Nehéz pontos statisztikai becslést adni arról, hogy mennyi pénz tűnik el a feketegazdaságban, és hány százezer foglalkoztatott van a szürke és feketegazdaságban, de egy valami biztos: a már rendszerváltás előtt megindult folyamat az elmúlt két évtizedben csak tovább romlott, és a több ezer milliárd forintra tehető rejtett gazdaság agyonnyomja a gazdasági fejlődést.
Egyes becslések a feketegazdaság méretét a GDP közel egynegyedére teszik, így megközelítőleg 7500 milliárd forint (a 2013-as nominális GDP-t figyelembe véve) "tűnhet el a semmiben". Pontos adatok a fekete munka mértékéről sincsenek, becslések 10-18 százalék közé teszik a feketemunkások arányát a foglalkoztatáson belül. Körülbelül ennyien kaphatják zsebbe a fizetésüket anélkül, hogy bármilyen adót vagy járulékot befizetnének. A költségvetés tehát nem kevés pénztől esik el, bár ennek egy része a fogyasztáson és az áfabevételeken keresztül végül beáramlik a központi költségvetésbe. Nem véletlen, hogy a kormány a fogyasztás típusú adókat preferálja a jövedelmi típusú adókkal szemben, bár az elmúlt évek adóátalakításai és az azt követő folyamatok azt bizonyítják, hogy a jövedelmet terhelő adók csökkentése és a fogyasztási típusú adók növelése éppen ellentétes hatáshoz vezet.
A feketegazdaság okai
Függetlenül az adórendszertől, a jogrendszertől és a szabályozásoktól, mindig lesznek olyan emberek, akik megpróbálják kijátszani a rendszert annak érdekében, hogy még nagyobb jövedelemre tegyenek szert. Az, hogy a fekete és szürkegazdaság egyre nagyobb méretre duzzadt a különböző fejlettséggel rendelkező gazdaságokban, az éppen a már említett három tényezővel magyarázható: adórendszer, jogrendszer és szabályozói környezet, továbbá az ezekhez szorosan kapcsolódó korrupció.
- Adórendszer: Minél nagyobbak az egy főre eső terhek a gazdaságban, annál nagyobb a csábítás, hogy az adott állampolgár az adóelkerülést választja. A helyzetet tovább rontja a munkát terhelő adók nagysága, és ez különösen igaz hazánkban is. Mivel a munkaadóknak a béren felül még jelentős hozzájárulást kell kifizetniük egy-egy munkavállaló után, a kevésbé profitábilis és az alúlszabályozott szektorokban a munkaadóknak megéri feketén foglalkoztatni a munkavállalókat.
- Jogrendszer: A jogrendszerben található hézagok és a különböző szabályok kijátszhatósága szintén arra sarkallja a gazdasági szereplőket, hogy önérdekből vezérelve megkerüljék az adózási és foglalkoztatásra vonatkozó szabályokat. Ráadásul a fekete és szürkegazdasághoz kapcsolódó büntetések nem ijesztik el a gazdasági szereplőket az adóelkerüléstől, nem beszélve arról, hogy 5 év után a legtöbb szabálysértés vagy bűncselekmény elévül.
- Szabályozás: A legtöbb gazdasági ágazat alulszabályozott: a jogrendszeri hézagok mellett hiányoznak a megfelelő képességgel, hatáskörrel és költségvetéssel rendelkező szervek, amelyek ellenőrizni tudnák az egyes iparágakat. Az erősen centralizált adóhatóság az alrendszerek gyengesége miatt képtelen megfelelő hatékonysággal ellátni a feladatát, és ilyen körülmények között hiába növelnék a felderítés költségét, az önmagában nem javítana a helyzeten.
- Korrupció: A feketegazdaságot táplálja a korrupció. Magyarországon nincs Korrupció-ellenes Hivatal, pedig annak felállítása szükségszerű lenne. Az egyes felmérésekből úgy tűnik, hogy a korrupció nagyon komolyan beépült a közéletbe, és erősen gátolja a feketegazdaság mértékének csökkentését.
Specifikus magyar problémák
Már említettük, hogy az egyik legfőbb probléma a korrupció mellett a munkát sújtó adók mértéke. További nehézséget okoz, hogy a kormány az általános adócsökkentés helyett kiskapukat nyit a munkaadók előtt: a különböző kedvezmények arra sarkallják a cégeket vagy vállalkozókat, hogy pont ezeket a szabályokat kijátszva próbáljanak meg minél több adót elkerülni. A kedvezmények egyik tipikus példája a minimálbér adómentessége korábbról (ez az MSZP kormányhoz kapcsolható), amely ahhoz vezetett, hogy sokan annak ellenére jelentették be magukat minimálbéres keresőnek, hogy a valós jövedelmük sokszorosa volt a bejelentett jövedelemnek. Az általánosságban pozitívnak mondható, és az alacsonyabb jövedelmű csoportokat támogató gazdaságpolitikák tehát pont a feketegazdaság növekedéséhez és adóelkerüléshez vezetnek. Az szjacsökkentés és a lineáris adózás tehát feltétele lehet a feketegazdaság csökkentésének, azonban a hazai tapasztalatok azt mutatják, önmagában ez még kevés, főleg úgy, hogy a kieső költségvetési bevételeket más adók megemelésével, vagy új adók bevezetésével pótolják. Az megnövelt adókulcsok,és az új adók pedig hátráltatják a szürke és feketegazdaság mértékének csökkentését.
