A paksi bővítéssel és az ügyben tapasztalható kormányzati pálfordulással a napokban temérdek médium foglalkozott. Ha nem csupán személyek, de ügyek is kaphatnának Pinokkió-díjat, a paksi atomügy nálunk biztosan megkapná az elismerő címet.
Mivel azonban ilyet nem tehetünk, mostani hantablogunkkal kívánunk emlékoszlopot állítani minden idők legdrágább magyar projektjének, a teljes GDP 10 százalékát meghaladó paksi bővítésnek. Az ügy körüli anomáliák azért is fontosak, mert a mostani döntések az elkövetkező 80 évre állítanak minket kényszerpályára, határozzák meg sorsunkat. Mégis, - vagy pont ezért - sosem látott hazugságcunamit indított útjára a kormány.
A terjedelmi korlátok miatt most csupán a legnagyobb kormányzati hantákat és szélkakaskodásokat említjük meg, de biztatunk mindenkit, hogy kommentben nyugodtan fűzze tovább a gyöngysort.
Ellenzéki kakasból kormányzó pincsi
„Európában bizony elszaporodtak Putyin pincsijei, és ezt most már mindenki kezdi veszedelmesnek látni” - mondta Orbán Viktor Lakitelken, 2007. október 1-jén.
A harcos ellenzékiségben mindig Európa érdekeit szem előtt tartó Orbán 2007-ben még vigyázva tekintett kelet felé, ahol Putyin kénye-kedve szerint machinálja a szavazatokat a hatalom megtartása érdekében, miközben politikai ellenlábasai általában börtönben végzik. Azóta persze minden megváltozott. No nem Oroszországban, ahol a helyzet változatlan, hanem kis hazánkban. Most már tárt karokkal várjuk a nagy medvét, ami Paks II.-vel immár nem a spájzban van, hanem a hálószobánkba költözik.
Népszavazás Paksról
„A paksi atomerőmű tervezett bővítése olyan fajsúlyos dolog, hogy feltétlenül népszavazásnak kellene róla dönteni” – mondta Illés Zoltán 2008. január 6-án
Megmosolyogtató olvasni a jelenlegi környezetügyért felelős államtitkár szavait akkor, amikor a Fidesz kormányra kerülése után nemhogy népszavazást nem tartott Paksról, de még az országgyűlésben sem vitatta meg a szerződés részleteit az aláírás előtt. Kizárva a nyilvánosságot, teljesen átláthatatlanul határoztak erről, a magyar emberek elkövetkező 80 évében meghatározó kérdésről.
Aki az oroszokkal üzletel, felad valamit a demokráciából
„Aki Oroszországhoz közeledik, lehet, hogy gazdasági értelemben ennek a kapcsolatnak a győztese, zsebei gyarapítója lesz, de felad valamit a demokrácia, szabadság és szabadságjogok gyakorlása tekintetében” – mondta Lázár János 2010-ben.
Itt és most valamelyest egyet kell értenünk a 2010-es Lázár Jánossal, aki nyilván a rezsidémonnal hadakozva egyszer csak egyensúlyát vesztve egy kőbe verte a fejét és amnéziás lett. Máshogy nem tudjuk magyarázni mostani szavait, miszerint:„az elmúlt 40 év üzlete a paksi bővítés”.
Ha tehát komolyan vehetjük korábbi kijelentését, akkor a háromezer milliárdos üzletből lesz mivel gyarapítani a zsebeit azoknak, akikre Lázár János gondolt. Egyetértünk mondatának második részével is, hiszen a szerződés által megteremtett energetikai kényszerpályán egy olyan szomszédos nagyhatalom technológiai, pénzügyi és ellátási függőségébe kerülünk, amelyből nem is olyan rég még szabadulni igyekeztünk.
Paks a rezsicsökkentésért
„A kabinet azért is áll ki a nukleárisenergia-felhasználás mellett, mert arra szükség van az energiaár-csökkentéshez. Mindezek alapján 4-5 év múlva Magyarországon lehet a legolcsóbb a villamos energia ára az Európai Unióban” – mondta Orbán Viktor 2013. október 18-án.
Ez a kijelentés két hazugságot is tartalmaz. Egyfelől 4-5 év alatt nem lehet atomerőművet építeni, a kormány most 2025-2026-ot jelölte meg az üzembe helyezés dátumaként. Így, ha Magyarországon lesz is a legolcsóbb a villamosenergia az Unióban (amit kétlünk), ez akkor sem Paksnak köszönhető majd.
Másrészt az energiaárak nem csökkenni, hanem nőni fognak a két új paksi blokkal. A magyar gazdaság számára sok más opció adódna a hosszú távú áramigény kielégítésére, amelyek közül a legdrágább az atomerőmű-építés. Szakemberek szerint a két új reaktor a magyar villamosenergia-ár kétszereséért, kilowattóránként legalább 30 forintért termelné az áramot.
Nincs indokoltsága a beruházásnak energetikailag sem, ugyanis egyelőre a hazai áramigényeket olcsó importból és hazai forrásokból fedezni tudjuk, a jelenlegi 4 paksi atomreaktor pedig még legalább 2032-ig működni fog. Addig még bőven lenne idő a társadalmi egyeztetésre és a megfontolt, szakértőket is bevont döntésre. Persze a kormányváltás ennél jóval közelebb van.
Tender nélkül
„Szeretném önt tájékoztatni arról, hogy a vonatkozó nemzetközi szabályoknak megfelelően nemzetközi tender kerül majd kiírásra” – mondta Orbán Viktor 2013. február 11-én az országgyűlésben.
Orbán Viktor Mesterházy Attilának ígérte meg egy felszólalásában, hogy lesz tender az atomügyben. A Fidesz elköteleződése az atomlobbi mellett nem újdonság, arról azonban még 2013-ban sem volt szó, hogy versenyeztetés nélkül mondunk igent annak a nagyhatalomnak, amelytől nemrégiben még szabadulni igyekeztünk.
Gazdaságilag, technológiailag és ellátási kérdésekben még jobban orosz befolyás alá kerülünk anélkül, hogy megversenyeztetve a cégeket a legolcsóbb, legjobb ajánlatot kaptuk volna. Összehasonlítási alapunk ugyanis nincs.
Előre az energiafüggetlenségért
„A parlament által elfogadott energiastratégia kötelezi a kormányt a paksi bővítés megvalósítására” – mondta Orbán Viktor 2014. január 16-án
A Fidesz kormány által elfogadott Energiastratégia legfőbb célja az energiafüggetlenség megteremtése volt, a mostani események azonban ellentétesek mindezzel. Az Energiastratégia egyébként felvázol több forgatókönyvet, amelyeknek egyikében szerepel két újabb blokk építése Pakson, azonban ez az elérendő cél, az energiafüggőség csökkentésének eszköze, nem pedig fordítva. Ahogy cél az is, hogy a megújuló energiaforrásokat növeljük 2030-ig, ez ugyanis Uniós elvárás is. A kormány teljesítménye ebben a kérdésben azonban negatív. 2010-ben még a villamosenergia-termelés 7,1 százaléka volt megújuló, míg 2012-re ez az arány 6,2 százalékra csökkent.
Ehhez mi már nem is fűznénk hozzá semmit. De persze itt vagytok nekünk ti!