Matolcsy György nem sokat tétlenkedett, és az elmúlt egy évben a jegybank élén sorra jelentette be a nem konvencionális intézkedéseket. Nevéhez ma már több nagyobb volumenű program kapcsolható, több, mint amennyit az előző két vezetés bevezetett Magyarországon. Növekedési Hitelprogram több lépcsőben, új unortodox kamatcsökkentések, előretekintő kommunikáció, és most a legfrissebb bejelentés, a kéthetes kötvény lecserélése kéthetes betétre.
A programok értékelése igen összetett feladat, hiszen azok hatásai nem egyből, hanem évek alatt fejtik ki valódi hatásukat. Például a Növekedési Hitelprogram esetében senki sem tudja, hogy mi lesz akkor, ha a jegybanknak évek múlva jelentősen meg kell emelni az alapkamatot, és a kamatkülönbözetből fakadó veszteséget majd finanszírozni kell valamilyen forrásból (a jegybank veszteségét akkor a költségvetés állja majd).
A kamatcsökkentés eredménye sem mérhető azonnal, hiszen a kedvező nemzetközi környezet támogató volt az elmúlt egy évben, miközben a rezsicsökkentés biztosította a stabilan alacsony inflációs szintet. Ellenben az ország védettsége csökkent egy nagyobb turbulenciával szemben, ez már a több mint 10 százalékkal leértékelődött forintárfolyamon is látható (az állam, a lakosság és a vállalati szektor is jelentős devizakitettséggel rendelkezik, ezért a forint leértékelődése kockázatos).
Növekedési Hitelprogram (NHP)
Az új jegybanki vezetés első nagy bejelentése a Növekedési Hitelprogram volt, még tavaly áprilisban. A program keretében a kereskedelmi bankok kedvező kamatozású forráshoz jutnak a jegybanktól, cserébe ezt alacsony kamatszint mellett kell kihelyezniük a vállalkozások részére. Az első lépcsőben 500 milliárdos programot hirdettek meg, majd a nagy érdeklődés miatt a két pillér teljes keretét 750 milliárd forintra emelték. A kedvező fogadtatás miatt szeptemberben Matolcsy György bejelentette a program második szakaszát, ennek keretét 2000 milliárd forintban jelölte meg, amely már akkor is nagyon optimistának tűnt, tekintve a 2014. év végi kihelyezési céldátumot.
A program egyértelmű célja a gazdaság felpörgetése volt, hiszen az elmúlt években a hitelezés teljesen beszűkült Magyarországon. Ennek két oka volt: a bankok agyonadóztatása és a bizonytalanságok miatt a keresleti oldalról sem volt túl nagy érdeklődés a hitelfelvétel iránt. Állóvízbe dobott követ az MNB, és ennek megfelelően a vállalkozások kedvezően fogadták az új programot: a bankok a teljes keretösszeget ki tudták helyezni, ám már ekkor is látszott, hogy ennek jó része a korábbi hitelállomány refinanszírozására ment el, azaz nem feltétlenül új beruházási hitelek iránt volt kereslet. A feltételek és a hiányos kommunikáció miatt (utóbbit a második szakaszban pótolta a jegybank, igaz nem túl olcsón) a kisebb vállalkozások viszont nem tudtak élni a program adta lehetőséggel, inkább a nagyobb vállalatok tudták kihasználni a Növekedési Hitelprogramot.
Az "ingyen hitel" iránti kereslet viszont lankadt az elmúlt fél évben, nem véletlen: a szigorúbb feltételek miatt a refinanszírozási lehetőséget csökkentek, így a vállalatok részéről sem volt már akkora érdeklődés. A 2000 milliárdos programból alig hívtak le valamennyit a bankok, és még az 500 milliárdos határtól is messze van a második szakasz (ha elérnék ezt a határt, akkor szabadulna fel további keret). Nem véletlen, hogy az elmúlt hetekben finomhangolták a feltételeket annak érdekében, hogy szélesebb réteg is hozzá tudjon jutni az olcsó hitelhez. Egyelőre viszont korántsem nevezhető tragikusnak a gyenge érdeklődés, hiszen ha mind a 2000 milliárd forintot lehívnák, akkor az a jövőben hatalmas veszteséget okozhatna a jegybanknak, áttételesen pedig az államnak, végül tehát az adófizetőknek.
