A Ténytár a médiamegjelenések ügyében is elkötelezett az adatokon alapuló, tényszerű elemzések elkészítésében, így a Mérték Médiaelemző Műhellyel közösen elemzést készítettünk, amelyben a közéleti hírek arányát, szerkezetét és azoknak súlyozását ismertetjük.
Tanulmányunk a kampány hivatalos kezdete, 2014. február 15-e óta méri a médiumokat. A vizsgált médiumok az M1 és az RTL Klub esti híradója, a TV2 Tények, illetve a Kossuth Rádió Déli Krónika műsora. Ezekben összesen 3.269 hír jelent meg. Hírnek a tanulmány a műsorfolyam jól elhatárolódó egységeit tekinti, ezek hossza terjedhet a 15 másodperces rövid hírektől a sokperces hírblokkokig, esetenként akár több egymásra épülő alhír is lehet.
A legnézettebb, leghallgatottabb sugárzott hírműsorok 48 százaléka volt közéleti hír, 42 százaléka bulvárhír, tizede pedig egyéb jellegű hír (pl. bujtatott reklám, propaganda stb.). A közéleti hírek aránya a vizsgált időszak 1., 2. és 3. harmadában nagyjából azonos volt, ám csatornák szerint nézve nagyon is jelentősek a különbségek.
A számok azt mutatják, hogy a hírműsorok alapján a kapott kép több ponton torzít, különösen azokban az esetekben, amikor Orbán Viktor volt a hír főszereplője: róla ugyanis nem jött létre negatív jellegű hír. Ez a jelenség a hazai médiarendszer egészének szempontjából aggályos, ezen kívül felveti az egyes médiumok pártatlanságának megkérdőjelezhetőségét is. A kiegyensúlyozottság és a pártatlanság alapvető érdeke a média fogyasztóinak, akik a választási periódusban a pártokról elsődleges információszerzési forrásként használják a médiumokat.
A hírek jellege a választások közeledtével
A közéleti hírek a közszolgálati csatornákon dominálnak, míg a kereskedelmi televíziókon inkább a bulvárhírek jellemzőek. Különösen a TV2 Tények esti (18:00-kor kezdődő) műsorára. Ez azonban együtt jár azzal is, hogy a TV2 Tények lényegesen hosszabb, mint az M1 és az RTL Klub esti híradója, és így több is benne a hír. A műsoridőtöbbletet azonban csakis bulvárhírekkel tölti meg a TV2.
A választások közeledtével a közéleti hírek jellegében már találtunk gyakorisági eltéréseket is. Március 1. és 14 között valamivel több volt a pártpolitikai jellegű közéleti hír, mint a február 15. és 28. közötti, illetve a március 15-től március 26-ig tartó periódusban. A vizsgált időszak középső periódusában elsősorban a szakpolitikai hírek rovására kaptak teret a pártpolitikai hírek, amelyek döntően az ajánlásgyűjtésről, illetve a jelöltállításról szóltak. Ezen túlmenően az is megállapítható, hogy márciusban – elsősorban a krími válság miatt – megszaporodtak a külpolitikai hírek a műsorfolyamban.
.png)
.png)
A közéleti hírek jellegének megoszlása csatornánként is erősen különböző, és a szerkesztőségek preferenciái nagyjából azonosan érvényesültek a három idő-periódusban. E preferenciákat nézve megállapítható, hogy az M1 Híradó szerkesztői adnak legszívesebben teret a pártpolitikai híreknek, a külpolitikai hírek aránya pedig a TV2 Tények közéleti híreiben a legmagasabb. A TV2 tehát nemcsak bulvárhírekkel, hanem külpolitikai hírekkel is háttérbe szorítja a hazai közélet híreit, különösen a pártpolitikai jellegűeket. Végül az is megállapítható, hogy a Déli Krónika gyakrabban sugároz gazdasági jellegű közéleti híreket, mint a másik három csatorna.
.png)
Kik a hazai média „hírcsinálói”?
A hazai vonatkozású közéleti hírek 99 százalékánál viszonylag egyértelműen megállapítható, hogy ki volt a „hírcsináló”. Ennek meghatározásban sokat segít az online hírfolyam elemzése is, mert a leírt alaphírekben ez gyakran sokkal egyértelműbb, mint a többszereplős hírblokkokban. A „hírcsináló” politikai kötődése sokszor más, mint a hír szereplőinek kötődése. Teljesen egyértelmű például, hogy a Simon Gáborral és Zuschlag Jánossal foglakozó híreket nem a „kormányváltó oldal” generálja, noha mindkét szereplő valamiképpen az MSZP-hez köthető. A hírcsináló ebben az esetben például nyilvánvalóan a sajtótájékoztatót tartó Fidesz, amely generálta az adott hírt.
