Pénteken nyújtotta be Koszorús László fideszes képviselő azt a törvényt, amely a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) hatáskörét szűkítené jelentősen. "Ha" az országgyűlés elfogadja, a hivatal nem vizsgálhatná a cégek összefonódását abban az esetben, ha a kormány úgy dönt: az egyesülés a nemzetgazdasági stratégia részét képezi.
Még akkor sem, ha a fúzió a fogyasztókat károsítja és olyan monopol helyzet alakulna ki a piacon, amely mindenki számára ártalmas lenne. A törvénnyel a GVH egyik legfontosabb feladatkörét veszítené el, amely szinte egyedülálló jelenség lenne a piacgazdaságok körében. Egy normális piacgazdaságban ugyanis a kormánytól független versenyhivatalok feladata, hogy védjék a fogyasztókat a piaci erőfölénnyel sokszor visszaélő vállalatoktól.
Nehéz nem arra gondolni, hogy az egész ügy mögött nem a kormányhoz köthető cégek (hétköznapibb néven oligarchák) állnak. Lobbierejüket kihasználva, így még erősebbek lehetnének, cserébe a választások során pénzbeli támogatást kapna a Fidesz, illetve a párthoz köthető civil szervezetek.
A GVH feladata
A Gazdasági Versenyhivatal feladata a vállalatok piaci erőfölényékének megakadályozása, valamint olyan ügyek vizsgálata, amelyek valamilyen összejátszáson keresztül a fogyasztókat, esetleg más vállalkozásokat károsítottak. Ide tartozik a vállalatok összefonódásának megakadályozása, abban az esetben, ha a fúzió révén olyan piaci erőfölényhez jutna az összeolvadás révén létrejött régi/új vállalat, amely már káros lenne a társadalom számára.
A káros fúziók létrejöttének megakadályozása mellett a másik fontos feladat a kartellezés megakadályozása. Kartellről akkor beszélünk, amikor kettő vagy több vállalat megegyezik a háttérben például az egységes árazásról, károsítva a versenyt és a fogyasztókat. (Hasonló ügy volt a Budai Gyula nevéhez köthető dinnyekartell is.)
Összefoglalva a GVH az országgyűlés felügyelete alatt működő, a verseny tisztaságát biztosító felügyelet, amely még abban az esetben is megakadályozhatja a cégek fúzióját (amennyiben sérti a versenyt és a fogyasztók érdekeit), ha kormányközeli cégekről van szó.
Értelmetlen törvény
A Koszorús László által benyújtott törvényjavaslat a verseny visszaszorulásához, ezáltal a fogyasztók károsításához vezetne. A GVH egyik legfontosabb feladatkörét nyirbálná meg, amely egy jól működő piacgazdaságban elképzelhetetlen. Az Egyesült Államokban (ahol közismerten a legerősebb a cégek lobbija és jelentős támogatást nyújtanak a két pártnak) például teljesen elképzelhetetlen lenne, hogy a döntéshozók ilyen mértékben szűkítenék az ottani versenyhivatal vizsgálati körét, még az erős lobbi ellenére sem.
A "nemzetgazdasági stratégia" (ezt nehezen tudjuk definiálni) szempontjából pedig ott vannak az úgynevezett természetes monopóliumok, amelyek monopólium formájában működnek, de az állami szabályozás (Európában, így Magyarországon is a természetes monopóliumok az állam közvetlen tulajdonába tartoznak) útján a fogyasztók nem károsulnak.
A természetes monopólium létezése és a piaci folyamatok normális működése miatt tehát teljesen értelmetlen lenne a törvény elfogadása, ennek lehetőségét viszont kizárhatjuk, ismerve a kétharmados törvénygyár működését.
Kormányközeli cégek a háttérben
Nehéz nem arra gondolni, hogy az egész ügy mögött nem a kormányhoz köthető cégek (hétköznapibb néven oligarchák) állnak. A lobbierejüket kihasználva, így még erősebbek lehetnének, cserébe a választások során pénzbeli támogatást kapna a Fidesz, illetve a párthoz köthető civil szervezetek. Ismerve a transzparencia totális hiányát, nem elképzelhetetlen ez a folyamat, azonban meg kell várnunk a szóban forgó cégek egyesülését, vagy más cégek felvásárlását, hogy biztosan állíthassuk, ez áll a háttérben.
Az viszont tény, hogy racionális indokot nehéz találni Koszorús javaslatára, ráadásul nem ez lenne az első eset, hogy a kormány "összetűzésbe" kerül a GVH-val. Elég, ha a Budai Gyula nevéhez fűződő dinnyekartellezésre gondolunk. Ekkor maga az államtitkár is beismerte, hogy kartelleztek (megsértve a versenyjogot):
„Azzal vádoltak meg engem a szocialisták, hogy kartelleztünk. Igen, kartelleztünk a magyar termelők érdekében. Két év alatt 11 ezer hektárról 5 ezer hektárra csökkent Magyarországon a dinnyetermő terület. Mi vissza akarjuk állítani a korábbi termőterületet, ami csak úgy lehetséges, hogy a termelő ne csak az önköltséget kapja meg, hanem legalább 15-20 százalék haszna is legyen a terméken. A Gazdasági Versenyhivatal is azt mondta, hogy én kartellezek. Igen? És akkor mit tudnak velem csinálni? Vagy a minisztériummal? Vagy a kormánnyal?”
A Fidesz tehát már akkor is fittyet hányt a versenyre, a piacgazdaság normális működésére és a fogyasztók érdekeire.
Vissza a szocializmusba
Az ügy jól tükrözi, hogy a Fideszt mennyire nem érdekli a piacgazdaság és a kapitalizmus működése, eltávolodva a rendszerváltás és a nyugat vívmányaitól. Ismét egy olyan törvényt készülnek elfogadni, amely azt bizonyítja, hogy szeretnek visszanyúlni a rendszerváltás előtti időkhöz, szemet hunyva az azóta kiépült jogrendszer fölött.
A GVH feladatkörének szűkítése teljesen értelmetlen és nagyban hasonlít a régi Költségvetési Tanács felszámolásához, amely joggal kritizálta a kormányzat gazdaságpolitikáját. Akkor a gazdaságpolitikai kritikának mondtak nemet, most a normális versenyjognak.
A Koszorús László által benyújtott törvény így a Fidesz fölényt kihasználva, egyes (akár kormányközeli) cégek piaci fölényéhez fog vezetni, ha változatlan formában fogadják el. Kizárható, hogy ez a lakosság érdekeit szolgálja majd.
