A kormány április 30-án elküldte a Európai Uniónak a legújabb konvergenciaprogramot, amelyből kiderülnek a főbb gazdasági mutatókra vonatkozó kormányzati várakozások. A számokat áttekintve összefoglalva elmondható, hogy a korábbi években benyújtott konvergenciaprogramokhoz képest jóval pesszimistább várakozásokat fogalmaztak meg, amely valamelyest reálisabbnak is mondható az elmúlt évek nagyon bátor számaihoz képest.
A programból kiderül, hogy a kormányzati várakozások alapján a költségvetési hiány stabilan 3 százalék alatt marad egészen 2017-ig, és kiigazításokra sem lesz szükség, mindez átlagosan 2,5 százalékos gazdasági növekedés mellett. Az inflációt a jegybanki célnak megfelelő 3 százalékos pályán húzták meg, amelyből arra is lehet következtetni, hogy a következő években már nem várható rezsicsökkentés, legalábbis a mostanihoz hasonló, drasztikus mértékben biztosan nem.
A technikai kivetítés 307,9 forintos euróárfolyammal számol, amelyből arra is lehet következtetni, hogy még idén mindenképpen el kell fogadnia a kormánynak egy nagyobb horderejű devizamentő csomagot, hiszen ilyen gyenge árfolyampálya mellett elviselhetetlen teher nehezedik több százezer háztartásra.
A korábbi években nagyon optimisták voltak
Az elmúlt években a Fidesz-kormány mindig nagyon optimista konvergenciaprogramokat nyújtott be az Európai Uniónak, amelyekben olyan legendás számok is szerepeltek, mint például 4-6 százalékos GDP-növekedés. A 2012-es recesszió viszont mindent felülírt, és azóta valamelyest közeledett a realitáshoz a kormányzati álláspont.
Kérdés, hogy a mostani számok mennyire tekinthetőek megalapozottnak, hiszen az elmúlt években már kiderült, hogy a gazdasági növekedést elsősorban a mezőgazdasági hozam határozta meg, illetve 2013-ban a kormányzati beruházások, amelyek a következő egy-két évben kifutnak. (Igaz, az új uniós költségvetési ciklusban is jelentős forrásokhoz jut Magyarország a beruházási célok megvalósítására, és egy nagyobb volumenű projektről már biztosan tudni, amelyet 2018-ig be akarnak fejezni: az pedig a múzeumi negyed kialakítása.)
Mindenesetre egy gyengébb mezőgazdasági terméshozam könnyen megpecsételné a 2 százalékos gazdasági növekedés sorsát.
Reálisabb, de nem túl biztató a pálya
A mindenkori kormányok a várakozásaikat mindig optimistábban fogalmazták meg, így a mostani számokból az is kiderül, hogy a következő években nem várható jelentősebb fellendülés a gazdaságban. Az átlagos 2,5 százalékos növekedés (rosszabb termőév esetén inkább 1 százalék körüli) nem teszi lehetővé, hogy Magyarország kicsit is felzárkózzon az Unió fejlettebb, vagy akár kevésbé fejlettebb országaihoz. Csak hogy tiszta legyen: hazánk jelenleg már egyértelműen az Unió legrosszabbul teljesítő országai közé sorolható.
Néhány információ
A konvergenciaprogramból és az ahhoz kapcsolódó kormányzati nyilatkozatokból további érdekességek derülnek ki, amelyek megerősítik a korábbi híreket:
- Ha megszületik a Kúria jogegységi döntése a devizahitelekkel kapcsolatban (árfolyamrés, egyoldalú szerződésmódosítás), akkor várhatóak kormányzati lépések, a költségvetésben azonban nincs többletforrás egy devizamentő csomaghoz. Ráadásul a Kúria döntése valószínűleg őszig várat magára.
- 2015-ben döntés születhet további adócsökkentésről, amely a személyi jövedelemadót érintené. (Korábban már voltak róla információk, hogy a Fidesz 9 százalékos szja-kulcsot szeretne).
- A rezsicsökkentés miatt a korábban vártnál alacsonyabb lehet az infláció, így a nyugdíjak idén is infláció felett emelkedhetnek. Az Nemzetgazdasági Minisztérium számításai alapján a következő években viszont változatlan lesz a reálértéke a nyugdíjaknak.
- A kormány nem tervez kiigazító lépéseket az idei évre.
A főbb számok
Mivel a GDP-növekedésről már többször is volt szó, érdemes megnézni a többi számot:
A konvergenciaprogramban szereplő előrejelzés szerint + 150 ezer dolgozó lehet 2017-ig. A kormányzati várakozásból és az eddigi tapasztalatok alapján két dolgot bátran ki lehet jelenteni: 2020-ig biztosan nem lesz egymillió új munkahely, a foglalkoztatást ilyen mértékben a felvázolt növekedési pálya mellett csak és kizárólag a közmunkaprogram kiszélesítésével lehet megvalósítani, azonban látható, hogy már most sincs elég pénz fenntartani a közmunkát. A Népszabadság által megkérdezett polgármesterek arról számoltak be, hogy legalább ötven százalékkal csökkenteniük kell a programban dolgozók számát a következő hónapokban.
Az infláció nem megy 3 százalék felé (és a rezsicsökkentéseknek köszönhetően nem is lesz annyira alacsony, mint most), ez csak és kizárólag úgy képzelhető el, ha nem lesz jelentősebb felfutás a fogyasztásban, és a kormány nyúl hozzá azokhoz az adókhoz, amelyek befolyásolnák az inflációt. (A külső tényezőkre nincs ráhatása a magyar gazdaságpolitikának, maximum az árfolyamon keresztül.)
A fogyasztás csak enyhén fog növekedni (hogyha valóban lesz szja-csökkentés, most már nem számolnak azzal, hogy annak jelentős hatása lenne a fogyasztásra), a beruházások tekintetében viszont nagy az optimizmus. Ilyen jelentős beruházásnövekedés csak és kizárólag akkor képzelhető el, ha a kormányzati beruházások a következő években még jobban felpörögnének, mint tavaly és az uniós forrásokat ennek megfelelően nagyon hatékonyan hívná le az ország.
Jelenleg azonban ennek épp az ellenkezője zajlik, Magyarország számára "kvázi befagyasztották" a kifizetéseket addig, amíg a forrásokat elosztó magyar intézményrendszer átalakításának hatását fel nem mérték. Ez pedig óriási gondot okozhat azoknak a vállalkozóknak, akik emiatt nem hívhatják le a szükséges forrásokat - bár a kormány azt ígérte, hogy a költségvetésből pótolják a remélhetőleg csak átmenetileg kiesett EU-s forrásokat.
A költségvetési hiány végig 3 százalék alatt lesz. Itt nincs is más választási lehetőség, hiszen az túlzott-deficiteljárásba nem kerülhet vissza az ország.
Lemaradunk a régióban
A konvergenciaprogramról a számok alapján kijelenthető, hogy Magyarország a következő években nemhogy nem fog felzárkózni az uniós átlaghoz, hanem még a régióban is lemarad, hiszen mégha minden a kormányzati várakozásoknak megfelelően fog alakulni (azaz teljesül a 2,5 százalékos átlagos növekedés), akkor is elhúznak mellettünk a szomszédos országok. Ahhoz, hogy 2020-ra valamit fel tudjon mutatni hazánk, legalább 4-5 százalékos növekedésre lenne szükség már 2017-ben, jelenleg azonban nagyon úgy tűnik, hogy egy újabb elvesztegetett évtizeddel kell szembenéznünk.
