Ahogy arról az előző részben már írtunk, a 2014-es választásokon minden szempontból jobbra lejt a pálya: bár a választási regisztráció elbukott az Alkotmánybíróságon, a Fidesznek jó pár egyéb terve volt még a tarsolyában. A választási rendszer immár a győztest kompenzálja. Választójogot kaptak a (többségében jobbra szavazó) határon túliak, miközben a magyar lakhellyel rendelkező több százezer külföldi magyar hozzájuk képest csak óriási nehézségek árán szavazhat. A kisebb parlament miatt növekedni fog az egyéni mandátumok aránya az országgyűlés mandátumaiban, az egyéni választókerületeket viszont úgy szabta át a Fidesz, hogy az új határok mindenütt a kormánypártnak kedvezzenek.
A kampányt kiszervezték baráti "civilszervezeteknek", akik közpénzből folyatják a kormányzati propagandát. A pártok médiamegjelenését korlátozták, a közszolgálati médiát lényegében propagandagyárrá silányították. Az óriásplakátolási szabályokat szigorították (de csak a pártok esetében, a kormány és civil szervezetek bárhol hirdethetnek).
A kormány is beszállt a kampányba, 1000 milliárdot ígértek a kormányzati vezetők különböző rendezvényeken az elmúlt hónapokban. A Nemzeti Választási Iroda és a Nemzeti Választási Bizottság vezetését is lényegében átvette a kétharmad. A protest szavazatok elaprózását pedig kis bizniszpártok felélesztésével oldották meg, ami 7,635 milliárd forintjába került a költségvetésnek.
Mindez persze nem jelenti azt, hogy a Fidesz nem legyőzhető, de azt igen, hogy sokkal nehezebben: mivel a kormánypárt messze a legerősebb párt, az új rendszer alapján nem lesz elég, ha az ellenzék összes pártjainak összeadott eredménye erősebb a Fideszénél.
Forrás: vasarnapihirek.hu
Médiatér és a médiaszabályozás átalakítása
A médiaszabályozás 2010-es átalakításával a kormánypártok az ellenzéket kizárták a médiaigazgatásból: egyrészt azzal, hogy az új médiahatóság (a Nemzeti Média és HÍrközlési Hatóság) elnökét a miniszterelnök nevezte ki 9 évre, másrészt azzal, hogy a médiaigazgatás központi szervébe, a Médiatanácsba csak a kormánypártok által delegált tagokat választottak. Ráadásul ezt a Hatóságot az Alkotmány módosításával, majd az Alaptörvény elfogadásával jelentősen meg is erősítették, így annak elnöke jogalkotási (rendeletalkotási) hatásköröket is kapott.
A pártversenyt korlátozó szabályozási elemek azonban nem zárultak le az igazgatásból való kiszorítósdival: az új közmédiumok hírszerkesztését is centralizálták. Ez azt jelenti, hogy a hírek beszerzése, illetve az azokkal kapcsolatos cikkek előkészítése egy helyen zajlik, mint ahogy azt a közszolgálati rádiócsatornákon, valamint a közszolgálati TV-műsorokban is hallhatjuk és láthatjuk.
Kampányidőszakban ráadásul a választási eljárási törvény alapján a kereskedelmi tévé- és rádiócsatornák csak ingyenesen, minden pártnak azonos feltételek mellett adhatnak műsoridőt politikai reklám közlésére. Az első ránézésre rokonszenves módosítás azonban a gyakorlatban egyértelműen kizárta a pártokat a kereskedelmi médiumokból. A csatornák ugyanis ilyen feltételekkel nem kívántak részt venni a kampányban. A kereskedelmi csatornák részéről érthető a döntés, hiszen egyrészt reklámbevételeikből élnek, így nyilvánvalóan nem fognak ingyen pártpropagandát sugározni. Másrészt minden pártnak egyenlő feltételeket kell biztosítaniuk, tehát a csatorna nem mondhat igent egy LMP hirdetésre, aztán nemet egy Jobbikra.
Természetesen itt is magára szabta a törvényt a Fidesz, a közérdekű közleményekre (kormányzati hirdetések) ugyanis ez a szabályozás nem vonatkozik.
Kampány közpénzből
Itt jön a képbe a Fidesz óriási kormányzati hátszele: a "Magyarország jobban teljesít" szlogen a felfuttatással együtt 800 millióba került, amelyet tavaly a Fidesz pártként és frakcióként 200-200 ezer forintért vásárolt meg a Miniszterelnökségtől. Csak hogy tiszta legyen: a szellemi termék, amely az adófizetők pénzén jött létre, és védjegyként is védve van, a kormány az eredeti ár 0,26 százalékáért adta tovább a Fidesznek.
Persze nem kellett sokat várni a folytatásra. A televíziócsatornák, leginkább pedig a nemrég kormányközelbe került TV2 közérdekű közleményként sugározta a rezsicsökkentést és a Fideszt propagáló "Magyarország jobban teljesít" fordulatot. Miután az ellenzéki pártok a Nemzeti Választási Irodához hiába fordultak a kifogással, végül a Kúria mondta ki ítéletét: jogsértő volt a TV2 által sugárzott spot, az ugyanis tartalmánál fogva politikai reklámnak minősül.
