összege növekedni fog, így a hazai viszonylatban nagyon magas jövedelemmel rendelkező háztartások kevesebb nettó bérre számíthatnak.
Bruttó havi egymillió forint környékén jelentkezik az a hatás, hogy a járulékplafon eltörlése kiüti a félszuperbruttó kivezetéséből származó többletjövedelmet. A két adóváltozás vesztesei tehát a nagyon magas jövedelemmel rendelkező háztartások lesznek, ott ahol havi kereset meghaladja az egymillió forintot.
Az RSM DTM-Hungary számításai alapján az is kiderül, hogy az adóváltozások igazi nyertesei az átlagkereset feletti jövedelemmel rendelkező csoportok lesznek, tehát a középosztály középső és felső szegmense – természetesen nettó értelemben. Az adóváltozások nem érintik a minimálbéreket, vagy az alsó középosztály tagjainak fizetését - vagy csak elhanyagolható mértékben.
Változatlanul magas infláció
A fogyasztó-árindex változása komoly hatással van a bérek vásárlóértékére. Az idei magas infláció jövőre is változatlanul magas maradhat, köszönhetően a költségsokkoknak, és az elhibázott monetáris politikának. Utóbbi egyértelműen a Fidesz által delegált Monetáris Tanács tagok számlájára írható. Hiába a kamatcsökkentés, ciklikusan hatástalan marad a beruházásokra nézve abban az esetben, ha változatlan megmarad a brutális bankadó. Ellenben az inflációs várakozásokat felfelé tolja, így az idei infláció enyhülésével nem lehet számolni. Az adóváltozások reálbérekre gyakorolt hatásairól is készítettünk egy grafikont. A számoláshoz az MNB 5 százalékos inflációs prognózisát használtuk. (A havi infláció alukálásról nehéz becslést adni, így átlagosan havi 5 százalékos inflációval számoltunk, az azt megelőző év azonos időszakához képest.)
Az ábrából jól kivehető, hogy ilyen magas infláció mellett csak az adóváltozásoknak semmilyen pozitív hatása sem lesz a reálbérekre. Az átlagkereset alatti csoportok reálbére majd 5 százalékkal csökkenne, ha az egyik szférában sem lenne béremelés. Kérdés, hogy lesz-e béremelés, és hány százalékkal?
Az adóváltozásokkal már korábbi cikkeinkben is foglalkoztunk, ennek ellenére néhány hét alatt rengeteg változás történt a módosítások terén. November 19-én az országgyűlés elfogadta az adóváltozásokat, jelenleg úgy tűnik a 2013-as adórendszer így fog kinézni.
Nem várható a reálbérek növekedése
Előzetes felmérések alapján a cégek 61 százaléka tervez béremelést 2013-ban, és átlagosan 4 százalékkal. Ez elmarad a jövő évi inflációtól. Ott, ahol munkaköri szinten döntenek a bérekről, fele-fele arányban terveznek tartást, illetve emelést. Ilyen körülmények között kijelenthető, hogy az alacsony jövedelmű csoportok körében csökkenő pályán marad a reálbér, de nemzetgazdasági szinten sem várható trendforduló. Egy szűk szegmens, az adóváltozások igazi nyertesei jól járhatnak, de náluk is csak pár százalékponttal növekedhet a reálbér – már amennyiben a munkaadójuk tervez béremelést. A gazdasági környezet kiszámíthatatlansága miatt azonban nehéz bármit is pontosan előrejelezni.
Nem javul az alsó középosztály élete
A fent ismertetett tények alapján egyértelműen kijelenthető, hogy az alsó középosztály a jelenlegi változásokkal egyáltalán nem fog jól járni, sőt rosszabbul fognak élni, mint idén. A fizetésük vásárlóértéke tovább fog csökkenni, ráadásul más terhekkel még nem is számoltunk – mint például a továbbhárított adóterhek.
A harmadik Matolcsy-csomag által megnövelt Robin Hood adó nagy valószínűséggel be fog épülni a rezsiszámlákba, tehát ez sem segíti az alsó középosztály életét.
Bár Orbán Viktor múltkor úgy nyilatkozott, hogy programot fognak hirdetni az alsó középosztály megsegítésére, ennek egyelőre se híre, se hamva. Az IM- védőháló hiánya ráadásul ronthatja a költségvetés pozícióit. Nem beszélve a rossz növekedési kilátásokról. Az Orbán-kormánynak tehát semmilyen mozgástere nincsen, így ha lenne is bejelentés, azt PR-fogásként lehetne kezelni. Az alsó középosztály és az alatti rétegek pedig továbbra is nyögni fogják az unortodox gazdaságpolitika terheit.
