„A következő kormány a fiatalok egészségét, oktatását elsőrangú, ha úgy tetszik, klebelsbergi fontosságú kérdésnek tekinti majd, ezért oktatásra, kultúrára, sportra mindig lesz pénz. Mert a pénz olyan, mint az idő, arra jut, amire akarjuk, hogy jusson.” Orbán Viktor még a 2010-es országgyűlési választások előtt mondta ezt, miután az élvonalbeli labdarúgócsapatok vezetőivel és tulajdonosaival tárgyalt.
A jó hír, hogy sportra valóban mindig akadt pénz az elmúlt években. Az már kevésbé, hogy a felsőoktatással kapcsolatban ezt már közel sem lehet elmondani: egyetemeinknek évről évre egyre kevesebb pénzből kellett gazdálkodniuk. Míg 2010-ben a felsőoktatás állami támogatására kb. 190 milliárd forint állt rendelkezésre, 2013-ban már csak 123 milliárd forint jutott az egyetemeknek. Ez az összeg a tervek szerint csak jövőre, a választás évében fog valamelyest, hosszú idő során először emelkedni. Az elmúlt évek forráskivonásai azonban nagyon nehéz helyzetbe hozták az egyetemeket, ráadásul a rektoroknak jelentős pénzügyi zárolásokkal is szembe kellett nézniük.
A labdarúgás azonban a miniszterelnök terveivel összhangban kétségtelenül olyan terület, ahol ilyen problémákkal biztosan nem kell szembenézni. Egyrészt több egyesület adósságát egyszerűen átvállalja a kormány, másrészt idén is jelentős pénzeket fektettek a stadionok építésébe. Ez jövőre sem változik: amennyiben Orbán Viktor megtartja miniszterelnöki székét, a Nemzeti Stadionfejlesztési Program keretében újabb milliárdokat pumpálnak a fociba. Ez a kormányzati politika azt az üzenetet hordozza magában, hogy ma Magyarországon az út a felemelkedéshez nem az oktatáson, hanem a gyepszőnyegen keresztül vezet.
Újabb 12 milliárd stadionokra
A költségvetési bizottság 2013. december 5-i ülésén terjesztette be a kormány a Nemzeti Stadionfejlesztési Program részleteit. Ez alapján 2014-ben 12 milliárd forintot 27 kisebb-nagyobb település stadionjaira költhetnek majd el. A legnagyobb mértékű, 600-600 millió forintos támogatásban Gyirmót, Dunaújváros és Siófok részesülhet. A budapesti Szusza Ferenc és a Hidegkúti Nándor, valamint a győri, a kaposvári, a kecskeméti, a paksi, a pápai és a békéscsabai stadion 560-560 millió forintot kaphat majd. Ezeken felül további vidéki kisvárosok stadionjai is fognak jelentős állami támogatásban részesülni.
Azt ugyan túlzás lenne állítani, hogy irányozottan az oktatásból tennének át állami forrásokat a stadionfejlesztésekbe, de az arányok miatt talán érdemes felidézni, mennyi pénz is került zárolás alá a különböző egyetemeknél. Ez történt ugyanis, hiába írja az Emberi Erőforrások Minisztériuma közleményében, hogy „nem történt újabb zárolás a felsőfokú intézményeknél, hanem a túlzottdeficit-eljárás miatt az összes ágazatot érintő májusi kormánydöntés, az egyetemek érdekében, most lett végrehajtva”. Csakhogy a túlzottdeficit-eljárást nyáron megszüntette az Európai Bizottság.
A következmények
A zárolások miatt a Budapesti Corvinus Egyetemnek 489, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemnek 637, a Debreceni Egyetemnek 481, az Eötvös Loránd Tudományegyetemnek 635, a Semmelweis Egyetemnek 481 millió forintot kellett sürgősen befizetne a minisztérium számlájára. Ezek a forráskiesések azért érintik súlyosan a magyar felsőoktatási intézményeket, mert az állandó pénzhiány miatt eddig is igen komoly anyagi nehézségekkel kellett megküzdeniük. Nem lehet az összes olyan problémát felsorolni, amivel az egyetemek ebben az esztendőben találkoztak ennek következtében, de a „teljesség igénye nélkül” érdemes felsorolni ezek közül néhányat.
A Corvinus Egyetemen és az Óbudai Egyetemen is szénszünetre kell majd számítani. Hammer Ferenc, az ELTE MMI média-kommunikáció szakos oktatója még korábban panaszkodott a facebook oldalán, hogy a budapesti egyetemnek már nyomtatópatronra sincs pénze, nemhogy könyvekre, konferenciákra, avagy kutatásokra. A BME rektora elmondta, hogy a csökkentett anyagi források következtében nincs pénz műszaki felújításokra és karbantartásokra sem. Az egyetemtől elvették az innovációs járulékokat és a szakképzési hozzájárulást is, aminek a szakmai munka és a laboratóriumok fejlesztése látja a kárát. A Semmelweis Egyetem rektora körlevélben tiltotta meg, hogy a gyógyításhoz külső szállítótól a klinikák vezetői vásároljanak. Az érintettek kizárólag az életmentő, sürgős esetek ellátásához szükséges eszközöket rendelhetnek, de ezekről is csak olyan számlákat írhatnak alá a gazdasági vezetők, amelyekben a kifizetést 2014-re dátumozták.
Világos üzenet
Jogosan merül fel tehát a kérdés: amikor minden fillérre szükség van ahhoz, hogy legalább működjenek - a fejlesztésről most ne is beszéljünk - a felsőoktatási intézmények, tényleg stadionfejlesztésekre és futballklubokra kell milliárdokat költeni? Orbán Viktor válasza egyértelmű: igen. Ez a kormányzati politika azt az üzenetet hordozza magában, hogy ma Magyarországon az út a felemelkedéshez nem az oktatáson, hanem a gyepszőnyegen keresztül vezet.
A legfájóbb, hogy nem is kéne „megfizethetetlen” pénzeket adni a felsőoktatási intézményeknek a hatékony és magas színvonalú működtetéshez. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektor-helyettesének szavai szerint például:„A BME támogatása tízmilliárd forint a hallgatói ösztöndíjak nélkül. Tizenkettőből elfogadható színvonalon lehetne működni, tizenötből nagyon jó egyetemet lehetne csinálni". A debreceni Nagyerdei Stadion 11,5 milliárd forintból mindjárt elkészül.