Specifikus magyar probléma, hogy a gyenge jog és szabályozói rendszer mellett a bürokrácia olyan nagyra duzzadt, hogy az hátráltatja a transzparenciát. Ezt csak tovább nehezíti, hogy a már említett hiányos és hézagos törvényi keretek hozzájárulnak az átláthatóság csökkenéséhez.
A hazai feketegazdaság mérete
Pontos adatok nincsenek a hazai szürke és feketegazdaság méretéről, az egyes becslések a GDP 20-25 százalékára, míg a feketemunkások arányát 10-18 százalék közé teszik. A linzi egyetem felmérése szerint az Európai Unióban Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el. A 6400 milliárd forint pedig nem kevés pénz: ha a feketegazdaság legalább felét már sikerült volna kifehéríteni, akkor az így keletkezett adóbevételek elegendőek lettek volna az elmúlt években, hogy megszorítások nélkül is rendben legyen a költségvetési hiány.
Az MKIK felmérése alapján kijelenthető, hogy leginkább a kevésbé fejlett térségekre jellemző az adóelkerülés, miközben a magasabb jövedelmű térségekben alacsonyabb az egy főre jutó be nem jelentett jövedelmek aránya.
A feketegazdaság okozta problémák
A kieső adóbevételek mellett az egyik legfőbb probléma a versenyképesség rombolása, mivel az adóelkerülés révén többnyire a kevésbé versenyképesebb vállalkozások kerülhetnek helyzeti előnybe. További problémát jelent, hogy az egyes vállalkozások adóelkerülést mutató viselkedése tovább terjedhet az iparág többi szereplőjére, annak érdekében, hogy megőrizzék versenyképességüket. (Maga a folyamat nagyon bonyolult és szerteágazó: az elsődleges ok a versenyképes munkaerő megfizetése, amely az adórendszer miatt nagyon költséges lehet, így a vállalkozásoknak érdekükben áll a feketén foglalkoztatás és a zsebbe fizetés.)
Összességében a szürke és feketegazdaság komoly hatékonyságveszteséghez vezet a gazdaságban, rontja az erőforrások allokációját, a költségvetésből kieső adóbevételek pedig megszorításra kényszeríthetik az egyes kormányokat, gátolva a fejlődést és a növekedést.
Feketedő dohánypiac
Amit a kétezres évek közepén sikerült lefaragni, azt a trafikmutyi szép lassan visszadolgozza. A dohánypiac államosítása és a korábbi trafikrendszer megszüntetése, valamint a jövedéki adó emelése megtette a hatását: a legális dohánykereskedések egyre kevesebb forgalmat bonyolítanak le - így már nem olyan nagy üzlet a trafikmutyi, - miközben az illegális dohányárusítás folyamatosan teret nyer. Ráadásul nem csak vidéken (például az ukrán határ mentén), hanem Budapesten is. A trafikmutyi tehát közvetlenül is erősítette a feketegazdaság növekedését.
Áfaelkerülés
Egy nemzetközi felmérés alapján Magyarország az élvonalban van az áfacsalás tekintetében. Évente megközelítőleg a GDP 4 százaléka tűnik el a lefolyóban, köszönhetően a be nem fizetett áfának. Az Európai Bizottság felmérése alapján 2011-ben ez az összeg közel 1100 milliárd forintra rúgott. Ez a kötelezettség 30 százalékát éri el. Képzeljük el mi lenne, ha ennek már csak felét befizették volna a büdzsébe.
Szomorú tény, hogy az áfakulcs további emelése (és ne felejtkezzünk meg a luxusáfa gondolatáról sem) hozzájárul az áfacsalás növekedéséhez.
Elindult-e Magyarország a kifehérítés útján?
Határozottan nem. A felmérések azt mutatják, hogy az egykulcsos adó és a családi adózás bevezetése ellenére az elmúlt években 250 ezer adózó tűnt el a rendszerből, amely részben magyarázható a szürke és feketegazdaság növekedésével. Mivel a kormány az egyes adóterhek csökkenését más adónemek megnövelésével vagy új adók bevezetésével fedezte (pl. áfa,eva, járulékkulcs emelés), ezért korántsem segítette a feketegazdaság visszaszorítását. Mi több: a jogrendszer leépülése, az egyre inkább intézményesült korrupció, a gazdasági visszaesés és a bizonytalanság csak tovább erősítette a szürke és feketegazdaság növekedését. Bár néhány ágazatban volt némi kifehérítés - a foglalkoztatási adatok ezt mutatják -, összességében egyáltalán nem javult a helyzet. A korábban ismertetett problémák miatt pedig szükséges lenne a feketegazdaság minél nagyobb mértékű visszaszorítása, mert a gazdaság számára ez egy olyan súlyú terhet jelent, amely jelentős gátat állít a növekedés és a fejlődés útjába.
