Ahogy már januárban megjósoltuk: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter bejelentette első csomagját, amely valójában nem is csak egy csomag, hanem gesztus Brüsszel irányába. Az Európai Unió szerint ugyanis további kiigazítások szükségesek ahhoz, hogy Magyarország kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól annak ellenére, hogy idén teljesülni fog a 3 százalékos deficit cél, jövőre már a kritikus érték felett lesz a költségvetési hiánycél az egyszeri és bizonytalan tételek miatt.
Az előrejelzések alapján eddig mindig Brüsszel állt legközelebb a valós számokhoz, így talán nem véletlen, hogy Orbán Viktor kiadta a kiigazító csomagra való parancsot annak érdekében, hogy hazánk végre kikerüljön a brüsszeli szigor alól. A Varga Mihály által bejelentett csomag azonban valódi kiigazítást, vagy hétköznapibb néven megszorítást nem tartalmaz, inkább csak felveti annak lehetőségét.
Brüsszel elvárásai
Május 3-án publikálta az Európai Bizottság aktuális prognózisát a költségvetési hiány jövőbeli alakulásáról. Magyarország az előrejelzés alapján 2014-ben nem fogja teljesíteni a 3 százalék alatti hiánycélt, ezért további lépések szükségesek ahhoz, hogy hazánk kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól. Május végén kerül sor az EDP döntésre - majd júniusban az Ecofin is meghozza a döntést -, addig tehát valamit fel kellene mutatni Brüsszelnek. Vagy kivárni őszig, hátha a makrogazdasági számok úgy alakulnak, hogy az Európai Bizottság kénytelen legyen javítani a prognózisán, és így Magyarország egy újabb csomag nélkül is kikerülhetne a eljárás alól.
Az eddig előrejelzések alapján Brüsszel teljesített legjobban, és a magyar kormány a legrosszabbul, ezért van oka aggodalomra Orbán Viktornak. Az elmúlt évek során mindig szükség volt újabb és újabb csomagokra, hogy a következő évi hiány tartható legyen. Nem véletlen, hogy a magyar miniszterelnök arra kérte nemzetgazdasági miniszterét, hogy tegyen meg minden szükséges lépést annak érdekében, hogy hazánk az Európai Unióhoz való csatlakozás óta végre kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól. A Fidesznek ez egyfajta szimbolikus győzelem lenne, és fontos fegyvertény a választások előtt, bár kérdéses, hogy a magyar lakosságot mennyire érinti az ügy.
A 2014-es országgyűlési választásnak talán más szempontból van fontos szerepe: míg a kormánypárt szeretne kicsit osztogatni, Brüsszel pont ezt szeretné megakadályozni: ha kiengednék hazánkat az ellenőrzés alól, akkor a kormány tényleg osztogatásba foghatna, és végül tényleg nem teljesülne a 2014-es deficitcél, megkérdőjelezve Brüsszel előrelátását.
Egyelőre ez egy pre-csomag
Varga Mihály Orbán Viktor kérésére végül bejelentett egy olyan csomagot, amely inkább egyfajta szimbolikus lépésnek és taktikázásnak tekinthető, mintsem valódi egyenlegjavító intézkedésnek. A Varga-csomag három tételt tartalmaz:
- zárolásokat
- amennyiben szükséges, akkor nagy beruházások leállítását
- amennyiben további lépések szükségesek, akkor olyan lépések, mint például a tranzakciós adó megduplázása.
A csomag tehát több lépcsőre épül: első körben a zárolásokkal szeretnék elérni a 3 százalék alatti hiánycélt, amennyiben ez nem jön össze, akkor leállítanának néhány nagyobb beruházást, és ha még ez sem elég, akkor jöhetnének az olyan adóemelések, amelyek nem közvetlenül, hanem közvetve érintenék a lakosságot. Azonban a zárolások sem tekinthetőek valódi lépésnek, inkább időhúzásnak, addig amíg nem körvonalazódik az idei gazdasági helyzet. A csomag lényege a gesztustevés: „a kormány bizonyítani akarja Brüsszelnek, hogy hajlandó további lépéseket tenni annak érdekében, hogy 2014-ben is teljesüljön a hiánycél, de egyelőre megvárjuk a főbb makrogazdasági mutatók alakulását."
Az elemzők által várt 200 milliárdos csomag egyelőre várat magára, és sorsa majd csak nyáron fog eldőlni, abban az esetben, ha az ország számára kedvezőtlen döntés születik május végén.
Sok a bizonytalan tétel még
A legfőbb kérdés, hogy mi lesz az olyan bizonytalan tételekkel, mint például az e-útdíj, vagy a pénztárgépek NAV rendszer való csatlakoztatása. Nem beszélve a tranzakciós adóról, amelyből jóval kevesebb folyt be az év első negyedévében, mint ahogy azzal korábban számoltak. Érdemes még megemlíteni a rekord alacsony inflációt is, amely miatt a költségvetés áfabevételei is alacsonyabbak lehetnek. (Az idei költségvetést 5 százalékos inflációval teljesítették, ehhez képest már 2 százalék alatt járhat az infláció) Brüsszelnek is ezekkel a tételekkel van a legnagyobb problémája. A konkrétumot pedig nem látszanak. A tervek alapján júniusban kellene elindulnia az e-útdíj rendszernek, ez már 99,9 százalékos valószínűséggel kijelenthető, hogy nem fog teljesülni. A pénztárgépek onlineosítása is akadozik, ráadásul költségesebb a vártnál.
Varga Mihály szerint nem lesznek problémák ezekkel a tételekkel, de a határozott kijelentés kevés ahhoz, hogy ezt Brüsszel is elhiggye. Ennél azért többre van szükség, így tényleg csak abban lehet reménykedni, hogy a GDP-adat például jóval kedvezőbb lesz a korábban vártnál. Vagy tényleg leállítják a nagy beruházások kivitelezését, és növelik a tranzakciós adó kulcsát, de közvetlenül a választások előtt ez jelentős támadási felületet adna.
