Orbán Viktor egy ügyes huszárvágással a választások előtt közel egy évvel Matolcsy Györgyöt, a Nemzetgazdasági Minisztérium éléről átültette a jegybank elnöki székébe. Bár a miniszterelnök a kudarcokat nyíltan nem ismeri be, de talán titokban ő is felismerte, hogy az elmúlt majd három év gazdaságpolitikája 90 százalékban megbukott, és a deficitcél teljesülésén kívül semmit sem tud felmutatni a kormány. Ilyen körülmények között ügyes lépés lehet Matolcsy György háttérbe szorítása, hiszen a közvélemény jó része vele azonosítja a katasztrofális helyzetet - leginkább a recesszióban lévő gazdaságot és a mélyülő szegénységet.
Az, hogy a miniszterelnök jól döntött-e vagy sem, majd a következő hónapokban kiderül. Amennyiben jobbkeze átülteti az unortodox gazdaságpolitikát a jegybankba is - jegybanki tartalékok felélése, aktív állampapír-vásárlás a másodpiacokon - akkor könnyen rossz lépésnek bizonyulhat Orbán Viktor döntése.
Matolcsy György saját teljesítményét "kellő szerénységgel" értékelte, mi viszont a tények ismeretében máshogy látjuk az elmúlt 2 és fél év gazdaságpolitikáját. Lássuk Matolcsy György korábbi ígéreteit, teljesítményének értékelését, és azok teljesülését, vagy nem teljesülését.
A részsikerek
"Mára bizonyítottuk, hogy az IMF/EU-hitel nélkül is képesek vagyunk finanszírozni az államadósságot, mert sikeres államháztartási pénzügyi konszolidációt hajtottunk végre. A tartósan három százalék alatti deficit azt is jelenti, hogy tartósan csökken az államadósság. Erre csak kevés ország volt képes Európában"
Azt el kell ismerni, hogy ha nyögvenyelősen is, de valamelyest sikerült konszolidálni a költségvetést. A 2010-es, valamivel 4 százalék feletti hiányt, több mint 2000 milliárd forintnyi megszorítás árán sikerült 3 százalék alá szorítani. A fenntarthatóság viszont erősen kérdéses, hiszen a gyenge gazdasági teljesítmény miatt nagy valószínűséggel idén is kiigazításra lesz szükség, hogy teljesüljön a hiánycél. Az egyszeri - pl. a zsarolással megszerzett "manyup pénzek" - és bizonytalan tételek miatt a költségvetés hosszú távú fenntarthatósága még nem valósult meg, nem beszélve az államadósságról, amelynek csökkenése megtorpant a nyugdíjvagyon bedarálása után. Hiába alacsony a költségvetési hiány, ha nincs növekedés, nincs tartós államadósság csökkenés sem.
A nagy hazugságok
"2010 közepén pénzügyi csődhelyzetet örökölt a kormány. Ha nem hozunk a GDP három százalékával egyenlő döntést a költségvetés kiigazítására, akkor 4,4 helyett hét százalék felett lett volna a deficit, ami azonnali államcsődöt jelentett volna. Ha nem sikerül IMF/EU nélkül konszolidálni az államot, akkor meg kellett volna fizetnünk a külső segítség árát: elveszett volna a kétharmad adta történelmi esély az ország teljes megújítására."
Ez egy ordas nagy hazugság, máshogy nem lehet megfogalmazni. A GDP 3 százaléka 2010-ben megközelítőleg 800 milliárd forint volt, ekkora kiigazítást viszont nem hajtott végre a kormány ebben az évben, ez a különböző megszorító csomagokat összefoglaló blogunkban is olvasható. Ráadásul a mindenkori kormányzati intézkedések egy része áttolódik a következő évekre, így 2010-ben egyetlen egy komolyabb kiigazításról sem beszélhetünk. A bankadóból és a szektoradókból nem folyt be a GDP 3 százalékára rúgó összeg. Ha ez így történt volna, még mélyebb recesszióba zuhant volna a magyar gazdaság.
Az ország csőd közelében sem volt, az állampapír hozamok, a CDS felár, és a forintárfolyam is messze alacsonyabb voltak, mint például 2011 végén, vagy 2012 első felében.
Megszorítások nélkül? És ez a több mint 2600 milliárd forint? A szavak helyett beszéljen táblázatunk:
A korábbi ígéretek
Matolcsy szerint 2013-ra, 2014-re elérhető a 7 százalékos gazdasági növekedés. - 2010
Matolcsy György gazdasági növekedéssel kapcsolatos álma csúnyán elhasalt. Növekedés helyett tartós recesszióba csúszott át a magyar gazdaság, részben az unió válságának, de jórészt a kormányzati gazdaságpolitikának köszönhetően. Idén csoda, ha növekedés lesz, nemhogy 7 százalékos szárnyalás. De 2014-ben is elképzelhetetlen az 1 százaléknál nagyobb növekedés.
"A kormány célja, hogy 2020-ig több mint 5 millió adózó munkahely legyen Magyarországon, ez pedig egyben a teljes foglalkoztatást jelent" - mondta Matolcsy György éves meghallgatásán az országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságában. A hétfői ülésen a nemzetgazdasági miniszter kiemelte: a cél, hogy 2020-ig 1-1,5 millió új munkahely jöjjön létre az országban. - 2012
Orbán Viktorral karöltve már 2010-ben bejelentették, hogy 2020-ra egymillió új munkahely lesz Magyarországon. Bár 2020 még odébb van, a jelenlegi trend alapján úgy tűnik, hogy ennek csak töredéke fog összejönni. Az is csak a hosszú távon fenntarthatatlan közmunkaprogram révén. A nagy eredmény az lenne, ha a versenyszférából jönne a foglalkoztatásnövekedés, de tavaly például jelentősen csökkent a létszám a gazdasági növekedés szempontjából fontos szektorban.
"Magyarország pénzügyi függetlenségi, gazdasági szabadságharcot folytat, amelynek első lépése az IMF kipaterolása volt, a második a Széll Kálmán Terv, amellyel az ország méltósága állhat helyre a világban." (Matolcsy György a Széchenyi Klub ülésén) - 2011
Majd még ugyanebben az évben megkezdődött egy hosszas pávatánc az IMF-fel, amely nagyon költséges volt Magyarország számára. Mivel megállapodás végül tényleg nem történt, így a kipaterolás valóban megtörtént. Kérdés mennyire érte ez meg nekünk?
Matolcsy a mókamester
A ex-miniszternek sok örömteli pillanatot is köszönhetünk, a simplicitytől elkezdve, a tündérmesén át, a piros pöttyös gyerek fenékig. A megmosolyogtató nyilatkozatok egy részét tavaly év végén szedtük össze. Csak remélni tudjuk, hogy a következő hat évben sem hazudtolja meg magát Matolcsy György, és további derűs pillanatokat fog szerezni az országnak.
Mindazonáltal a Ténytár sikerekkel teli és unortodoxiától mentes hat évet kíván Matolcsy Györgynek - és így az országnak is!
