Március 21-e, a rasszizmus elleni küzdelem világnapja
A Ténytár és a Mérték Médiaelemző Műhely közös kezdeményezésének eddigiekben és továbbra is célja a kirekesztés és a diszkrimináció elleni fellépés. Az ugyanis egyre jobban terjed a parlamentben, a médiában és a hétköznapi kommunikációban is. A kirekesztés pedig a kisebbségek, a társadalom egyes csoportjainak emberi minőségét kérdőjelezi meg azzal, hogy nem tekinti őket másokkal egyenlőnek. Ott pedig, ahol az emberek egyenlősége sérül, a demokrácia is sérül. Mi úgy kívánunk tiltakozni a rasszizmus és a kirekesztés ellen, hogy az országgyűlési választási kampány ideje alatt kéthetente értékeljük a politikusok, újságírók, médiumok kirekesztő közléseit. Az előző írásunkat itt, a módszertant pedig itt olvashatjátok.
A leginkább kirekesztő mondatok a kampány második két hetében, a sajókazai önkormányzat részéről hangzottak el. A mondatokat azonban tett is követte, az önkormányzat a kirekesztésről döntést hozott. Sajókazán úgy kötelezték a segélyre jogosultakat bankszámla megnyitására, hogy közben tudták, nincs bankautomata a településen. Ezzel pedig diszkriminálták a segélyezetteket.
A sajókazai önkormányzaton kívül csak a Jobbik politikusai kerültek be a kirekesztők sorába. Ez egyfelől jó hír, hiszen sem a kormánypártok, sem az ellenzék más politikusai, de az újságírók és a médiumok sem tettek olyan kijelentéseket, nem közöltek olyan híreket, amelyekkel mások méltóságát sértették volna. Másfelől viszont arra a veszélyre is felhívja a figyelmet, hogy a Jobbik politikusai részéről a kirekesztés folyamatos és általános jelenség, amellyel mások méltóságának megsértését egyre elfogadottabbá tehetik.
Forrás: Pápai Gábor, oeoe.civilmedia.net
Ahol már a törvény sem szab gátat a kirekesztésnek: Sajókaza
A sajókazai önkormányzat döntése alapján a pénzbeli szociális ellátásokat csak banki átutalással fizetik ki márciustól. Ennek akár örülhetnénk is, hiszen az önkormányzat is halad a korral és a segélyre szorulók is az önkormányzatnál történő sorban állás nélkül kapják meg a pénzt. A történet azonban nem ilyen egyszerű, az ördög a részletekben rejlik.
Először is Sajókazán nincs bankautomata. Az érintett lakosok helyben, a takarékszövetkezetben vagy a postán vehetik fel a pénzt, a készpénz felvét viszont pluszköltséget jelent, ami ugyebár csökkenti a kézhez kapott segély összegét. Persze utazhatnak is, elmehetnek Kazincbarcikára, ahol van bankautomata, az utazás azonban szintén pénzbe kerül, ráadásul rengeteg időt vesz igénybe. Mindez azt jelenti, hogy a banki átutalás bevezetése egész biztosan hátrányosan érinti azokat az embereket, akik segélyre jogosultak.
Másodszor pedig, és ez a többi kirekesztő közléshez képest jelentős különbség, az önkormányzat döntése jogellenes. Az állam által nyújtott ellátások kifizetésének módját törvény szabja meg, és bár a képviselő-testületnek valóban sokféle jogköre van, de az országgyűlés által elfogadott törvényeket nem írhatja felül. A döntés tehát nemcsak hátrányos az érintettekre, de jogellenes is.
Sajókaza példáján jól látszik, hogy a kirekesztő beszédet előbb utóbb tettek követik. Az önkormányzat, mint közhatalmat gyakorló szerv döntése ugyanis nem „csak” kirekesztő beszéd, a döntés a település lakóira kötelező, tehát itt már nem csupán szavakról, hanem kirekesztő cselekedetről beszélhetünk.
Második két hét: tarol a Jobbik
A következő négy kirekesztő kijelentés mindegyike a Jobbik képviselőinek szájából hangzott el. Az üzenetek közös jellemzője a hátrányos megkülönböztetésen túl, a fenyegető hangvétel. A kirekesztés önmagában is óriási veszélyt jelent a demokráciára, a kirekesztő közlések agresszív jellege pedig növeli a veszély mértékét.
A második helyezést Mirkóczki Ádám, a Jobbik szóvivője érdemelte ki, azzal a kijelentésével, hogy a Jobbik kormányra kerülése esetén a súlyos, életellenes bűncselekményeket elkövető elítélteket külföldi börtönökbe helyeznék el, mert az itthoni börtönök fenntartása drága. Úgy tűnik a Jobbik képviselője szerint a törvény előtt mindenki egyenlő, de azért vannak kevésbé egyenlők, hiszen bizonyos bűncselekmények elkövetői kitoloncolhatóak az országból. Akármilyen bűncselekményt követett is el valaki, az állampolgárságától megfosztani, a magyarországi tartózkodástól eltiltani nem lehet, hiszen a bűncselekmény elkövetőjét is megilletik az emberi jogok. Vona Gábor megjegyzése, a kémiai kasztrálásról szintén a bűnelkövetők ellen irányult. Bár vannak, olyan országok, ahol alkalmazzák, a kasztrálás az Európa Tanács értelmezése szerint sérti az emberi méltósághoz való jogot és az egészséghez való jogot.
Novák Előd mondhatni felháborítóan cinikus mondatai arról szóltak, hogy a Jobbik már eleget beszélt a cigányságról, mindenki ismeri a véleményüket erről, ezért most nyitni tudnak más témák felé is. Azaz, mindenki ismeri a Jobbik politikusainak a roma kisebbségről megfogalmazott rasszista, kirekesztő véleményét, így azzal nem kell annyit foglalkozni. A rasszizmus gyökeret eresztett tehát, a romákkal szembeni előítéletes kijelentések beépültek a közbeszédbe. Novák kijelentése arra hívja fel a figyelmet, hogy ahol a kirekesztés folyamatos és általános jelenség, ott mások méltóságának megsértése egyre elfogadottabbá válik.
Egyed Zsolt, a Jobbik képviselője egy kampánygyűlésen úgy fogalmazott, hogy „kegyetlennek” kell lenni a bűnözőkkel, a munkalehetőséget visszautasítókkal és a haszontalanokkal, őket el kell üldözni a megyéből, a városból. A kijelentés tipikus esete a bűnbakképzésnek, a szegényeket, a munkanélkülieket nem támogatni kell, hanem elüldözni. Az üzenet egyszerre kirekesztő és fenyegető, hiszen azok, akik mások, akik haszontalanok a Jobbik megfogalmazása szerint, nem ugyanazokkal a jogokkal rendelkeznek, mint a többiek. Őket nem illetik meg az emberi jogok, őket el lehet űzni a lakóhelyükről.
