Annak ellenére, hogy a Fidesz gyakorta hangoztatta: véget vet a szocialisták „uram-bátyám” típusú hatalomgyakorlásának, a kormányzó pártszövetség személyzeti politikája, illetve bizonyos általa elfogadott törvények nem ezt mutatják.
A II. Orbán-kormány megalakulása óta számos, a közbeszédben „lexekként" elhíresült törvényt fogadott el. Közös jellemzőjük, hogy vagy a kormányzati erőkhöz közel álló személyeket/gazdasági szereplőket hozzák előnyös helyzetbe, vagy éppen ellenkezőleg, a nem szívesen látottakat igyekeznek ellehetetleníteni.
Eddig két alkalommal igyekeztünk összeszedni, hogy mikor és milyen „lexeket" fogadott el a Nemzeti Együttműködés kormánya. Ezúttal sem kellett sok időt várnunk arra, hogy összegyűljön egy újabb adag - köztük a lex Szaniszló.
A lex Fapál
A kormány 2012. november 23-án nyújtotta be a honvédek jogállásáról szóló törvényjavaslatot. A törvény - többek között - arról rendelkezik, hogy „államilag kinevezett" hivatásos katona nem juthat szolgálati lakáshoz a honvédelmi tárcától.
A 2012. december 18-án kihirdetett jogszabályt nyugodtan nevezhetjük lex Fapálnak, mivel Hende Csaba honvédelmi miniszter a honvédelmi és rendészeti bizottság ülésén azzal érvelt, hogy a változtatással megszűnik az a lehetőség, hogy valaki megvehesse „vezetői lakását” a HM-től, miközben az összes többi „nem vezetői” lakást értékesíteni fogják. A miniszter név nélkül ugyan, de példaként hozta fel a közvélemény előtt is ismert „lakásügyet”, amely Fapál László volt honvédelmi államtitkár nevével forrt össze. (Az ide kapcsolódó ún. tábornokperről részletesen írtunk, ezt ide kattintva olvashatjátok el.)
A lex Mádl Dalma
Az országgyűlés alkotmányügyi bizottsága 2012. december 5-én egy olyan módosító javaslatot nyújtott be a köztársasági elnök jogállásáról szóló törvényhez, amely lakást, kocsihasználatot, két titkárt és ingyenes egészségügyi ellátást biztosít az elhunyt köztársasági elnök(ök) özvegyének is. A forrást ehhez az Országgyűlés Hivatala biztosítja.
A javaslat indoklásában Papcsák Ferenc (a bizottság elnöke) azt írja, azért van szükség a módosításra, mert "a volt köztársasági elnökök számára megállapított juttatásokat a hatályos törvény alapján több szervezet biztosítja, ezért célszerű a juttatások fedezetének egy helyen való kezelése és költségvetési megjelenése". Bár a jövőben minden államfői özvegyet megilletnek majd ezek a juttatások, jelenleg ezeket csak Mádl Dalma, Mádl Ferenc elhunyt köztársasági elnök özvegye veheti igénybe.
A lex Hercegh Anita (Áder Jánosné)
Az országgyűlés 2012 decemberében úgy módosította a társadalombiztosítási törvényt (amely a köztársasági elnök biztosításáról is rendelkezik), hogy az addigi szabályoktól eltérően, a mindenkori államfő házastársának biztosítását is az adófizetők állják.
Eddig ilyen szabályra azért nem volt szükség, mert egyik államfő házastársa sem volt aktív korú, így biztosítást sem kellett fizetni sem Göncz Árpád, sem Mádl Ferenc, sem Sólyom László, sem pedig Schmitt Pál hitvese után. Mostantól kell, havonta körülbelül 36 ezer forintot.
Annak érdekében, hogy pontos számításokat végezhessünk arról, mégis hány határon túli szavazóval számolhatunk 2014-ben, (mások mellett) mi is beadtunk március elején egy pontos adatokra vonatkozó kérelmet az Átlátszó Ki mit tud-rendszerén keresztül. Kérelmünket (furcsa indokokkal) azonban elutasították.
Az elutasítást persze megfellebbezhetnénk, de sok értelme nincs. Éppen most tárgyal ugyanis az országgyűlés egy olyan törvényjavaslatot, amely ezeket az adatokat nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva titkosítaná. Egészen pontosan akkor, ha „nemzetbiztonsági érdeket, illetve a zavartalan külügyi kapcsolatok fenntartásához fűződő külpolitikai érdeket sértene vagy veszélyeztetne”. Hogy pontosan melyek ezek, annak kifejtésével (mint oly sok esetben) ezúttal sem bajlódik a benyújtó, most éppen Potápi Árpád fideszes stróman képviselő. Van viszont egy olyan érzésünk, hogy a következő adatkérésünket már erre való hivatkozással utasítanák el.
Az mindenesetre érdekes, hogy éppen most lettek ilyen fontosak a külügyi kapcsolatok, hiszen a kettős állampolgárság megadását övező (főként szlovákiai) felháborodással egyáltalán nem törődött a magyar kormány, miként a szavazati jog körüli vitákat is lesöpörte az asztalról. Sőt, összességében kijelenthető, hogy a párt ezidáig nem vett tudomást a határon túli magyarok kapcsán folytatott harcias politikája kapcsán, elsősorban a szomszédos államokban fel-fellángoló vitákról.
Jöhet a lex Szaniszló?
A Szaniszló Ferenc Táncsics-díja körüli óriási fiaskót Balog Zoltán EMMI miniszter úgy akarja a jövőben megakadályozni, hogy módosítja a művészeti középdíjak jelölésének és bírálatának rendjét, valamint javasolja, hogy a Táncsics Mihály-díjat ezután egy független testület, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság adományozza, így sem a miniszter, sem a minisztérium nem fogja minősíteni politikai újságírók munkáját.
Bár erre most nem lesz szükség (Szaniszló önként visszaadja a díjat), a következő, a kormány tagjaira nézvést meglehetősen kellemetlen ügy esetén jól jöhet.
