Az elmúlt időszakban a migrációs hajlandóság emelkedésének és az elvándorlás növekedésének lehettünk tanúi. A folyamatokat nem lehet pusztán a szabad munkaerő-áramlással és azzal magyarázni, hogy a hagyományosan célországnak számító Németország és Ausztria megnyitotta munkaerőpiacát a kelet-európai állampolgárok előtt.
A magyar munkavállalók közvetlenül az uniós csatlakozás után nem árasztották el Európát, sokkal immobilabbak voltak, mint más régiós társaik. A most látott folyamatok égető társadalmi problémákat vetnek fel és jeleznek a jövőre nézve. Az egyik legaggasztóbb a minőségi munkaerő elvándorlása, ezen belül az orvosoké és más egészségügyi dolgozóké.
A kormányzat felismervén a problémát igyekszik csökkenteni a külföldre távozók számát. Ennek egyik eszköze az egészségügyi bérrendezés, illetve a rezidensek itthon tartására született programok bevezetése. Ennél azonban sokrétűbb problémával állunk szemben: nem csak orvosokból van hiány, hanem más egészségügyi szakemberekből - ápolók, szülésznők, gyógyszerészek - is. Ennek megoldására még nem érkezett javaslat a kormányzattól.
Hasonló a helyzet az elöregedő házi orvosi praxisok utánpótlására: itt sem születtek megnyugtató megoldás. Ráadásként idén csúcsot dönthet a hatósági engedélykérelmek száma - erre van szükség a külföldi munkavállaláshoz. Az Emberi Erőforrás Minisztériuma (EMMI) ugyan próbálkozik a statisztika árnyalásával szépíteni az összképet, de összességében így is csak a növekvő egészségügyi elvándorlás képe rajzolódik ki.
Idén rekordot dönthet a hatósági engedélyt kérelmezők száma
Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal adatai szerint idén szeptemberig már több mint 1600 egészségügyi dolgozó jelezte, hogy külföldön vállalna munkát. Ez akár újabb rekordot is jelenthet.
Az EMMI persze cáfol. A statisztikát valóban árnyalja, hogy a hatósági bizonyítványt kérők létszámában benne vannak azok a magyar egyetemen végzett külföldi hallgatók is, akik tanulmányaik befejeztével hazamennek gyógyítani. Ezen felül egy ember többször is kérhet hatósági bizonyítványt, ha minden évben próbálkozik, de mégsem szerződik le.
Ide tartoznak azok az orvosok is, akik magyarországi állásukat megtartva külföldön is vállalnak munkát (hétvégénként vagy néhány hónap fizetés nélküli szabadsággal).
Az EMMI mindenesetre csökkenést lát az orvosok kivándorlásában, amelyet az idén bevezetett bérkompenzációval indokol a szaktárca. A kormány döntése értelmében 90 ezer egészségügyi dolgozó részesült béremelésben az idén januárig visszamenőleg. Az emelést a júliusi bérrel együtt augusztus elején kapták meg az ágazatban dolgozók. Az intézkedés célja kiemelten az elvándorlás lassítása volt.
Egyelőre a rezidensek is elfogadták a kormány ajánlatát, amely szerint 350 ezer forintos bruttó bérig több mint 65 ezer forinttal emelik az orvosok fizetését. Ez az orvosok 80 százalékát érintette. Az elvándorlás lassítása érdekében azonban 2013-ban és 2014-ben is folytatni kell a bérrendezést. Ezen felül az orvosjelölteknek szóló ösztöndíjprogramok is segíthetik a fiatal szakemberek itthon tartását.
Az egészségügyi dolgozók célországai
Az alábbi grafikonon látható, hogy tavaly a legnépszerűbb célország az Egyesült Királyság volt. Szorosan mögötte Németország, Ausztria és Írország áll, de Svédország is be fért a TOP 5-be.
Öregedő háziorvosi praxisok
Az elöregedés és elvándorlás jellemzi az egészségügyi alapellátást biztosító háziorvosi praxisokat is. Az alábbi grafikonból látható, hogy számukat lassú fogyás jellemzi. Ami még ennél is aggasztóbb, az az átlagéletkoruk. Megfelelő utánpótlás nem is várható, pedig pár éven belül egyszerre megy nyugdíjba az öregedő házi orvosi kar. Egyrészt nem képeznek megfelelő mennyiségű szakembert az egyetemek, másrészt továbbra sem túl vonzó a háziorvosi praxis megvásárlása, főleg a kis településeken és a hátrányos helyzetű térségekben.
A bérrendezés első köréből kimaradó háziorvosok kompenzálása miatt 14 százalékkal nőtt (70-80 ezer forint) az egészségügyi alapellátás alapfinanszírozása. A döntés a felnőtt- és gyermek-háziorvosok mellett érintette a vegyes praxisokat, a védőnői szolgálatokat és a területi ellátási kötelezettséggel dolgozó fogorvosokat is. Az egészségügyért felelős államtitkár szerint az emelés legalább 27 ezer embert érintett.
Ki fog gyógyítani?
A kormány igyekszik konszolidálni az egészségügyben dolgozók béreit. Ennek a folyamatnak azonban még csak az elején tartunk. Az mindenesetre örömteli, hogy az év elején sikerült kiegyezni a rezidensszövetséggel, így nem aktiválódott mintegy 2500 egészségügyi dolgozó felmondólevele. Ez azonban csak időleges siker: az elvándorlás további lassítása érdekében 2013-ban és 2014-ben is folytatni kell a bérrendezést.
A bérek emelése mellett a kormányzat ösztöndíjprogramjai is segíthetik a fiatalok itthontartását. Idén a szakorvosjelölteknek szóló Markusovszky- és a szakgyógyszerész-jelölteknek szóló Than Károly Ösztöndíjprogramok mellett a gyermekorvos-jelöltek számára a Méhes Károly Ösztöndíjprogramot is meghirdetik. A programokban részt vevő szakorvos-, illetve szakgyógyszerész-jelöltek havi nettó 100 ezer, a gyermekorvos-jelöltek havi nettó 200 ezer forintos támogatásban részesülnek.
Kérdés, hogy ezek az intézkedések elegendőek lesznek-e arra, hogy sikerüljön itthon tartani az orvosokat. És akkor még a nővérekről, ápolókról, gyógyszerészekről nem is szóltunk.
