Abban már biztosak lehetünk, hogy a Fidesz kampányának egyik fő jelszava a "Magyarország jobban teljesít" lesz. Ha kétségünk van a szlogen a igazságtartalma felől, arról mindenképpen meggyőződhetünk, hogy a szegénység növekedésében biztosan jobban teljesítünk.
A Tárki Egyenlőtlenség és polarizálódás a magyar társadalomban című felmérése szerint az EU 2020 stratégia által definiált mutatószáma alapján, hazánk népességének 47 százaléka szegénységben és társadalmi kirekesztettségben él.
Korábban a gyermekszegénység alakulásáról szóló írásunkban már jeleztük, hogy a kormányzat által hangoztatott alulról nyitott, széles középosztály helyett polarizációt figyelhetünk meg a társadalom felső és alsóbb rétegei között.
A kormány hiába dicsekszik a bruttó minimálbér emelésével, amikor a nettó csak alig emelkedett, 2009-es reálértéken számítva pedig még csökkent is. A legfelső jövedelmi tized (decilis) részesedése nőtt az összes jövedelemből, miközben a legalsó tizedé csökkent, ami a válságnak és az utána következő kormányzati politikának együttes következménye. Ezt támasztja alá a Gini-index emelkedése is, ami a társadalmi rétegek közötti egyenlőtlenség növekedését mutatja.
forrás: minimumplusz.hu
Egykulcsos csodafegyver és a bruttó minimálbér emelése
A kormány egykulcsos csodafegyvere az átlagnál alacsonyabb bérből élőket súlytotta a bérkompenzáció ellenére is, amely 2013-ban körülbelül 150 milliárd forintból valósul meg: a versenyszférában 64 milliárd, a közszférában pedig 87 milliárd forintból. Idén viszont már csak 130 ezer forintos fizetésig vehető igénybe az eddigi 202 ezer forintos fizetés helyett.
Emellett a kabinet másik büszkesége a minimálbér-emelés is egy kormányzati blöff maradt csupán. Az alábbi táblázatból látható, hiába emelkedett jelentősen a bruttó, ha a nettó csak elhanyagolható mértékben. Ráadásul 2009-es reálértéken számolva még csökkenést is.
Növekvő társadalmi különbségek
A Tárki kutatása alapján a válság óta és a Fidesz-kormány regnálása alatt 2009 és 2012 között jelentős mértékben nőtt a relatív jövedelmi szegénységben élők aránya. 2012-ben a teljes népességen belül 17 százalék volt azok aránya, akiknek háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem nem haladta meg a havi 66 ezer forintot. A KSH által számolt létminimumok itt találhatóak.
A legnehezebb helyzetben Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld és a Dél-Dunántúl régióiban élők vannak. Ezek a térségek szerepelnek a legrosszabb 20-ban a vásárlóerő szempontjából, karöltve bolgár, román és lengyel régiókkal az uniós listán.
A szegénységi ráta alatt élők aránya a 2009-es 14 százalékról 2012-re 17-re emelkedett, valamint a rögzített szegénységi küszöbnél és a szegénységi rés-aránynál is emelkedést láthatunk. Az alábbi táblázat utolsó sora szerint pedig a készpénzes transzferek szegénységcsökkentő hatása is csökkent. Így a szegénység kiterjedtsége és mélysége egyaránt nőtt.
Veszélyeztetett csoportok
A szegénységnek legjobban kitett társadalmi csoport a gyerekeké, az ebből eredő problémákat egy korábbi írásunkban már részletesebben boncolgattunk. A 18 év feletti fiatalokat pedig a magas munkanélküliség sújtja. Igaz, ez nemcsak a korosztály problémája: az év első negyedévében ismét 11,9 százalékon tetőzött a munkanélküliségi ráta.
A Tárki szerint a háztartásfő iskolázottsága az egyik legfontosabb tényező a szegénység kialakulásában. Azok között, akik az általános iskolát vagy azt sem végezték el 40 százalék él szegénységben, ugyanez az arány a diplomások közt csupán 2 százalékos.
A különbségek még súlyosabbak etnikai bontásban. Azokban a háztartásokban, ahol a háztartásfő roma, jóval magasabb a szegénységi kockázat, körükben a 2009-ben mért 70 százalékos szegénységi ráta maradt 2012-re is. 2012-ben a szegénységben élők 34 százaléka roma.
Magyarország jobban teljesít?
A számok nem ezt mutatják. A fő cél, a költségvetési deficit mindenáron történő leszorítása a társadalom teherbíróképességét is próbára tette. Bár a gazdaság idén talán már növekedést tud felmutatni, pezsgőbontásra azért nincs sok okunk. A gazdaság valódi felpörgetésére, beruházásokra és munkahelyteremtésrel (nem közmunka) egyelőre még várnunk kell.