Hosszú huzavona után hétfőn a Kúria végre meghozta az egységes döntést a devizaalapú hitelekkel kapcsolatban. Az árfolyamrést semmisnek nyilvánították, az árfolyamkockázattal kapcsolatos teherviselést csak abban az esetben lehet vizsgálni, ha az ügyfelet nem tájékoztatták megfelelően a hitelfelvétel során, az egyoldalú szerződésmódosítások pedig az esetben tisztességtelenek, ha arra a fogyasztónak semmilyen ráhatása nem volt (a fogyasztókat előre tájékoztatni kellett arról, hogy milyen esetben alkalmazhatja a bank az egyoldalú szerződésmódosítást).
A Ténytár folyamatosan követte a devizahitelesek ügyét. Az már az Európai Bíróság döntésekor látható volt, hogy az árfolyamrést nagy valószínűséggel a Kúria tisztességtelennek fogja találni, majd június első hetében döntés született az OTP és Kásler Árpád közötti ügyben: a Kúria már abban az esetben is tisztességtelennek találta az árfolyamrés alkalmazását, és annak visszafizetésére kötelezte a bankot.
Rogán Antal gyorsan reagált a Kúria eheti döntésére és bejelentette, hogy egy több száz milliárdos csomagot készít elő a kormány (továbbá ismét belebegtette a devizaalapú hitelek teljes kivezetését). A kormány nagy valószínűséggel még az önkormányzati választások előtt beterjeszti az országgyűlésnek a csomagot, amelyet pár nap alatt majd el is fogadhatnak, hiszen a már évek óta halogatott csomag könnyű szavazatokat hozhat a kormánypártnak - ahogy azt már többször megírtuk, az eddig mentőcsomagok nem voltak sikeresek.
Miről hozott döntést a Kúria?
A Kúria hétfőn három kérdéssel kapcsolatban hozott egységes döntést: az árfolyamrés (vételi és eladási ár közötti különbözet alkalmazása), az egyoldalú szerződésmódosítások és az árfolyamkockázat.
Lássuk a részleteket:
- Árfolyamrés: a vételi és eladási árfolyam alkalmazását tisztességtelennek mondta ki a Kúria, mivel semmilyen szolgáltatás nem áll az árfolyamrés alkalmazása mögött, nem indokolt, a fogyasztó szempontjából pedig átláthatatlan és nehezen magyarázható. Hivatalosan az MNB-árfolyamot kell alkalmazni, amíg előíró jellegű törvényi rendelkezés nem lép érvénybe.
- Egyoldalú szerződésmódosítások: abban az esetben, ha a fogyasztó számára világosan és érthetően meghatározták, hogy a különböző körülményváltozások milyen formában és mértékben fognak kihatni a hitelkondíciókra, akkor az egyoldalú szerződésmódosítások tisztességesek lehetnek. Az arányosság, a szimmetria és a ténylegesség elvét kell figyelembe venni. Abban az esetben, ha a fogyasztóknak nem volt érdemi ráhatások a szerződésmódosításokra, akkor tisztességtelennek számít. Elsősorban ez az egyoldalú kamatmódosításokat érintheti, mivel a legtöbb bank nem határozta meg, hogy milyen benchmarkot fog alkalmazni a kamatkondícióban.
- Árfolyamkockázat: az árfolyamkockázat csak abban az esetben lehet részben vagy egészében érvénytelen, ha a tájékoztatás nem volt egyértelmű, vagy elmaradt. A döntés azt is jelenti, hogy a Kúria nem mondta ki a devizahitelek semmisségét.
A Kúria döntése az árfolyamréssel kapcsolatban egyértelmű, itt a bankoknak kell állni a terhet, az egyoldalú szerződésmódosításokkal és az árfolyamkockázattal kapcsolatban viszont hosszú folyamat vehet kezdetét, hiszen egyedi eljárások során kellene megvizsgálni minden adós esetében, hogy a tájékoztatások megfelelőek voltak-e. Nyilvánvalóan a kormánynak is nagy szerepe lesz abban, hogy hogyan lehet ezt a hosszú procedúrát mellőzni.
Mit jelent ez?
A Kúria döntése alapján a devizahitelesek csak akkor kaphatja vissza a tőle jogtalanul beszedett pénzösszeget, ha arról jogerős bírósági ítélet születik. Tehát automatikusan nem jár vissza mindaddig ez az összeg, amíg a kormány el nem fogad egy a devizaalapú hitelekkel kapcsolatos törvénycsomagot. A mostani döntés alapján ilyen lehet az MNB-árfolyam számított kisebb folyósítási forintösszeg elmaradt része (a hitelösszeg 0,8 százaléka lehet), valamint a jogosnál magasabb törlesztőrészlet (1 százalék körülbelül). Visszajárhat továbbá az egyoldalú szerződésmódosításokhoz kapcsolódó tisztességtelen kamatemelésekből beszedett pénzösszeg, az erről szóló bírósági procedúra viszont már hosszabb időt vehet igénybe, mivel nincs olyan szintű egységes álláspont, mint az árfolyamréssel kapcsolatban. Ez az imént felsorolt két tételnél már jóval nagyobb összeget tehet ki, hiszen a bankok gyakorlatilag a szabályozás hiányában "össze-vissza" állítgatták a devizalapú hitelekhez kapcsolódó kamatokat.