A kormány persze ismét kreatívan értelmezve a törvényt, szimplán csak levette a szlogent a spotról, így továbbra is folyik a közpénz a Fidesz kampányára. Csak a szlogenre eddig másfél millió forintra költött a kormányzat. Ráadásul ezzel a lépéssel a Fidesz óriásit szélkakaskodik, hiszen pár éve pont a jelenlegi kormánypártok kardoskodtak amellett, hogy a választási év januárjától a kormány, vagy annak szervei ne hirdethessék tevékenységüket, vagy terveiket.
A Fidesz mindezek mellett ráadásul közpénzből civil szervezetnek álcázza a kampányköltéseit. Ennek módja, hogy a civil szervezetek állami támogatására létrehozott Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) egyértelműen a jelenlegi kormánypártok befolyása alatt áll. A hárommilliárd forintnyi közpénz sorsáról döntő szervezetbe ugyanis három tagot az országgyűlés (Fidesz) delegál, másik hármat az illetékes miniszter (Fidesz), a maradék három tagot pedig a civilek jelölhetik a posztra. Ha ez nem lenne elég egyértelmű eddig, van folytatás: a testület munkatervét a miniszter hagyja jóvá, elnökét is ő nevezi ki, valamint 300 millió forintról egy személyben a miniszter rendelkezik, noha pályázat kiírásával (a trafikmutyi óta tudjuk, mennyire jelent ez garanciát bármire). A CÖF és a Fidesz mára bizonyíthatóan együtt tevékenykedik, a március 29-ei békemenetre tartó buszokra szimplán a Fidesz irodában lehet jelentkezni.
Választókerület-manipuláció
Az új választás metódusáról az előző részben már szó volt. A Fidesz által kialakított új, 106 egyéni választókerületen alapuló választásnál a párt stratégái az úgynevezett "gerrymandering"-hez, azaz választókerület-manipulációhoz folyamodtak. A 106 körzetet úgy rajzolták át, hogy azoknak immár felében biztos többségben vannak a jobboldalra szavazók. 2006-ban például a jelenlegi rendszerrel már a Fidesz alakíthatott volna kormányt a szocialisták helyett. Bővebben a manipulációról itt olvashatunk. Az Index kutatásainak eredményeit összegezve kiderül, hogy a 106 választókerületből 59 erősen jobboldalra húz, 22 pedig erősen balra húz. A legdurvábban Pest megyében, Veszprémben és a Nyugat-Dunántúlon rajzolták át a választókerületeket, komplett baloldali fellegvárakat felszámolva.
Plakátbiznisz
A kormánypártok a pártok közterület-reklámozásának ügyét sem bízták a véletlenre, sőt érthetetlen módon a közterületi médiában a viszonyok rosszabbak, mint valaha. Persze rögtön összeáll a kép, ha hozzátesszük: plakátfronton mindig is erősen kampányolt a Fidesz, így ezt a területet nem áll érdekében túlságosan átláthatóan leszabályozni. Ennek megfelelően plakátmentes zónákat állítanak fel, A 2010-es Közlekedési törvénnyel betiltották a lámpaoszlopreklámokat, közben kormányzati hirdetések útján közpénzekkel tömik egy jól körülhatárolható üzleti csoport zsebét. Ezzel a közterületi médiapiacon nyilvánvalóan fidesz közeli üzleti körökhöz (Simicska-birodalom) becsatornázva a kampánypénzeket. A Publimont, Mahir Cityposter és az EuroAWK pár egyéb céggel kiegészülve ugyanis mára a szektor majd 60 százalékát lefedi. A lámpaoszlopokon nem annyira erős a csoport, így ott elrendelték a politikai üzenetek hirdetésének tiltását, a hivatalos magyarázat szerint ugyanis az "alkalmas a nyugalom megzavarására".
A választók érdeke ebben a kérdésben mindenekelőtt az átláthatóság lenne, ennek egyik módja az, ha pártok nyilvánosságra hoznák, pontosan mennyiért hirdettek egy közterületi médiumnál. Másik módja a minden pártra érvényes fix ár lenne, így a visszaélések számottevően csökkenhetnének. Ez persze hiú ábránd csupán, ahogy az állami és önkormányzati propaganda hirdetések szabályozása is.
A fentiek fényében összességében nem túlzás kijelenteni, hogy a 2014-es választás sajnos egy eleve elcsalt választás, ahol a pártok közel sem egyenlő feltételekkel indulnak, sok kis párt esetében már most bizonyítható a választási csalás, a Fidesz ahol csak lehetett, saját magát hozta helyzetbe, és az EBESZ szerint a médiában is a kormány felé billen a mérleg médiapluralizmus helyett. Már csak az a kérdés, miért van szükség a pártverseny ilyen erőteljes korlátozására, ha egyébként a Fidesz olyannyira büszke az utóbbi négy év teljesítményére, hogy program helyett (!?) csak annyit mondanak: folytatnánk.
