Nem kis meglepetést okozott Matolcsy György az első hivatalos jegybankelnöki sajtótájékoztatóján, amikor a várt unortodox lépések helyett piackonform gazdaságösztönző programot jelentett be. Minden gazdasági szereplő arra számított, hogy az új jegybankelnök folytatni fogja azt az unortodox politikát, amely még 2010-ben indult útjára a Nemzetgazdasági Minisztérium falai között, a várakozások pedig a forintárfolyamba is beépültek.
A több pilléres program keretében az MNB 250 milliárd forintnyi hitelforrást nyújt a kereskedelmi bankoknak 0 százalékos kamat mellett, a bankok pedig legfeljebb 2 százalékos kamatmarzsot tehetnek erre a hitelre. A kedvezményes kamatozású beruházási hitel mellett további 250 milliárd forint jut a kkv-szektor deviza adósságának kiváltására, szintén maximum 2 százalékpontos kamatmarzzsal. A jegybank a gazdaságösztönző programok során úgy számol, hogy a jegybanknál kihelyezett kéthetes betétállomány megközelítőleg 1000 milliárd forinttal csökkenhet, és a devizatartalékok is közel ilyen mértékkel apadhatnak.
A piacok kedvezően fogadták a mérsékelt kockázatokkal járó jegybanki programot, a forint például jelentősen erősödött a bejelentés óta. Apró örömök a megtépázott gazdaságpolitikában. Persze, ha az unortodoxia pápája miniszter korában jól végezte volna a dolgát, mindezekre a lépésekre szükség sem lett volna.
A három pillér
Az első pillér: A jegybank a refinanszírozási program keretében 250 milliárd forintnyi "ingyen" forrást nyújt a kereskedelmi bankoknak, a bankok pedig legfeljebb 2 százalékpontnyi marzsot tehetnek erre. Az angol funding for lending mintájára megvalósuló program célja, hogy a kkv-szektor kedvező kamatszint mellett jusson hitelhez, az újonnan megvalósuló beruházások révén pedig beinduljon a gazdasági növekedés - emlékeztetőül: a beruházási ráta jelenleg történelmi mélyponton van.
Bár a program valóban pozitív hatással lehet a kkv-szektorra, nem biztos a jegybanki vezetés elére a célját a kedvező kamatozású hitelekkel, mivel a kereskedelmi bankok ezeket a hiteleket többnyire olyan ügyfeleknek fogják kihelyezni, akik eddig is alacsony, vagy legfeljebb közepes kockázattal rendelkeztek. A magas kockázatú ügyfelek esetén még ekkora kamatmarzs mellett is fennállhat a nem fizetés kockázat, a rossz adósok bevonása pedig nem érdeke egyik banknak sem.
A bankoknak ráadásul az az elemi érdekük, hogy javuljon a mérlegfőösszegük, ezért mindenképpen olyan ügyfeleket fognak bevonni a kedvező kamatozású hitelezésbe, akik esetében nem áll fenn a nem teljesítés kockázata. Ezzel nincs is probléma, hiszen a kockázatvállalás végén a jegybank áll, és azt senki sem szeretné, ha ismét rengeteg rossz hitel kerülne be a rendszerbe. Rövid távon nem várható robbanásszerű növekedés a programtól, mivel a nem hitelképes, vagy magas kockázattal rendelkező vállalkozások így sem fognak hitelhez jutni, így a programnak jóval csekélyebb hatása lehet a gazdasági növekedésre, mint ahogy azt MNB vezetése várja.
A második pillér: a második 250 milliárdos program keretében a jegybank a kkv-szektor devizakitettségét szeretné csökkenteni. Ez a teljes devizában denominált hitelállomány maximum 30 százalékát fedezi, és a bankok itt is maximum 2 százalékpontos marzsot alkalmazhatnak. A teljes devizakitettség kezelése tehát nem megoldott, de a kockázatok mérséklésére elengedő lehet a második pillér.
