A II. Orbán kormány egyik első lépése volt a kettős állampolgárság megadása a határon túli magyaroknak. Ez a döntés azonban nem csupán szimbolikus: annak ellenére, hogy sokáig tagadták, a kétharmad 2011-ben szavazati jogot is rendelt az új állampolgárság mellé. Így a jövő évi választásokon (bár még nem dőlt el egészen pontosan, hogy hogyan) a külhoni magyarok is beleszólhatnak abba, kik üljenek majd az új, 200 főre zsugorított országgyűlésben.
Azt, hogy pontosan hány mandátum sorsáról dönthetnek majd, egyelőre csak megbecsülni lehet. Számításaink szerint nem sok, mindössze 1-3 mandátumról van szó, ami egy kiélezett szituáció esetén döntő is lehet. (Persze ez csak akkor igaz, ha a Fidesz nem írja át nagyon a választás szabályait!)
Mivel mi a Ténytárnál igyekszünk pontos adatokra építeni írásainkat, így március elején kértünk a kormányzattól az Átlátszó Ki mit tud-rendszerén keresztül a határon túli választópolgárok számáról is pontos adatokat. Kérelmünket azonban meglehetősen fura érvelés mellett elutasították. És nem is várjuk, hogy a kormányzat ezt elárulja nekünk, ugyanis éppen most tárgyal az országgyűlés egy olyan törvényjavaslatot, amely ezeket valamilyen nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva titkosítaná.
De akkor honnét tudhatjuk, hogy kik és hányan fognak szavazni pártjainkra, ki választja meg a miniszterelnököt?
Hosszú út vezetett az állampolgárságig
Bő egy évtized kellett ahhoz, hogy a Fidesz teljes egészében megváltoztassa a határon túliak állampolgárságával és az ahhoz kapcsolódó szavazati jogával kapcsolatos álláspontját. A 2001-ben elfogadott státustörvény után azt ígérték, hogy ez (Patrubány Miklós állításával ellentétben) nem jelent újabb lépcsőt a kettős állampolgárság megadása felé. A 2002-ben elveszített választás azonban ismét megerősíthette a gondolatot a Fidesz vezetőiben az újabb vereség elkerülése érdekében.
A kudarcba fulladt 2004-es népszavazás után a győzelemre készülő Fidesz (2008-2009 tájékán) újra pedzegetni kezdte a kettős állampolgárság ügyét. 2010-ben kormányra kerülve aztán a kétharmados többségükkel megalakult országgyűlés egyik első elfogadott törvénye, a kettős állampolgárság bevezetése volt. Igaz ekkor még választójog nélkül.
Nem csak állampolgárság, automatikus választói jog is
Ezután azonban felerősödtek azok a hangok a kormánypárt(ok) soraiban, amelyek a kettős állampolgárságot az automatikus választói joggal kapcsolták össze. Sőt, az (azóta elkaszált) előzetes választási regisztráció bevezetésének fő ürügye is a határon túli szavazók voltak.
Így jutottunk el tehát odáig, hogy 2014-ben regisztrálnak (?) és szavaznak a határon túli magyarok a magyarországi országgyűlési választáson. Azt, hogy pontosan hogyan, még mindig nem tudjuk! És ez akkor dől el, amikor a kormánypárt(ok) ismét benyújtják a választási eljárásról szóló törvényt. Valós jelentősége ennek azonban kiegyenlített eredmény esetében lesz, hiszen maximum 1-3 mandátum sorsáról dönthetnek.
Titkos adat? Eddig nem volt az...
Többek között azért, hogy pontosabb számításokat lehessen végezni, érdemes ha tudjuk, hány potenciális szavazóról van szó. Ez (nem is olyan régen) nem volt titkos adat. Magától Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettestől, a nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli minisztertől lehetett tudni, hogy 2011-ben és 2012-ben összesen több mint 370 ezer egyszerűsített honosítási kérelmet adtak be, amelyek közül (szintén Semjén tájékoztatása alapján) mindössze másfél százalékot utasítottak vissza. Ez alapján nem tűnik elérhetetlennek a kormány által kitűzött 500 ezres szám 2014-re.
Sőt, Volner János Jobbikos képviselő írásbeli kérdésére (ami a honosítási kérelmek pontos számát firtatta) februárban még válaszolt Navracsics Tibor miniszter. A szöveg azonban (valamilyen különös oknál fogva) azóta eltűnt a parlament.hu rendszeréből.
Személyi adatok és lakcímnyilvántartás?
Tekintettel arra, hogy mi kezdetektől követjük a határon túliak szavazati jogának kérdését (mások mellett) mi is beadtunk egy pontos adatokra vonatkozó kérelmet az Átlátszó Ki mit tud-rendszerén keresztül március elején. Kérelmünket azonban elutasították. Ezt azzal indokolták, hogy:
„A kért adatok köre a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény hatálya alá tartozik.
Az Infotv. 27 § (8) bekezdése értelmében a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó szabályok nem alkalmazhatóak a külön törvényben szabályozott közhitelű nyilvántartásból történő adatszolgáltatásra.”
Mi azonban semmiféle személyes adatot nem kértünk. Csupán annyit, hogy azt írják meg nekünk: pontosan hányan és honnan (nyilván nem a pontos név és lakcím magadásával) igényeltek állampolgárságot, illetve ezek közül hányat utasított el az illetékes tárca. Ez ugyanis egészen idáig nem volt titkos, személyes adatot egészen biztosan nem tartalmaz, ráadásul (mi legalábbis úgy látjuk) közérdekű adatnak számít.
Nemzetbiztonsági kockázat?
Az elutasítást persze megfellebbezhetnénk, de sok értelme nincs. Éppen most tárgyal ugyanis az országgyűlés egy olyan törvényjavaslatot, amely ezeket az adatokat nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva titkosítaná. Egészen pontosan akkor, ha „nemzetbiztonsági érdeket, illetve a zavartalan külügyi kapcsolatok fenntartásához fűződő külpolitikai érdeket sértene vagy veszélyeztetne”. Hogy pontosan mik ezek, annak kifejtésével (mint oly sok esetben) ezúttal sem bajlódik a benyújtó, most éppen Potápi Árpád fideszes stróman képviselő. Van viszont egy olyan érzésünk, hogy a következő adatkérésünket már erre való hivatkozással utasítanák el.
Az mindenesetre érdekes, hogy éppen most lettek ilyen fontosak a külügyi kapcsolatok, hiszen a kettős állampolgárság megadását övező (főként szlovákiai) felháborodással egyáltalán nem törődött a magyar kormány, miként a szavazati jog körüli vitákat is lesöpörte az asztalról. Sőt, összességében kijelenthető, hogy a párt egészen ezidáig nem vett tudomást a határon túli magyarok kapcsán folytatott harcias politikája kapcsán, elsősorban a szomszédos államokban fel-fellángoló vitákról.
Választási csalás?
Azt demokrataként el sem tudjuk képzelni, hogy titkos legyen a magyar politikusokra és miniszterelnökre szavazók létszáma és területi elhelyezkedése. Egészen vad gondolatok és félelmek keringenek ezzel kapcsolatban a fejünkben, és nagyon szeretnénk nem a legrosszabbra, valamiféle trükkös választási csalás előkészületére gyanakodni.
Azonban egy dologban biztosak vagyunk. Kiélezett szenzoraink így egyértelműen egy újabb lexet szimatolnak.
