Orbán Viktor első miniszterelnöksége idején is megpróbálkozott az itthoni stadionok rendbetételével: 2000-ben indult el a stadionrekonstrukciós-program, amelyben hároméves-futamidőre 12,7 milliárd forint állami támogatással 38 labdarúgó-stadion felújítását tervezték. A projektet nem sikerült végigvinni, csak részeredmények születtek. A rekonstrukciós-programok az Eb-rendezésekhez is kapcsolódtak.
A miniszerelnöki pozíció várományosaként Orbán Viktor 2010. elején még arról beszélt, hogy nem követik el újból azt a hibát, mint korábban: költségvetési pénzekből nem fogják finanszírozni a profi futballt. Ezzel szemben a gazdasági nehézségek, túlzottdeficit-eljárás ellenére is nagy elánnal vágtak bele profi klubok stadionjainak építésébe.
A stadionépítések jogosan vitatottak, hiszen amíg bizonyos területeken (pl. felsőoktatás) jelentős forráskivonások történnek, addig a kormány közvetlen költségvetési pénzekkel szponzorálja kedvenc sportágát és csapatait.
Bár a tao-pénzek segítségével valóban országszerte épülnek focipályák, ahol gyerekek focizhatnak,fura képet fest, amikor azt látjuk, hogy a miniszterelnök által gründolt Felcsúton részesednek a legjobban a tao kínálta előnyökből, és minden igényt kielégítő ministadionban játszhatnak majd a Puskás Akadémia játékosai.
Stadion-rekonstrukciós program az I. Orbán-kormány idején
2000-ben indult el a stadionrekonstrukciós-program, amelyben hároméves futamidőre 12,7 milliárd forint állami támogatással 38 labdarúgó-stadion felújítását tervezték. A stadionrekonstrukció a Megyeri úton kezdődött, és az élvonalbeli klubok közül az egyetlen, ahol szinte teljes egészében megvalósult. A stadion felújítása körülbelül 1,6 milliárd forintba került. A program már a kezdetektől folyamatos csúszásban volt és 2002 után ki is fulladt. 2003-ig 4 pálya készült el teljesen, végül 19 pálya részleges felújítására került sor. Ezután egy évtized alatt mindössze Miskolcon és Győrben folyt stadionrekonstrukciós munka.
Kútba eső álmok: Eb-kandidálások
A stadionrekonstrukciós-programok az Európa-bajnokság rendezéséhez kapcsolódtak. A 2004-es tornát Ausztriával szerettük volna közösen megrendezni. Bár az akkori gazdasági miniszter, Chikán Attila úgy vélte, hogy a rendezés gazdasági racionalitása megkérdőjelezhető, a pályázat megkapta a szükséges 40-50 milliárd forintnyi kormánygaranciát. 1999 októberében azonban az UEFA inkább Portugáliát választotta, majd a következő Eb-rendezésre már egyedül pályáztunk.
De nemcsak az első Orbán-kormány idején pályáztunk, hanem ezután is, a 2012-esre, akkor már Horvátországgal közösen. A balliberális koalíció is támogatta a kandidálást, Gyurcsány Ferenc pedig kijelentette: „Magyarország megmutathatja önmagát Európának egy ilyen eseményen, és ezzel talán a hazai futball fejlődése is nagy lökést kap".
A társasági adó (tao) bevezetése
A kormány a társasági adóból érvényesíthető adókedvezménnyel ösztönzi a látványcsapatsportokat támogató vállalkozásokat. Ezeket a kedvezményeket a juttatáskor, majd a rákövetkező három adóévben (a fizetendő társasági adó 70 százalékáig) érvényesíthetnek. Már az előző évtől megjelent a társasági adóban a látvány-csapatsport támogatása, ezt azonban az Európai Unió nem nézte jó szemmel, mivel azt a professzionális sport finanszírozására is fel lehetett volna használni.
Az új törvény próbálja az unió sporttal kapcsolatos alapelvét teljesíteni: a szabadidő és egyetemi sport, valamint az utánpótlás anyagi hátterének biztosítása érdekében az állam segítséget nyújthat, a „profi” sportnak viszont el kell tartania magát. A több kedvezményt is tartalmazó törvénycsomag nagy része 2012 júliusától lépett hatályba. Az éves társasági adóból mintegy 40 milliárd forint fordítható a látványsportok támogatására.
A társasági adóból támogatandó öt látványsportágban - futball, vízilabda, kosár- és kézilabda, valamint jégkorong - a pályázati pénzből az infrastruktúrát, valamint az utánpótlást lehet támogatni, a versenysportot nem. A legújabb módosítás azonban háromnegyedére vágja le az igénybe vehető kedvezményt.
Stadionépítesek a II. Orbán-kormány idején
A jelenlegi ciklusban átfogó rekonstrukciós program helyett csak a Loki, a Fradi és a Puskás Akadémiának épül új stadionja. Igaz, ezek a futballklubok teljesen új modern stadionokat kapnak. Ezenkívül a kormány határozott szándéka egy új nemzeti futballstadion és Olimpiai Központ építése is.
A legfrissebb, 2013. április 15-i kormánydöntés értelmében mégis a Puskás marad a nemzeti futballaréna: a belsejében új lelátókat alakítanak ki. Az Istvánmező rehabilitációjának részeként a Puskás Ferenc Stadiont a legmagasabb UEFA-kategóriájú, legalább 65 ezer fő befogadására alkalmas, multifunkcionális sportközponttá építik át. A stadion építése várhatóan a 2014 végén kezdődhet, és a tervek szerint 2017 végén kerülhet átadásra. A létesítmény 60-80 milliárd forintba kerülhet, ám a kiszolgáló egységek - például parkoló létesítése - miatt a beruházás összköltsége 70-90 milliárd forint lehet.
A Nagyerdei és az Üllői úti létesítmények egyenként 12-13 milliárd forintból, teljesen a költségvetés pénzéből épülnek. A fajlagos költségek egy lelátói székre vetítve 625 ezer, illetve 614 ezer forint. A felcsúti ministadion 3,8 milliárdból (70 százalék taoból és 30 százalék önrészből) valósul meg. Így egy lelátói széknek 1,085 millió forint a fajlagos költsége.
Vitatott stadionépítések
A stadionépítések jogosan vitatottak, hiszen amíg bizonyos területeken (pl. felsőoktatás) jelentős forráskivonások történnek, addig a kormány közvetlen költségvetési pénzekkel szponzorálja kedvenc sportágát és csapatait.
Bár a tao-pénzek segítségével valóban országszerte épülnek focipályák, ahol gyerekek focizhatnak, fura képet fest, amikor azt látjuk, hogy a miniszterelnök által gründolt Felcsúton részesednek a legjobban a tao kínálta előnyökből és minden igényt kielégítő ministadionban játszhatnak majd a Puskás Akadémia játékosai.