A harmadik pillér: A harmadik pillér keretében az MNB a bankok rövid lejáratú külső adósságát szeretné csökkenteni, és ennek eredménye lenne a jegybanki devizatartalék, és a kéthetes kötvényállomány csökkenése. Utóbbi viszont nem adminisztratív módon csökkenne, mint ahogy azt Matolcsy György a bejelentés során említette, hanem a harmadik pillér közvetlen hatása lenne: az MNB a tartalékainak terhére devizát ad a bankoknak a rövid lejáratú külső adósságelemek leváltásra, és ezzel párhuzamosan csökkenni fog a rövid lejáratú forint eszközökben való pénzelhelyezés is (kéthetes kötvényállomány). A jegybank a programot olyan FX-swapokon keresztül valósítaná meg, hogy a bankok érdekeltek legyenek a külső adósságelemek kiváltásában. A kéthetes betétállomány csökkenésével a jegybank kamatkiadásai is csökkennének, javítva az MNB eredményét.
A jegybanki tartalék bő egy éves csúcsára ugrott, így a Guidotti-Greenspan szabály betartása mellett nem okozhat problémát a tartalékok apasztásával.
Apró örömök az életben - kedvező piaci fogadtatás
Mivel a várt unortodox jegybanki beavatkozás egyelőre elmaradt, a piaci szereplők kedvezően fogadták a mérsékelt kockázatokkal járó jegybanki bejelentést. A forint a hír hallatán először gyengülni kezdett, de miután mindenki megismerte a három pillér elemeit, szárnyalni kezdett, és hétvégén a 300-as szintet is áttörte az euróval szemben.
Tény: a gazdasági szereplők ennél kockázatosabb programra számítottak, például az államkötvények másodpiacon való bevásárlásával. Bár ennek veszélye nem múlt el teljesen, egyelőre úgy fest, hogy a mostani hárompilléres gazdaságösztönző program elég lesz a jegybanki vezetés számára.
Mi várható?
Átütő sikerre azért ne számítsunk. Az angol funding for lending sem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, a lehívott hitelek aránya nagyon alacsony volt a teljes állományhoz képest - ezt maga Matolcsy György is elismerte. Mint ahogy írtuk, a hitelkereslet és kínálat nem fogja tökéletesen megtalálni egymást, hiszen biztosan lesznek olyan vállalkozók, akik bár hitelhez szeretnének jutni, a magas kockázat miatt még a kedvező kamatozású hitelhez sem fognak hozzájutni.
Ennek ellenére várható némi beruházás és foglalkoztatás növekedés abban az esetben, hogyha a friss hitelhez jutott vállalkozók jól használják fel az újonnan megszerzett forrásokat. A jegybank ráadásul az eredmények láttán kibővítheti a programot, további 100 milliárdokat pumpálva a gazdaságba. Mindez viszont kevés lehet ahhoz, hogy a gazdasági szereplők elfeledjék az elmúlt évek gazdaságpolitikai hibáit.
Mindemellett a monetáris lazításnak sem lesz vége, szinte biztosra vehető, hogy a következő hónapokban is folytatódni fog a alapkamat csökkentése abban az esetben, ha az nem lesz összeegyeztethetetlen az inflációs célkövetéssel - jelenleg úgy fest az inflációs cél idén teljesülni fog.
Paradoxon
Azonban mindez egy furcsa paradoxon. Matolcsy az unortodoxia pápájaként elérte azt, hogy megálljon a gazdaság növekedése sőt, lényegében sereghajtókká váljunk Európában. A kiszámítható gazdaságpolitika lett volna a piaci bizalom alapja, ami az elmúlt három éves működése alatt teljesen elúszott. Márpedig ez még a hitelnél is fontosabb tényező a gazdaság működésében.
Egy ilyen apró lépéssel nem lehet három év harácsolását helyretenni. Ehhez hosszú időre és konzekvens munkára lesz szükség. Persze kezdjük ott, hogy nem kellett volna elk elbénázni, elég lett volna jól csinálni, mint mondjuk Lengyelországban. És akkor ilyen programokra sem lenne szükség - amelynek az árát végül is megint mi fizetjük meg.