Kamatcsökkentés és újfajta kommunikáció
A kamatcsökkentési ciklus során 2012 nyár vége óta a jegybanki alapkamat 7 százalékról 2,5 százalékra csökkent. A nemzetközi környezet támogató volt, ráadásul az inflációs cél sem került veszélybe (ennek egyik oka a rezsicsökkentés és az ebből fakadó hatósági árak csökkenése), így az MNB vezetése megtehette, hogy folyamatosan csökkentse az alapkamatot.
Részben a kamatcsökkentés miatt a forintárfolyam viszont jelentősen leértékelődött, ráadásul a bankok betéti állománya is csökkent, mivel egyfajta átrendeződés volt megfigyelhető az államkötvények irányába.
A kamatcsökkentés ráadásul nyár óta unortodox módon ment végbe, a korábbi megszokott bázispontokhoz képest (25,50,100 például) már 10,15 és 20 bázisponttal is csökkentették az alapkamatot, Ennek nincs különösebb magyarázata, talán az egyetlen az, hogy turbulens időszakban is lehetőség van kisebb lépcsőben kamatot vágni anélkül, hogy az komolyabb problémát okozna, mint például idén év elején.
A kamatcsökkentés mellett egy újfajta előretekintő kommunikációt is bejelentettek még nyáron, ennek gyakorlati haszna viszont nem érvényesült, hiszen sosem sikerült pontosan belőni, hogy hol is van a kamatcsökkentési ciklus vége - illetve a jegybank részéről sem érkezett olyan egyértelmű kommunikáció, amely jelzést adna a piacok irányába.
Új eszközök, a kéthetes kötvény megszüntetése
A legújabb programcsomag a jegybanki eszköztárhoz kapcsolható, azok közül is kiemelkedő jelentőséggel bír a kéthetes kötvény betétté változtatása. Lényegében ez azt jelenti, hogy augusztustól csak az MNB partnerintézményei "parkoltathatják" a pénzüket a jegybanknál, a külföldi szereplők kiszorulnak, amely akár 800-1000 milliárd forint kiáramlásához is vezethet. A kéthetes betét ráadásul nem lesz likvid eszköz - azaz a lekötés ideje alatt nem "törhető fel" - szemben a kötvénnyel, így a bankoknak részben új eszközök után kell nézniük, hogy megfeleljenek bizonyos likviditási szabályoknak (kénytelenek csökkenteni a kéthetes eszközeiket, ha nem felelnek meg a szabályoknak).
Ilyen likvid, viszonylag alacsony kockázatú eszköz lehet a magyar államkötvény, és a jegybanknak nem is titkolt szándéka, hogy a bankokat a forintban denominált államkötvény vásárlásának irányába terelje, mivel a hazai bankrendszer nemzetközi összehasonlításban viszonylag alacsony mértékben veszi ki a részét az állam finanszírozásában. Ez azt is jelenti, hogy a bankok a rövidebb lejáratú eszközeiket hosszabb lejáratú eszközökre cserélnék. A másik cél a jegybanki kamatkiadás csökkentése lehet, hiszen a jelentős kéthetes kötvényállomány után (jelenleg 5000-6000 milliárd forint körül alakul a kéthetes kötvényállomány) komoly kamatkiadása keletkezik a jegybanknak.
Kérdés, hogy a következő hónapokban az átrendeződés során a bankok mennyire fognak törekedni magyar államkötvények megvásárlására, és nem más likvid eszközök után néznek-e majd. Egy valami biztos: komoly, 1000 milliárd nagyságrendű átrendezős lesz majd megfigyelhető a tőkepiacon, és a forintárfolyam biztos a 300-as szint felett ragad a következő hónapokban is, hiszen a program egyik mellékhatása lesz a forint további leértékelődése.
Várható-e még újdonság?
A jövőre nézve talán a legnagyobb kérdés az lehet, hogy a jegybank valamilyen formában részt vesz-e majd a devizaadós-mentésben. Mivel még a kormány részéről sincs konkrét terv, semmit sem lehet tudni, de ismerve az eddigi intézkedéseket, nem elképzelhetetlen, hogy az MNB valamilyen új eszköz segítésével becsatlakozzon az adósmentésbe.
Egyéb nagyobb volumenű intézkedésekkel csak akkor lehet számolni, ha eddigi programok sikertelenek lesznek - várni kell még 1-2 évet, hogy konkrét eredményekről lehessen beszélni -, azonban az NHP második szakaszának gyenge teljesítményét látva nyugodtan kijelenthetjük, hogy koránt sem megy minden olyan zökkenő mentesen, ahogyan azt a jegybanki vezetés tavaly eltervezte.