Elsősorban tehát akkor érdemes a bírósághoz fordulnia egy devizaadósnak, ha az árfolyamrés alkalmazásából származó pénzt szeretné visszaszerezni, a Kúria egyértelmű döntése miatt jó esetben ezek a perek gyorsan lezárulhatnak. Bonyolultabb perekbe viszont nem érdemes fogni, a devizahiteleseknek érdemes megvárniuk a devizalapú hitelekkel kapcsolatos törvényt.
Mivel a Kúria döntése a fogyasztói szerződésekhez kapcsolódik, így nemcsak a jelzálogalapú hiteleket érinti, hanem a devizaalapú fedezetlen, a gépjármű-fedezetű fogyasztási hitelekre is vonatkozik. A lízingszerződéseket és a vállalatok által felvett hiteleket viszont nem érinti a döntés.
A bankok számára több 100 milliárdos terhet jelenthet a döntés. Abból a szempontból szerencséjük volt, hogy a Kúria nem mondta ki az árfolyamkockázat tisztességtelenségét, hiszen ez felért volna magának a devizaalapú hitelnek a semmisségével, amely több mint 2 ezer milliárdos veszteséget jelentett volna (= bankcsődök + súlyos gazdasági válság, már csak ebből az okból is érthető, hogy miért döntött így a Kúria).
A Portfólió számításai alapján az árfolyamrés visszafizetése 96 milliárd forintos veszteséget okozhat a bankoknak, ha az 5 éves elévülési időt nem vesszük számításba (utóbbi esetben 35 milliárd). A nagyobb kérdés az, hogy mi lesz az egyoldalú szerződésmódosításhoz kapcsolódó, tisztességtelenül befizetett pénzekkel, például az irreálisan magas kamatlábakhoz kapcsolódó pénzösszegekkel. Az elméleti maximum itt 312 milliárd forint, viszont itt már minden egyes szerződést meg kellene vizsgálni, ahogy azt korábban megírtuk, így erről az összegről elsősorban a kormány által beterjesztett csomag fog majd rendelkezni.
A döntés nem csak a múltbéli pénzeket érinti természetesen. Első lépésben várhatóan 10-15 százalékkal csökkenhetnek a törlesztőrészletek, de az összeg itt még nagyon bizonytalan. Szükséges, hogy egységes törvényi előírás legyen a kamatokról.
Jön a mentőcsomag
Rogán Antal nem késlekedett, és még aznap bejelentette, hogy most már tényleg jönni fog a kormány mentőcsomagja. A politikus szavai alapján az alábbi következtetéseket lehet levonni a jövőbeni csomaggal kapcsolatban:
- Nemcsak a lakáscélú, hanem a szabad felhasználású jelzálog-fedezetű hiteleket is érinteni fogja.
- Az árfolyamréshez és a irreálisan magas kamathoz kapcsolódó korábban befizetett pénzösszegeket érinteni fogja.
- A törvény azokat is érinteni fogja, akik már jó ideje nem tudnak törleszteni (90 napos késedelemmel rendelkező adósok).
- Szeptemberben megszülethet a döntés.
- A kormány célja továbbra is a devizaalapú hitelek kivezetése.
Sokat késett a mentés
Mostanra már nem az a kérdés, hogy ki tehet a devizaadósok nehéz helyzetéről (korábban erről is írtunk már), hanem, hogy miért is kellett ilyen sokáig várni. Az előző kormányzati ciklusban elfogadott mentőcsomag sikertelenségét jól mutatja, hogy a legkritikusabb, reménytelen helyzetben lévő adósokon az akkori csomag (végtörlesztés, árfolyamgát) nem segített, a 90 napos késedelmi hitelek aránya pedig rekordszintre emelkedett. Mivel a folyamat a forintadósok esetében is tapasztalható, nem pusztán egy devizahiteles problémára van szó, hanem mélyebben gyökerező gazdasági és társadalmi problémákról (magas munkanélküliség, alacsony bérek).
Bár a Kúria döntése tényleg sokáig húzódott, és rengeteg lépcsőt megjárt a folyamat, a Fidesz-kormánynak már korábban lehetősége lett volna rá, hogy valamilyen mértékben kezelje a helyzetet. Például ha a végtörlesztés helyett, olyan intézkedést fogadott volna el, amely nem a magasabb jövedelmű, törleszteni tudó csoportokon segített volna, hanem a valóban veszélyben lévő háztartásokon, akkor a probléma súlya most jóval alacsonyabb lenne. Az árfolyamgáttal kapcsolatos kommunikációs nehézséges és a folyamatosan változó paraméterek csak tovább bonyolították a helyzetet. Nem véletlen, hogy az árfolyamgátat kevesen vették igénybe. Mivel a Kúria döntése most már részben, vagy egészében egyértelmű, így a kormánynak nincs lehetősége a további időhúzásra, és valóban az országgyűlés elé kell terjesztenie egy olyan törvénycsomagot, amely gyorsan rendezi a bizonytalan helyzetet. A kormánynak viszont mérlegelnie kell a gazdasági helyzetet is, így a közös teherviselés elkerülhetetlen.