A köztársasági elnök - a várakozásoknak megfelelően - megküldte az új választási eljárásról szóló törvényt az Alkotmánybíróságnak előzetes normakontrollra.
Jól mutatja, milyen országban élünk mostanság, hogy már ezt is óriási fegyvertényként értékeli a közvélemény. Pedig Áder János továbbra is folytatja a “Mátyás-királyi” hagyományokat: vissza is küldte, meg nem is, kifogásolt érdemi részeket, meg nem is.
Ezzel a felelősséget egyetlen mozdulattal az Ab-re tolta át, nekik ugyanis lehetőségük van arra, hogy ne csak az államfő által kifogásolt paragrafusokat, de a jogszabályt teljes egészében vizsgálják. Így aztán kimondhatják azt, amit Áder nem mert: a már az Alaptörvénybe is belerakott előzetes regisztráció korlátozza az általános, egyenlő és titkos választójogot, miközben felesleges, drága és manipulatív.
Bár Áder érdemi észrevételeket is tett, a lényeget, a regisztráció intézményét tekintve, ismét a Fidesznek kedvező módon járt el. Ezzel a felelősséget teljesen az Alkotmánybíróságra tolta.
Bár augusztusban még Navracsics Tibor ígérte meg, hogy a kormány mindenképpen előzetes normakontrollt kér majd az Alkotmánybíróságtól az új választási feliratkozás ügyében. A Fidesz frakció végül mégis úgy döntött, hogy erre nincs szükség. Rogán Antal frakcióvezető a képviselőcsoport döntését ismertetve elmondta, hogy a frakcióban az a közös álláspont, hogy a tervezet egészében nem alkotmányellenes, ezért rosszul nézne ki, ha ezzel a meggyőződéssel szemben mégiscsak kérnének alkotmányossági vizsgálatot.
Már ekkor kiszivárgott, hogy a Fideszben arra számítanak: a köztársasági elnök a törvény kihirdetése előtt kikéri az Ab véleményét, ez pedig megoldja a problémát. (Kétségtelen, hogy a választójogi reform kidolgozásáért a Fideszben - államfővé választása előtt - Áder János volt a felelős.) Amikor Orbán Viktor is kifejezte abbéli óhaját, hogy legyen normakontroll, már egészen biztosak lehettünk abban, hogy az elnök zöld utat kapott a folyamat elindításához.
Áder pedig ezúttal is a tőle "elvárt" módon járt el.
Kifogásolt is, meg nem is
Beadványában jelezte, hogy alkotmányosan aggályos részeket talált a Magyarországon élő választópolgárokra vonatkozó regisztrációs előírásokban. Kifogásokat fogalmazott meg a kampányszabályokkal, a közvélemény-kutatásokkal kapcsolatos rendelkezésekkel és a törvény hatályba lépésével kapcsolatban is. Sőt, ígéretéhez híven, még a részére megküldött ellenzéki kifogásokat is csatolta.
Az államfő szerint az Alaptörvénnyel ellentétes, hogy a választó a regisztráció során a lakhelyéhez kötött, azaz csak a lakcíme szerint illetékes önkormányzatnál kérheti felvételét a nyilvántartásba. Mint írta, ez különösen hátrányos az ingázó munkavállalóknak, vagy az ideiglenesen külföldön munkát vállalóknak. Ugyanakkor a magyarországi lakcímmel valamilyen oknál fogva nem rendelkező, de ténylegesen itt tartózkodók levélben is regisztrálhatnak. Ez szerinte indokolatlan megkülönböztetést jelent a választók között.
Aggályokat vet fel szerinte az is, hogy nem lehet kampányhirdetéseket leadni kereskedelmi tévékben, rádiókban és mozikban. Szerinte ugyanis a választás tisztaságát nem érinti az, hogy milyen médiumon keresztül próbálják a polgárokat befolyásolni.
Áder szerint aggályos az is, hogy míg a törvény nem ismeri a kampánycsendet, addig a közszolgálati médiumoknak is megtiltja, hogy a választásokat megelőző 48 órában politikai hirdetést adjanak közre. Kifogásolta továbbá azt is, hogy a választásokat megelőző hat napban nem lehet közvélemény-kutatásokat nyilvánosságra hozni. Ám az Alkotmánybíróság még 2007-ben kimondta, hogy a kutatási csend alkotmányellenes.
Az államfő ugyanakkor a regisztráció ellen önmagában nem emelt kifogást, csak azt jelezte, hogy véleménye szerint ez aránytalanul korlátozza a választójog általánosságát. Azt is hangsúlyozta, hogy az új választási eljárási törvény "minden választáson induló párt és képviselőjelölt számára garantálja a szabad és demokratikus választásokon való, európai mércével is alkotmányos megmérettetés lehetőségét".
Döntés az Alkotmánybíróságnál
Folytatódik tehát a “Mátyás-királyi” hagyomány: bár fontos részeket emelt ki beadványában, a lényeget - az előzetes regisztrációt - összességében nem kifogásolta. Ezzel a felelősséget egyetlen mozdulattal az Ab-re tolta át, nekik ugyanis lehetőségük van arra, hogy ne csak az államfő által kifogásolt paragrafusokat, de a jogszabályt teljes egészében vizsgálják. Így aztán kimondhatják azt, amit Áder nem mert: a már az Alaptörvénybe is belerakott előzetes regisztráció korlátozza az általános, egyenlő és titkos választójogot, miközben felesleges, drága és manipulatív.
Így Áder, bár érdemi észrevételeket is tett, a lényeget, a regisztráció intézményét magát tekintve, ismét a Fidesznek kedvező módon járt el. A taláros testületnek 30 napja van arra, hogy döntést hozzon.
