Olvasóink tudják, hogy a Ténytár egyik legfontosabb célkitűzése, hogy a kimondott szavaknak következményük kell hogy legyen. Meggyőződésünk szerint ez fokozottan érvényes a pártokra és a politikusokra. Ennek szellemében hoztuk létre oldalunkon az Ígéretmérőt, a Hantamétert és a Szélkakast.
Mérőink segítségével igyekszünk folyamatosan figyelemmel kísérni, ki mit ígért, mikor mondott/nem mondott igazat, esetleg miben változott meg gyökeresen az álláspontja. Az új évre való tekintettel - mint eddig mindenkor - összegyűjtjük ezek közül, melyek voltak a legolvasottabbak. Tavaly a pedagógusok fizetése, a tranzakciós adó, a röghöz kötés és a nyugdíjemelés érdekelte leginkább olvasóinkat. Nézzük át ezeket kicsit részletesebben.
6. Orbán: egy ezreléknél nem lehet több a tranzakciós adó
2012 áprilisában hallottunk először a tranzakciós adóról. Az új sarcról akkor még sokat nem lehetett tudni, de a miniszterelnök már akkor biztosított mindenkit arról, hogy mértéke nem haladhatja meg az egy ezreléket.
A pár héttel később bevezetett illeték első emelésére azonban már 2012 októberében, Matolcsy György egyik megszorító csomagja keretében sor került. Ekkor a megígért egyről két százalékra növelték a mértékét. Kilenc hónappal később, 2012 júniusában már az új nemzetgazdasági miniszter, Varga Mihály jelentette be, hogy további „kiigazító lépésekre” van szükség, ezért a tranzakciós adót is hat ezrelékre emelték.
Az emelések hatására (és a kormány ígéretei ellenére) a bankok az ebből fakadó költségeiket egy az egyben áthárították a lakosságra. Nem véletlen, hogy a bankolás költségei hihetetlen mértékben emelkedtek 2013-ban.
5. Tényleg nem ígért a kormány béremelést a pedagógusoknak?
Hoffmann Rózsa hazugságai mindig a legolvasottabb írásaink között vannak. A közoktatásért felelős államtitkár ugyan tagadja, de már 2010-ben ígéretet tett a pedagógusok fizetésének emelésére.
Az életpályamodell még mindig nem az előzetes tervek szerint alakul, bár (a választásokra való tekintettel) a tanárok fizetése 2013. szeptember 1-jétől átlagosan 34 százalékkal nőtt. Ezt követően további négy éven keresztül, 2017-ig minden szeptemberben lesz béremelés. Garancia a folytatásra azonban nincs: minden évben a költségvetési mozgástér figyelembe vételével határozhatja meg a kormány, hogy van-e forrás a folytatásra.
A teljes igazsághoz hozzátartozik, hogy szeptembertől nemcsak a fizetés emelkedett, hanem annak kiszámítási módja is változott. Elvettek bizonyos pótlékokat, a túlórapénzt és a helyettesítési díjat, miközben a kötelező óraszámok emelkedtek. Így az emelés mellett a tanárok munkaterhe is nőtt. Mindezek miatt van olyan pedagógus, akinek egyenes csökkent a fizetése. (Az egész életpályamodell körüli mizériáról itt írtunk részletesen.)
4. Havi 120 ezer forint jövedelmet mindenkinek?
Ha a választási ígéretekről van szó, az ellenzéki politikusoknak sem kell a szomszédba menniük ötletekért. Az LMP társelnöke, Schiffer András például azt ígéri, hogy „ha radikális és valódi növekedés lesz a munkaerőpiacon, akkor el lehet gondolkodni az állampolgári jogon járó, feltétel nélküli alapjövedelem bevezetésén."
Az ötletet egyébként az MSZP is támogatja, bár abban mindkét párt egyetért, hogy a jelenlegi viszonyok mellett semmi esély a bevezetésére. Így viszont ez nem más, mint egy jól csengő, nulla tartalommal bíró választási ígéret.
3. Infláció feletti nyugdíjemelés lesz 2013-ban?
A nyugdíjasok az a társadalmi csoport, amely mindig előkerül választások közeledtével. Nem véletlen, hogy a Fidesz szóvivője 2013. decemberében megerősítette a kormány februári ígéretét: idén infláció feletti, 5,2 százalékos, jövőre pedig inflációkövető, 2,4 százalékos nyugdíjemelést hajt végre a kabinet.
Legutóbb egyébként tavaly novemberben volt évközi nyugdíj-kiegészítés, amelyre a vártnál nagyobb infláció miatt került sor. 2012-ben - január elsejétől visszamenőlegesen - 1,6 százalékkal emelték a nyugdíjakat.
2. Most akkor jó vagy nem jó a röghöz kötés?
Épp csak kinevezték Klinghammer Istvánt a felsőoktatásért felelős államtitkári posztra, máris korábbi meggyőződésével ellentétes kijelentést tett. 2005-ben még azt mondta: „A piacgazdaság beköszöntével (...) a hazai kvalifikált munkaerő jelentős része légüres térbe került, ahonnan a saját egzisztenciája szempontjából kitűnő megoldásnak bizonyulhatott, ha a tudását külföldön megfelelő fizetésért értékesíteni tudta, illetve tudja. Megjegyzem, ezt a folyamatot nem szabad központi akarattal korlátozni, nem lenne sem demokratikus, sem célravezető megoldás..."
Ehhez képest 2013 februárjában már az volt a véleménye, hogy: „Senki nem akar senkit röghöz kötni”, de „abban az erkölcsi kérdésben nem lehet engedni”, hogy aki igénybe kívánja venni a társadalom segítségét tanulmányai finanszírozásához, tudását annak a közösségnek a javára hasznosítsa, amely kitanította őt.”
Mentségére szól, hogy nem ő az egyetlen, aki nagyot szélkakaskodott a kérdésben. Főnöke, Orbán Viktor sem tudta magát tartani 2008-ban elhangzott véleményéhez.
1. Mikor is lesz 200 ezer forint a tanári fizetés?
A képzeletbeli dobogó legfelsőbb fokára szintén a tanári fizetésekkel kapcsolatos ígéretek kerültek. A fentieken túl még annyit tudunk, hogy a Pedagógusok Szakszervezete és a Klik aláírta a mintegy 123 ezer pedagógust és más foglalkoztatottat, összesen mintegy 150 ezer embert érintő kollektív szerződést. Ez január elsejétől lépett hatályba. Az biztos, hogy a pedagógusoknak eredetileg tett ígéreteket nem sikerült tartania a kormánynak.
