A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán megszületett a megállapodás a minimálbér emeléséről. Ez alapján jövő évtől a minimálbér 98 ezer forintról 101 ezer 500 forintra emelkedik. A szakmunkás bérminimum pedig 114 ezerről 118 ezerre. Ez az előbbi esetében 3,6 százalékos, az utóbbiban 3,5 százalékos béremelést jelent.
Azonban a mostani ciklus során hiába emelkedett jelentősen a bruttó, ha a nettó csak elhanyagolható mértékben. Sőt, 2009-es reálértéken számolva még csökkent is. Ezzel párhuzamosan pedig növekedtek a munkáltatói terhek. Így az egész minimálbér-emelés egy blöff csupán. Ráadásul egyre nagyobb a különbség a nettó minimálbér és a létminimum között.
Az sem mellékes, hogy a versenyszférában dolgozók száma jó indulattal fogalmazva is stagnál a kormányváltás óta. Ennek egyik oka az erőltetett minimálbér-emelés és az egykulcsos adó miatt kikényszerített bérkompenzáció volt. A tavalyi csökkenés után idén a reálbérek mindazonáltal növekednek, köszönhetően az alacsony inflációnak és az idei szja-csökkentésnek. A KSH szerint az idei első félévben a bruttó átlagkeresetek 3,4, a nettó átlagkeresetek 4,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.
Elszakadó minimálbér és létminimum
Az alábbi táblázatból jól látható, hogy hiába emelkedett jelentősen a bruttó minimálbér, ha a nettó csak elhanyagolható mértékben nőtt. Sőt, 2009-es reálértéken számolva még csökkent is a gyermektelenek körében. Ráadásul ezzel párhuzamosan a munkáltatói terhek növekedtek.
Az erőltetett minimálbér-emelés és a bérkompenzáció is az alacsony végzettségű, nehéz munkaerő-piaci helyzetben lévő réteget sújtja. A vállalkozói szektor nem tudta lenyelni ezeket, ami elbocsátásokhoz vezetett. A versenyszféra pedig (a fent említett módon) negatív rekordokat döntöget.
Mindez annak ellenére történik, hogy Magyarországon igazán nagy munkaerő-tartalék ebben a rétegben van, amelyet a kkv-k szempontjából drága foglalkoztatással nem lehet kihasználni.
Nem beszélve arról, hogy a nettó minimálbér értéke és a létminimum közötti különbség folyamatosan növekszik. Ez pedig a kormány által hangoztatott alulról nyitott középosztály fogalmát ássa teljesen alá.
A KSH által vizsgált létminimum meghatározáshoz használt háztartások személyes kiadásaik 32,4 százalékát költötték élelmiszerre, és 30,7 százalékot fordítottak lakásfenntartási kiadásokra. Ennek 60 százalékát háztartási energia vásárlására. Azonban ezen a rezsicsökkentés nem kellő mértékben segít, hiszen azok tudnak többet spórolni, akik többet is fogyasztanak. Ráadásul sok esetben a létminimum határán tengődő háztartások olyan energiahordozóval fűtenek, ami kimaradt a csökkentésből.
Stagnáló versenyszféra
A KSH számításai szerint a kormányzatnak valóban sikerült növelnie a foglalkoztatottságot és a gazdasági aktivitást is. Erre mindenképpen szükség is volt, hiszen európai viszonylatban nagy a lemaradásunk ezen a téren. Az sem mellékes tényező, hogy a rokkantnyugdíjak felülvizsgálata, valamint a 16 évre leszállított tankötelezettség mind-mind a munkaerő-kínálat bővülését jelezte előre.
Ennek megfelelően a kormány nyáron a foglalkoztatási fordulatot ünnepelte. A gond csak az, hogy igazából nincs minek örülni: a valóságban nem sikerült emelkedő pályára állítani a munkaerő-piaci folyamatokat. A KSH által mért emelkedés mögött javarészt a csúcsra járatott közmunka és külföldön munkát vállalók állnak. Ez olyannyira igaz, hogy még a Matolcsy György által elnökölt MNB is elismerte. A versenyszférában dolgozók száma pedig stagnál a kormányváltás óta. Ennek egyik oka az erőltetett minimálbér-emelés és az egykulcsos adó miatt kikényszerített bérkompenzáció volt.
Reálbérek
A tavalyi csökkenés után idén a reálbérek mindazonáltal növekednek, köszönhetően az alacsony inflációnak és az idei szja-csökkentésnek. A KSH szerint az idei első félévben a bruttó átlagkeresetek 3,4, a nettó átlagkeresetek 4,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.
Idén január-júniusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 228 ezer 200 forint volt. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 239 ezer 400 forintot, míg a közszférában - a nem közfoglalkoztatás keretében - foglalkoztatottak 219 ezer 100 forintot kerestek. A közfoglalkoztatottak átlagkeresete 77 ezer 700 forint volt.
