Október közepére nyilvánossá vált mind a 2014-es költségvetés terve, mind a kormány jövő évre tervezett adópolitikája. Ez utóbbiban lényeges változás nem történik, kibővül a családi adózás, viszont a sokak által várt (vagy remélt) húsáfa csökkentés és a luxusadó egyelőre kimaradt a tervezetből.
Maga a költségvetés egyelőre nem tartalmaz komolyabb osztogatásra utaló jeleket: a tanári életpályamodellre szánt több mint 100 milliárd forint, a focira "félretett" tízmilliárdok és a családi adózás kiszélesítése tekinthetőek a leglényegesebb elemeknek. A választási költségvetés így jóval lightosabbra sikerült, mint amit a 1994 és 2006 közötti időszakban megszokhattunk (2010-ben a válság és a költségvetési szigor miatt nem volt lehetőség osztogatásra).
A komolyabb osztogatás elmaradása a fiskális szigorral magyarázható: a Fidesz nem adhatja fel egyetlen gazdasági sikerét, a túlzott-deficiteljárás alól való kikerülést, így mindenképpen tartania kell a 3 százalék alatti hiánycélt. A tervezet szerint ez szűken teljesülhet is (2,9 százalék), viszont a kockázatok miatt még így sem elképzelhetetlen, hogy 2014 nyarán a következő kormánynak módosításokat kell végrehajtania - éppen a szűkre szabott tartalék miatt.
Osztogatás módjával
Ahogy már korábban megírtuk, ha van amire 2014-ben is lesz pénz, az a sport, és azon belül is a foci. Nem spórol a kormány, ha stadionokról van szó (hiába a klubcsapatok és a válogatott leégése), jövőre is több tíz milliárd jut a létesítmények megépítésére. Ennek egyetlen pozitívuma, hogy ideiglenesen felpörgeti a kormányzati megrendelések által az építőipart (és vele együtt a GDP-t), azonban közép- és hosszú távon pazarlásnak tekinthető, ismerve a hazai nézőszámokat. Az, hogy a rövid távú célok felülreprezentáltak a hosszú távú célokkal szemben beleillik a kormányzat politikájába, nincs ez másképp a stadionépítésekkel sem.
Pedagógus béremelésre is jut a 2014-es költségvetésben, azonban a ciklus elején megígért jelentős bérnövekményhez képest jóval kevesebbet kapnak. Ráadásul ezért a fizetésemelésért többet is kell dolgozni, így az egy munkaórára vetített béremelés már korántsem olyan szép, mint ahogy a kormány a életpályamodellt, és a velejáró béremelést kommunikálja.
Kiszélesedik a családi adókedvezmény, így végre azok a családok jutnak többletforráshoz, amelyek alacsony kerestük miatt valóban rászorulnak. Erre a tételre 57 milliárd forintot szán a kormány. Azok a családok pedig, amelyek eddig nem tudták teljes egészében érvényesíteni a kedvezményt, 2014-től a járulékokon keresztül tehetik meg azt.
Jut pénz a népesedési programra is. Bevezetik a rugalmas gyest és gyedet, valamint leírhatják a diákhitel egy részét azok a hallgatók, akik gyereket vállalnak. Az még erősen kérdéses, hogy mennyire segíti ez a program a kormány népességnövekedésért vívott harcát, amely egyelőre erőteljesen vesztésre áll.
Van itt azért igazi osztogatás is...
Az igazi osztogatás és propagandaeszköz nem a költségvetésen keresztül valósul meg, hiába nevezték el a rezsicsökkentés költségvetésének a jövő évi büdzsé tervezetét. A Fidesz fő kampánytémája minden bizonnyal a rezsicsökkentés lesz, így ahova csak tudják majd odabiggyesztik. Készülhetünk rá, hogy miként az elmúlt időszakban, a következő hónapokban a csapból is a rezsicsökkentés fog folyni (a szó szoros értelmében).
Kérdés, hogy az energiacégek meddig fogják bírni, és mikor vonulnak ki Magyarországról. Egy valami viszont biztos: államosításra nincs jelentősebb tartalék a 2014-es büdzsében, az már csak a likvid források elégetésével valósulhatna meg, növelve az ország sebezhetőségét.
Ami eddig elmaradt
Bár év elején úgy tűnt, hogy egyszeri nyugdíjkifizetést tervez 2014-re a kormány, végül ez nem került be a költségvetésbe. A több száz milliárd forintos tételre egyszerűen nem lett volna pénz a deficitcél miatt, azt csak súlyos megszorítások árán lehetett volna megvalósítani.
A beterjesztett adótörvényben nincs szó sem a húsáfa csökkentéséről, sem a luxusadóról.
A húsáfa csökkentésbe nagy valószínűséggel beletört volna a bicskája a kormánynak, hiszen a valódi bolti árcsökkenéshez árszabályozásra is szükség lett volna. 2006-ban az akkori MSZP kormány hasonló áfacsökkentéssel trükközött a választás előtt, majd végül a választás után kénytelen volt visszaemelni a forgalmi adót, amely korántsem nevezhető okos húzásnak. Kivételesen a Fidesz tanult ebből a hibából, és úgy tűnik nem fog hasonló eszközhöz nyúlni.
A luxusadó ötlete sokszor felvetődött (például Orbán Viktor szeretett volna luxusáfát), azonban a Fidesz itt is rájöhetett, hogy teljesen légből kapott ötlet a luxusadó ilyen formában történő bevezetése, így végül mégsem került be az adócsomagba. (Luxusadó lehetne a vagyonosabbakra kivetetett vagyonadó, vagy ingatlan adó, a Fidesz számára viszont ez kockázatos politikai lépés lenni, hiszen 2010 előtt pont az ingatlan adó ellen kampányoltak.)
A pénzügyi szektort tovább nyúzzák
A bankadó változatlan formában bent marad a rendszerben, a tranzakciós adó viszont csökkenhet abban az esetben, ha a bankkártyás fizetések mentesülnek a tranzakciós illeték alól.
Az ingyenes készpénzfelvétel nem része sem az adótörvénynek, sem a költségvetési tervnek, mivel itt csak arról van szó, hogy a készpénzfelvétel utáni tranzakciós illetéket nem a kártyatulajdonosoknak, hanem a bankoknak kellene állniuk (tehát havi két felvétel után nem terhelhetik át a tranzakciós költséget).
A devizadósok mentéséről még nincsenek pontos információk, így arról sem, hogy a költségvetés milyen formában szállna be az adósmentébe, már amennyiben jut erre a célra költségvetési fedezet (hangsúlyozni kell, hogy a 2014-es választás szempontjából fontos témáról van szó).
Kockázatok vannak
Szakértők felhívták rá a figyelmet, hogy kockázatos lehet például a frekvenciaértékesítésből származó bevétel, illetve az előző éveket figyelembe véve a 2 százalékos növekedés is némileg optimistának tűnhet. Mivel a 2014-es büdzsé a költségvetési hiánycélt meglehetősen szűkre szabta (3 százalékos az Unió által elvárt cél, a 2014-es cél pedig 2,9 százalék, amely több tized százalékponttal magasabb az ideinél), nem elképzelhetetlen, hogy jövőre, a választások után kiigazításra fog kényszerülni az akkori kormány, ha nem a terveknek megfelelően alakulnak a dolgok.
