Tegnap a parlamenti szezonnyitón napirend előtt szólalt fel Orbán Viktor miniszterelnök, ami egyfajta hivatalos kampánynyitónak is tekinthető. Ahogy arra számítani lehetett, felszólalásában többször is hazugságon kaptuk a kormányfőt. Az alábbiakban ezeket foglaljuk rendszerbe, egyben pedig odaítéljük az év első Pinokkió-díját. Szép kezdés!
A továbbiakban megmutatjuk, mi áll Európa második legmagasabb minimálbér-emelése mögött. Nem maradhat ki a csúcson lévő foglalkoztatottság mítosza, illetve a hozzá kapcsolódó munkanélküliségi ráta sem. Immár hivatalosan is a "Rezsiharc Éve" van, így nem mehetünk el szó nélkül az energiaárak mellett sem.
forrás: Index
Ami a minimálbér-emelés mögött van
"Magyarországon a második legnagyobb minimálbér-emelés az EU-ban, 10 százalékkal nőttek a bérek, tartósan növekszik a magyar gazdaság."
Az alábbi táblázatból jól látható, hogy hiába emelkedett jelentősen a bruttó minimálbér, ha a nettó csak elhanyagolható mértékben nőtt. Sőt, 2009-es reálértéken számolva még csökkent is a gyermektelenek körében. Ráadásul ezzel párhuzamosan a munkáltatói terhek növekedtek.
Az erőltetett minimálbér-emelés és a bérkompenzáció is az alacsony végzettségű, nehéz munkaerő-piaci helyzetben lévő réteget sújtja. A vállalkozói szektor nem tudta lenyelni ezeket, ami elbocsátásokhoz vezetett. A versenyszféra pedig (a fent említett módon) negatív rekordokat döntöget.
Mindez annak ellenére történik, hogy Magyarországon igazán nagy munkaerő-tartalék ebben a rétegben van, amelyet a kkv-k szempontjából drága foglalkoztatással nem lehet kihasználni.
Ami a foglalkoztatási fordulat mögött van
"Nő a foglalkoztatás, negyedmillióval dolgoznak többen, mint négy éve."
Ebben a kérdésben a KSH sem képes pontos adatokat adni. A külföldön dolgozókról csak akkor tudunk információt, ha azok háztartása itthon tovább él. Ha viszont külföldre költözik, válaszai nem kerülhetnek be a statisztikába. Vagyis a külföldön dolgozókat megkérdezni nem tudjuk, de a mintavételt követő kivetítésbe őket is beleszámoljuk. Ezért is lehetséges az, hogy a csaknem százezer külföldön dolgozó magyar az itthoni foglalkoztatási statisztikákat javítja.
A foglalkoztatás növekedésében kulcsszerepe van a közmunkának. Az NGM nekünk küldött levelében azt magyarázza, hogy ha letisztítjuk a közmunkát és a külföldön dolgozókat, akkor látható, hogy a versenyszféra a kormányváltás óta több mint 100 ezres növekményt produkált. Ezt igazolja, hogy csak az elmúlt egy év alatt 53 ezerrel nőtt a feldolgozóiparban, 21 ezerrel a szakmai, a tudományos,a műszaki ágazatban, 10 ezerrel a szállítás, raktározás ágazatban, 10 ezerrel az építőiparban foglalkoztatottak száma.
Ez azonban kizárólag az 5 fő alatti vállalkozásokra érvényes, mert az 5 felettieknél nem látunk foglalkoztatottság növekedést.
Kevesen kerülnek vissza a munkaerőpiacra
"A munkanélküliség 9 százalék körül áll, ez még mindig magas, de folyamatosan csökken."
A munkanélküliségi ráta a többi mutatóhoz hasonlóan kedvező képet mutat. Persze itt is érdemes a számok mögé tekintenünk. Az alacsony arány elsősorban a közmunkaprogram bevezetéséből adódik, a közmunkásokat ugyanis beleszámolják a képletbe.
Az álláskeresési járadékból kikerülők egyre kisebb aránya kerül vissza a munkaerőpiacra. Súlyos probléma, hogy egyre többen kerülnek ki a rendszerből, így ők már nem is lesznek láthatóak a későbbi számokban, kedvezőbb képet festve ezzel a valóságosnál. A valóság az, hogy az álláskeresési ellátások csökkentek. A kormány ugyanis Európa legrövidebb ideig tartó álláskeresési támogatási rendszerét vezette be.
Társadalmi és szociális szempontból is aggályos, hogy 2010 óta rohamosan, 104 ezer fővel csökkent a támogatásban részesülők száma. A munkaügyi központok szerint ezzel párhuzamosan legalább 53 ezerrel nőtt azon munkanélküliek száma, akik semmilyen ellátást nem kapnak az államtól. Az ellátás nélküliek teljes létszáma mára 276 ezer fő körül jár.
A 2014-es költségvetésben ráadásul még kevesebbet szánnak az álláskeresőkre: az idei 59 milliárd helyett jövőre már csak 56 milliárdot.
A rezsiharc előtt
"Meg kell védeni a rezsicsökkentést, amivel óriások tyúkszemére léptünk. Ez egy olyan stratégia, aminek az EU-ban egyre több követője lesz, és ez nekik fáj. Nem fogadjuk el az erőfölénnyel való visszaélést. Célunk: a magyar családoknak minél több pénz maradjon a tárcájában."
Arról mindig nagyvonalúan hallgat a miniszterelnök, hogy a rezsiköltségek az elmúlt három évben emelkedtek. Ráadásul az áfa 25-ről 27 százalékra való emelése minden terméket érintett. A vezetékes gáz ára még az áfaemelésnél is gyorsabban növekedett, míg az elektromos áram ára megegyezik az áfá emelkedésével. A propán-bután gáz árának változása pedig egybevág az üzemanyagárak 26,8 százalékos emelkedésével.
Az alábbi táblázatban a rezsiköltségek kormányváltás óta eltelt alakulását láthatjuk. A befagyasztás láthatóan nem sikerült. A rezsicsökkentésekkel csak a kormányváltáskori árakhoz sikerült visszatérnie a kormánynak.