Idő szerint nézve a „hírcsinálóknál” azt találtuk, hogy a DK és az Együtt-PM egyre ritkábban tud és akar önállóan híreket generálni, viszont ezzel párhuzamosan egyre gyakrabban generál híreket a kormányváltó összefogás, illetve az MSZP. Ez azonban nem érinti a kormányoldal/kormányváltó oldal arányt. Ez utóbbi, illetve a többi hírcsináló megjelenési aránya nem különbözik számottevően a vizsgált időszak három periódusában.
Az egyes csatornák között viszont nagyon nagyok a különbségek. A kormányoldal (kormány, kormánypártok és kormányzati szervezetek) jelenléte a Déli Krónikában a legmagasabb, de az M1 Híradóban is magasabb, mint a kereskedelmi csatornákon. A kereskedelmi csatornák viszont szívesen adnak teret azoknak a híreknek, amelyeket a civil oldal (civil szervezet, szakmai szervezet, érdekvédelmi szervezet stb.) generál.
Az is figyelemreméltó, hogy az LMP egy százaléknál kisebb arányban „hírcsináló” a Déli Krónikában megjelenő hírekben, és a TV2 Tényekben is éppen csak egy százalék a jelenlétük. Az M1 és az RTL esti hírműsoraiban viszont számottevő a jelenlétük hírcsinálóként. Végül a Jobbik leginkább az M1 Híradóba tud bekerülni saját maga által generált hírekkel (például sajtótájékoztatókkal).
Mennyit szerepelnek a hírekben a politikusok?
A teljes hírfolyam összes hírét nézve a hírek 29 százalékában van hazai politikus szereplő. A hazai vonatkozású közéleti híreknél persze 90 százalék fölött van ez az arány. A politikus szereplők pártállásait nézve azt találtuk, hogy a kormánytag és a kormánypárti szereplők aránya viszonylag állandó, a DK és az Együtt-PM politikusai viszont mostanában ritkábban bukkannak fel a hírekben, mint a kampány elején, és az ő hiányukat nem kompenzálja az MSZP politikusok sűrűbb megjelenése sem. Ugyanakkor a vizsgált időszak harmadik periódusában valamivel gyakrabban jelentek meg a parlamenten kívüli kis pártok, illetve a KDNP politikusai.
Kormánypárti szereplője a Déli Krónika híreinek van leggyakrabban. MSZP politikusok a TV2 hazai vonatkozású közéleti híreiben bukkannak fel az átlagosnál gyakrabban, ám itt kifejezetten ritkák az ilyen hírek. Az Együtt-PM politikusai az RTL Klub Híradójának közéleti híreiben szerepelnek viszonylag gyakran, Jobbik-politikusok pedig az M1 Híradóban.
A hazai vonatkozású közéleti hírekben több mint hatszáz szereplő bukkant fel saját nevével és arcával/hangjával, ám mindössze 11 olyan szereplő van, aki legalább 25 hírben szerepelt. A két legfontosabb főszereplő pedig egyértelműen Orbán Viktor és Mesterházy Attila.
A legfontosabb főszereplők szereplési számai között nincs drámaian nagy különbség. Orbán Viktor azonban csak és kizárólag pozitív jellegű hírekben szerepelt: átadta, beszédet mondott stb. Mesterházy Attila viszont sokszor csak mellékszereplője volt a Simon Gábor ügyeiről szóló híreknek. A Simon Gáboros hírek 41 százalékában Mesterházy Attila is szereplő, és Mesterházy Attila szerepléseinek 17 százalékában bukkan fel Simon Gábor is.
Ez a jelenség a hazai médiarendszer egészének szempontjából aggályos, ezen kívül felveti az egyes médiumok pártatlanságának megkérdőjelezhetőségét is. A kiegyensúlyozottság és pártatlanság ugyanis alapvető érdeke a média fogyasztóinak, akik különösen választási periódusban a pártokról való információszerzésre is használják a médiumokat. A számok azt mutatják, hogy a hírműsorok alapján a kapott kép több ponton torzít, különösen azokban az esetekben, amikor Orbán Viktor volt a hír főszereplője: róla ugyanis nem jött létre negatív jellegű hír.
